Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan rátérnénk a napirend utáni felszólalásokra. Kérem, foglalják el a helyüket!

Mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd: „A Fidesz képviselőinek figyelmébe: Trianon nem ünnep” címmel. Megadom a szót, képviselő úr, öt percben. Parancsoljon!

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A hazánk legnagyobb tragédiájának évfordulója előtti utolsó plenáris ülés végén egy Trianon-megemlékezésre hívok mindenkit Ukrajna nagykövetsége elé.

A Horthy-korszakban nemzeti minimum volt a revíziós politika, majd a szocializmus évtizedeiben tiltottak voltak a Trianon-megemlékezések, aztán közvetlenül a rendszerváltás után, 1990. június 4-én épp egy plenáris ülésnap, egy hétfői ülésnap volt, amikor Szabad György házelnök csak egy egyperces néma felállást kért itt a nemzet templomában, azonban a Fidesz képviselői tiltakozásul kivonultak, ahogy kivonultak ma, most erről a megemlékezésről is, egyetlenegy képviselő sem maradt a Fidesz padsoraiban, annak ellenére, hogy már a múlt héten megjelent a felszólalásom címe.

Eltelt 1990 után is tíz év. 2000-ben, amikor szintén egy jubileumi Trianon-megemlékezés lehetett volna itt az Országgyűlésben, hiszen az évforduló másnapján egy komoly államfőválasztó gyűlés volt a parlamentben, Áder János az Országgyűlés elnökeként azonban még egyperces néma megemlékezést sem kért, így legalább tiltakozásul kivonulniuk sem kellett. Aztán eltelt még tíz év, és szerte az országból alulról szervezett Trianon-emlékezések és emlékművek tucatjaival, százaival elértük, hogy végre sikerült állami szintre emelni a Trianon-megemlékezéseket, még ha nem is egészen úgy, ahogy azt szerettük volna, hiszen kicsit narancsszínűre festették, kicsit gyakran ünnepnek nevezik, még gyakran itt, az Országházban is és szerte az országban fideszes politikusok, médiumok. A nemzeti összetartozás ünnepéről beszélnek a nemzeti szétszakítottság gyásznapján, hiszen tudjuk jól, hogy Trianont máig sem sikerült orvosolni.

Ha ünnepelni szeretnénk, természetesen van rá mód. Lehet ünnepelni a Rongyos Gárdát, vagy hadd javasoljuk itt a Mi Hazánk Mozgalommal az Országgyűlésben is, hogy a második bécsi döntés évfordulóját, Észak-Erdély visszatérésének napját hivatalos állami emléknapként, ünnepnapként is lehetne országgyűlési határozatba foglalni a hazatérés napjaként, az Országgyűlés ezt kinyilváníthatná. Tehát, ha ünnepelni szeretnének, van arra is mód.

Viszont most sokkal inkább tiltakoznunk és tüntetnünk kell. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hagyományos Trianon-felvonulására idén is sor fog kerülni, immár 21. alkalommal, azonban, ahogy a HVIM bejelentette, mostantól azon nagykövetségeknél fog ez a tüntetés zajlani, ahol a legerőteljesebb hátrányos megkülönböztetést végzik a magyar kisebbséggel szemben, tehát ahol a legsovinisztább viselkedést mutatják. Ezért vonulunk idén június 4-én 16 óra 30 percre Ukrajna magyarországi, budapesti nagykövetsége elé, a XII. kerületi Istenhegyi út 84. szám elé, ahol föl fog szólalni Barcsa-Turner Gábor, a HVIM elnöke, Toroczkai László, a Mi Hazánk, Tyirityán Zsolt, a Betyársereg és László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője is.

Ukrajna nagykövetsége előtt tiltakozunk Ukrajna feltétel nélküli mielőbbi uniós csatlakozásának kormányzati és szinte összellenzéki támogatása ellen is. Csak a Mi Hazánk Mozgalom tiltakozik ez ellen sajnos a parlamentben, pedig ugyanolyan hiba és bűn, ugyanolyan nemzetárulás, mint volt Románia feltétel nélküli uniós csatlakozásának támogatása 2005. szep-tember 26-án itt, a magyar Országgyűlésben. Egy évvel azután történt ez, hogy Orbán Viktor oly szépen elmondta, hogy a vétó lehetőségével élnie kell Magyarországnak. És bizony óriási hiba volt letenni a diplomácia legkomolyabb fegyverét a soviniszta román hatalommal szemben, és most ugyanerre készülnek Ukrajna esetében is.

Bár 2005-ben a szavazás előtti napokban a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség és számos közismert személyiség, köztük például Kárpátalja autonómiájának elpuskázója, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is azt kérte, hogy csak az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak biztosítása esetén járuljanak hozzá a román EU-csatlakozáshoz, a Fideszből mégsem akadt egyetlenegy képviselő sem, aki nemet mondott volna a nemzeti érdekek feladására, maga Orbán Viktor is az igen gombot nyomta meg, pedig az Országgyűlés nem is volt döntéskényszerben, hiszen siető másodikként ratifikálta a románok EU-csatlakozási egyezményét feltétel nélkül. Most hasonlóan feltétel nélküli EU-csatlakozásra és annak támogatására készülnek Ukrajna esetében, ami hasonló nemzetárulás volna.

Kérem ezért, bár a Fidesz képviselői nincsenek jelen, de társadalmi nyomást gyakoroljunk annak érdekében, hogy ennek az újabb nemzetárulásnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) véget vessünk, és találkozzunk június 4-én Ukrajna nagykövetsége előtt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

Felszólalások:   39-41   42-43   44-45      Ülésnap adatai