Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hosszú ideje a magyar közbeszédet meghatározó kérdések: a vízhiány, a szárazság, az aszály, vízfolyásaink alacsony vízszintje, alacsony vízállása, illetve több esetben sajnos a kisebb vízfolyások kiszáradása, és sokkolja a közvéleményt az elmúlt időszakban tavaink helyzete, tavaink vízszintje és bizony sok esetben kisebb tavak kiszáradása.

Én azt gondolom, hogy ezen megdöbbentő jelenségek nyomán már nem lehet kétséges az senkinek, hogy milyen hatással van ránk az éghajlatváltozás, és bizony azzal is szembesülnünk kell, azt is látni kell, hogy akár a jelen kormányzatnak, akár a megelőző kormányzatoknak milyen súlyos felelőssége van abban, hogy erre a helyzetre igazából érdemi felkészítő lépéseket nem tettek. Én mai felszólalásomban, napirend előtt is a vizekről fogok beszélni, de némileg más megközelítésben, és reagálni szeretnék az elmúlt hetek, elmúlt napok aktualitásaira, illetve konkrétan Lázár János miniszternek az elmúlt időszakban és a múlt héten is tett kijelentéseire.

Nagy tavaink csodálatos természeti kincset, természeti értéket jelentenek, de ezek részei a nemzeti büszkeségünknek is, legfontosabb nemzeti értékeink között vannak; gondolhatok itt akár a Balatonra vagy éppen a Fertő tóra. Látható, hogy ezek a nagy tavak is nagyon komoly veszélynek vannak kitéve, s e veszélyek egyik forrása összefüggésben van azzal, amiről már beszéltem, tehát így az éghajlatváltozással, a csapadékmennyiség csökkenésével, a csapadékeloszlással. De a veszélyek másik része bizony a mohó és gátlástalan gazdasági szereplők miatt leselkedik ezekre a tavakra, akik úgy gondolják, hogy bármit megtehetnek, úgy érzik, s úgy tapasztalják, egyébként tapasztalhatják is, hogy ők a törvények felett állnak, és gyakorlatilag mindent megtehetnek, és ehhez bizony nagyon sok esetben konkrét kormányzati támogatást, kormányzati felhatalmazást is kapnak. S láthatjuk, hogy vannak olyan esetek, amikor szembejön a valóság, szembejönnek gazdasági kényszerek, és akkor ezeket a politikai és gazdasági döntéseket pillanatnyi gazdasági érdekből felülírják, azokat a döntéseket, ahol egyébként a valódi közérdek, a nemzeti érdek soha nem kapott szerepet, ahol semmibe veszik a közösségi érdekeket, és ahol bizony kihagyták a környezeti szempontokat is.

Az elmúlt hetekben Lázár Jánostól hallhattunk néhány olyan furcsa, mondhatjuk, hogy meglepő kijelentést, ami arra utal, hogy néminemű változást kíván a kormány politikájában eszközölni. Nem tudjuk, hogy csak Lázár János terveiről van szó, vagy egy kormányzati változás lennee ez, úgyhogy mondhatjuk, hogy ezen kijelentések egy része ebből a szempontból még enyhén biztatónak is tekinthető, de fontos utánajárni, hogy valójában milyen kormányzati szándékok állnak ezen kijelentések mögött; főleg beszélt Lázár János a kiemelt kormányzati, vagy kiemelt nemzetgazdasági beruházások szabályozási keretének a módosításáról. De ahhoz, hogy láthassuk, hogy valójában milyen súlya van ezeknek a kijelentéseknek, fontos megnézni, hogy mi a helyzet ma Magyarországon, tehát mi a magyar valóság ma.

Láthatjuk azt, hogy Lázár Jánost a Balaton esetében megjelenő beruházásokról, környezetpusztító beruházásokról kérdezték, és akkor a törvényi védelemről, törvényi szabályozásokról beszélt, holott pontosan tudja, amikor egy ilyen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás indul meg, az törvényen kívül helyezi ezeket, a törvények fölé helyezi ezeket a beruházásokat, és bizony itt már önmagában megdől az az érvelés, hogy van valamiféle törvényi védelem a Balaton esetében.

De látható, hogy ma Magyarországon egy gazdasági szereplő megteheti azt  és gondolok itt a Club Aliga beruházására , hogy korábban az önkormányzattal aláírt és letárgyalt megállapodás ellenére mindenféle közfunkciót kizár, nem ad lehetőséget közterületek, parti sétány, szabadstrand megépítésére, annak ellenére, hogy érvényes megállapodás van, azért, mert önök erre törvényi fölhatalmazást adtak nekik. Megtehetik azt, hogy szembemenve mindenféle építési előírással, akár 80 százalékos beépítés mellett döntenek, vagy 20-22 méteres épületszörnyeket építenek, de sajnos ma Magyarországon az a valóság, hogy a kormányhivatal kész környezetvédelmi engedélyt adni egy konkrét környezetpusztító, durva beavatkozásra.

Tudjuk azt, hogy a balatoni magaspartok, így az aligai magaspart is egy rendkívül értékes formáció, egy több millió évvel ezelőtt kialakult formáció része, és itt megtörtént az, hogy a kormányhivatal engedélyt adott ezen csodálatos, egyedülálló természeti képződmény, és egyébként a nemzeti büszkeségünk részét képező képződmény pusztítására. Annak érdekében, hogy a beruházó nagyobb területeket tudjon kialakítani és értékesíteni, engedélyezték 210 ezer köbméter föld elhordását 700 méter hosszban, a falak 10-20 méteres visszavágását, ami óriási környezetpusztítás, és egyben teljes mértékben és végérvényesen megváltoztatná a Balaton látványát vagy a Balaton-part látványát a Balaton irányában, és Aliga fehér partjai végérvényesen eltűnnének.

Ez egészen elképesztő, így a kérdéseim igazából arra vonatkoznak, hogy jól értettüke Lázár János szavait, hogy szembemennének ezekkel a gyalázatos környezetpusztító tervekkel, felülírnáke ezt a tarthatatlan gyakorlatot, hogy ilyen módon kiemelt beruházással a törvények felett állóvá teszik ezeket a gazdasági szereplőket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), s megmentike a balatoni magaspartot, megmentike az aligai magaspartot, és a helyi közösségek érdekében ezt a konkrét beruházást leállítják-e. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Csepreghy Nándor államtitkár úrnak adom meg a szót.

CSEPREGHY NÁNDOR építési és beruházási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt képviselő úr, köszönöm szépen a felvetését. Engedje meg, hogy részben megismételjem miniszter úr múlt héten elmondott szavait, amelyek arra vonatkoztak, és értelemszerűen ezt nemcsak mint országgyűlési képviselő, hanem mint a kormány felelős minisztere tette, hogy a kormány idén, az őszi ülésszakban tervez beterjeszteni egy, a magyar állam beruházási rendjéről szóló kerettörvényt az Országgyűlésnek, amit minden országgyűlési frakciónak lesz alkalma előzetesen megtárgyalni, megvitatni.

A természeti kincseket is érintő beruházások kapcsán engedje meg, hogy felhívjam arra a figyelmét, hogy itt két szempontot kell mindenképp egymással összeegyeztetni, és a két szempont egységes érvényesülését kell a szabályoknak garantálniuk. Az egyik az, hogy a természeti kincsek megóvása és a teljes körű használhatósága, hozzáférhetősége garantálható kell legyen. A másik szempontrendszer pedig az, hogy a magyar embereknek lehetőségük legyen hozzáférni akár a tavakhoz, amiket ön is említett, vagy bármilyen más természeti kincshez, és csak olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek garantálják ennek a jognak a sérülhetetlenségét. Tehát a Balaton esetében is, ahogy az Alkotmánybíróság kimondta, minden olyan szempontot érvényesíteni kell, ami a közérdekre vonatkozik, tehát a hozzáférhetőséget biztosítani kell.

(13.10)

A képviselő asszony és az ön által most is említett balatonvilágosi beruházás kapcsán itt a képviselő úrral is egyeztettünk, Witzmann képviselő úrral, aki a térség országgyűlési képviselője, aki többek között közölte azt is velünk, hogy még a beruházás nem indult meg. A kormány itt is, ezen a fórumon is, egyéb fórumokon is azt fogja kérni a beruházótól, amit majd kötelezővé fog tenni minden beruházó számára a jövőben, amennyiben az Országgyűlés ezt a törvénytervezetet elfogadja, hogy a helyi közösségek érdekeit meghallgatva, a helyi közösségek véleményét kikérve és a helyi közösségek érdekeivel és véleményével szembemenően semmilyen beruházást ne valósítson meg. Tehát az új kerettörvény azt fogja garantálni, hogy bármilyen beruházás is történjen bármilyen természetvédelemhez kapcsolódó területen, akkor az csak úgy történhessen meg, hogy a helyileg ott lévő és demokratikus legimitációval rendelkező önkormányzati közösség véleménye ebben kikérésre kerül, a szempontjait akceptálni fogja, és a nemzeti kincsek nem sérülhetnek sem állagukban, sem pedig a hozzáférhetőségükben.

Tehát azt gondolom, hogy ez egy megnyugtató szabályozás lehet, amire így előzőekben is szeretném kérni akkor a nyitottságukat, és azt szeretném kérni önöktől, hogy ne az általánosan elfogadott ellenzéki hozzáállással próbáljanak meg közelíteni ehhez a törvényhez, hanem valóban, ami az ön szavából kicsengett az imént, hogy fontosnak tartják ezeket a természeti értékeket, akkor ennek a garanciáit biztosító törvényt ősz elején legyenek kedvesek támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai