Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen Kállai Mária képviselő asszony napirend utáni felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! „A remény lángja ég” címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló asszony. Öné a szó öt percben.

GREXA LILIÁNA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Шановний пане Голово! Шановні депутати, представники національних меншин! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők és Nemzetiségi Szószólók! Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit advent második hetében, amikor a hit és a remény gyertyája együtt ég az adventi koszorúkon, amikor a hit és a remény tölti meg szívünket az ünnepre való készülődés időszakában.

Várjuk Jézus Krisztus születésének az ünnepét, a szeretet ünnepét, készülünk rá, elcsendesülünk, és számot vetünk. Tesszük mindezt egy konfliktusokkal teli, forrongó világban, ahol a kontinensünkön, a közvetlen szomszédságunkban is immáron 657 napja véres háború dúl, mert Európa egyik országát, Ukrajnát, a szomszédunkat teljeskörűen támadja hadseregével az orosz agresszor, és így az ukrán nép arra kényszerül, hogy fegyvert ragadva védje meg magát.

És akkor felmerül a kérdés: beengedjüke a házunkba, az Európai Unióba tárgyalni a tagságról a gyermekei szabad európai jövőjét mindenek fölé helyező és ezért tragikus áldozatokat, szenvedést vállaló európai népet, országot, vagy sem? Amikor megindult a teljes körű orosz agresszió Ukrajna ellen, Magyarország, a magyar nép nem gondolkodott, befogadták az agresszor elől menekülőket a házaikba, szállást, ételt adtak nekik, támogatólag és jó szóval fogadták a bajba jutott ukrán embereket kérés, kérdés nélkül, és ezért csak hála és köszönet jár a magyar embereknek, Magyarországnak.

De most felmerül a kérés, kérdés, hogy megkezdjee az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, amely tárgyalások, jól tudjuk, akár még évekig, évtizedekig is elhúzódhatnak. Emlékezzünk csak arra, hogy Magyarország 1998-ban kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, de csak hat év múlva, 2004-ben vált taggá. Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, de még 18 évvel később sem tagja az EU-nak, hiszen a tárgyalások, jól tudjuk, fejezetenként zajlanak, és ha nincs minden fejezet lezárva, egyhangúlag elfogadva a tagok által, akkor a tagjelölt nem válhat taggá.

És akkor mi, magyarok most azt mondjuk, hogy egyáltalán meg se kezdődjenek Ukrajnával az EU-csatlakozási tárgyalások? Azt mondjuk ezzel tulajdonképpen az ukrán népnek, a szomszédainknak, hogy hiába akartok az Európai Unióhoz tartozni, hiába álltok ki az európai értékekért hóban, fagyban már 20 éve  emlékezzünk a méltóság forradalmára és a narancsos forradalomra , hiába harcoltok, hiába halnak meg fiaitok, lányaitok a fronton vagy akár otthonukban egy orvul indított orosz rakétatámadás következtében, hiszen ti még egyelőre a csatlakozási tárgyalásokra sem álltok készen? Ezt mondjuk?! Én ezt nem tudom elhinni.

A magyar és az ukrán történelem már ezer éve összefonódott, amikor András magyar herceg menedékre lelt a Kijevi Nagyfejedelemségben, majd feleségül vette Anasztázia kijevi hercegnőt, és magyar királyi párként, együtt sokat tettek a kereszténység elterjedése érdekében. A XX. században egy blokkban szenvedtünk a kommunista rezsim túlkapásaitól, és miután a Szovjetunió felbomlott, kiváló kapcsolatok, kölcsönös jószomszédi viszony jellemezte országainkat.

De az utóbbi évek tendenciái nagyon elkeserítőek. Ezért kérem mind a magyar, mind az ukrán kormányt és törvényhozást, hogy tegyenek meg mindent, hogy a két ország a legmagasabb politikai szinten is megtalálja újra a közös hangot. Magyar apa és ukrán anya gyermekeként Magyarországon nőttem fel, és szeretem a hazámat, ahol nemzetiségi származásomat büszkén vállalva élhetek széles körű jogaimmal. És szeretem a szülőföldemet is, Ukrajnát, ezért azt szeretném, ha Ukrajnában ugyanilyen jogokkal élhetnének a magyar, valamint a többi európai uniós ország kisebbségei.

Én azt látom, hogy több pozitív irányú, fontos törvénymódosítást is elfogadott az ukrán törvényhozás annak érdekében, hogy teljesítse az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeit. Ha mégis lenne kérdés, kétség bármilyen témakörrel kapcsolatban, akkor kérem, egyeztessenek, tárgyaljanak még, akár vonják be még aktívabban a nemzetiségeket, és biztosan meg fogják találni minden fontos kérdésben a megoldást, mert én ismerem mindkét népet, mindkét országot, és nem tudom elhinni, hogy nincs lehetőség közös álláspont kialakítására európai kérdésben.

Ezért szólaltam most fel, és kérem a tisztelt Országgyűlést és a tisztelt kormányt a magyarországi ukrán nemzetiség nevében, hogy segítse az ukrán népet abban, hogy biztosíthassa gyermekeinek a szabad európai jövőt azáltal, hogy megkezdheti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. Kérem önöket, ne oltsák ki a remény lángját! Köszönöm a figyelmet.

Felszólalások:   131-132   133-134   135-136      Ülésnap adatai