Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4947. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Igyekszem röviden összefoglalni, hogy miről is van szó ebben a törvényjavaslatban. Elöljáróban annyit, hogy az elmúlt napok izraeli eseményei csak megerősítették azt, hogy biztonságunk jelentőségét nem lehet eléggé túlbecsülni. Nem vehetjük magától értetődőnek a biztonságot, és folyamatosan tennünk is kell érte. A most tárgyalt törvényjavaslat ebben szeretne szerepet játszani a maga eszközeivel.

Magyarország az elmúlt években már 29 országgal kötött megállapodást a minősített adatok cseréjéről és védelméről, mások mellett például Bulgáriával, Csehországgal, Finnországgal vagy éppen Luxemburggal, Svédországgal, Lengyelországgal. A Szerb Köztársasággal kihirdetendő egyezményt 2023 júniusában írtuk alá. Az ilyen kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez szükséges jogi alapot egy 2010. évi törvény teremtette meg, amely a minősített adatok védelméről szól.

Az egyezmények egyebek mellett részletezik a biztonsági együttműködést, a minősített adatok továbbítását, sokszorosítását, fordítását vagy éppen a megsemmisítését érintő szabályokat, továbbá kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyek a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandók.

A két fél, jelen esetben Magyarország és a Szerb Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy egyformán szigorú védelmet biztosítanak az egyezmény keretében kicserélt és keletkezett minősített adatok számára. Az egyezmény amellett, hogy tovább fokozza a két ország közötti együttműködést a honvédelem és a rendvédelem területén, hazánk biztonságát is tovább erősíti, ami különösen fontos ezekben az években és ebben a háborús helyzetben.

Éppen ezért méltán kérhetjük a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként Kállai Mária képviselő asszony következik, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Szerbia Magyarország egyik legszorosabb szövetségese, fontos stratégiai partnere, akivel semmilyen nézetkülönbségünk, vitás ügyünk nincsen. A szerbiai magyar közösség jogai csorbítatlanok, a magyar vállalatok aktív szerepet játszanak a szerb gazdaságban, a kétoldalú kereskedelem élénk, az energetikai és kulturális együttműködés is példaértékű. Az sajnos kétségtelenül igaz, hogy a két országot összekötő infrastruktúra, különösen pedig a két főváros közötti összeköttetés ma még nem olyan, mint amilyet megérdemelnénk, de ezen segít majd a Budapest-Belgrád gyorsvasút megépülte.

Szerbia az az ország, amelyik legfontosabb a Balkán stabilitásának fenntartása szempontjából, ami Magyarországnak elsőrendű stratégiai érdeke. Fontosnak érzem azt leszögezni, hogy a balkáni térség egy valódi fejlődési lehetőséget jelent az Uniónak, amit nem csupán a gazdasági kilátások miatt nem szabad kihasználatlanul hagyni. Egy stabil, sokszínű régió, kulcsállam a déli szomszédunk. Úgy vélem, hosszú távon a békét, a biztonságot szolgálja, ha végre elmozdulás történne az Unió déli bővítésének területén is.

Magyarországban és Szerbiában a fent említetteken túl közös az is, hogy mindketten az uniós intézmények által alkalmazott kettős mérce kárvallottjai vagyunk. Déli szomszédunk nem kevesebb, mint 14 éve kérte felvételét az Unióba, ami után még önmagában az is több mint négy évbe telt, hogy a tárgyalások egyáltalán megindulhatnak. Ehhez képest most ott tartunk, hogy az Európai Unió mára annyira eljátszotta a hitelét déli szomszédunk előtt, hogy komolytalanná vált. Szerbiában, ha egy egyszerű embert megkérdeznek, hogy hol tart ez a folyamat, egyáltalán nem is érdekli, nemhogy tudná pontosan, hogy hol tart a folyamat. Brüsszel pedig ahelyett, hogy felismerné a Szerbiában rejlő értékeket, lehetőségeket, ellenkezőleg, teljesen képtelen ötletekkel áll elő, és szankciókat vet ki Belgrádra Koszovó kérdése miatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszerre nézni ezt a kérdést az Unió egyik tagállamának, valamint hazánk érdekeinek szempontjából, egyszerre hálás, de legalább annyira hálátlan feladat. Az Európai Közösség bürokratikus érdekei sajnos a lehető legritkábban figyelnek oda egy adott ország sajátosságaira, történelmi múltjára. Ezzel egyúttal annak esélyét is elveszítik, hogy Szerbia valódi erősségeit is lássák, pedig déli szomszédunk értékes nemzete ennek az identitásválsággal küszködő Európai Közösségnek.

(20.00)

Magyar szempontból pontosan ezért is kiemelten fontos feladat, hogy megtaláljuk azoknak a közös pontjait, hogy egyikünk bent van, másikunk pedig az Európai Unión kívül van, és amíg ez így van, a lehetőségek szerint minél szorosabbra fonjuk az együttműködés szálait.

Tisztelettel kérem önöket, hogy a magyar-szerb kapcsolatokat, a két ország közötti hatékony együttműködést tovább erősítő törvényjavaslatot támogassák. A Fidesz-frakció támogatni fogja, fontosnak tartja, és egyúttal bízom a teljes parlament támogatásában is. Erre kérem képviselőtársaimat is. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt, ami tulajdonképpen megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez, illetve azok alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának a felszámolása is.

A jelen említett törvény 2010. április 1-jét követő hatálybalépésétől kezdve megindult a szerződéskötések sora  ez államtitkár úr részéről is elhangzott , melyek keretében több mint 29 európai országgal, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal is hasonló egyezmény megkötésének az előkészülete van folyamatban, amely Bosznia-Hercegovina után Szerbia esetében most érkezett el a hazai jogrendbe történő átültetéshez.

Szintén a jelen törvény végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt ennek a szerződésnek a megkötése.

Az egyezmény célja értelemszerűen az, hogy a szerződő felek, valamint a joghatóság alá tartozó állami szervek, így például a gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok megfelelő biztonsággal jöhessenek létre. Az egyezmény rögzíti továbbá az alapvető fogalmak meghatározását, az illetékes hatóságokat, ami hazánk esetében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet. A szerződő felek rendelkeznek az egyezmény hatálya alá eső biztonsági együttműködési tevékenységekről, rögzítésre kerül az egyezményben a minősített adatok biztonságának megsértése esetén alkalmazható eljárás, valamint a költségek viselésének a szabályai. Az egyezmény azonban nem érinti a felek egyéb két- vagy többoldalú egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit, ideértve mindazokat a megállapodásokat, egyetértési megállapodásokat, amelyek a minősített adatok cseréjét, valamint a kölcsönös védelmét szabályozzák.

Mindezek figyelembevételével a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatni fogja az előttünk lévő törvényjavaslatot. (Taps.)

ELNÖK: A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Mihálffy Béla képviselő úr következik. Parancsoljon!

MIHÁLFFY BÉLA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés előtt lévő, a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatban foglalt egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a két ország között, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi személyek vagy természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Az egyezmény elfogadását hosszas előkészítő munkálatok előzték meg, majd végül az egyezmény aláírására Palicson 2023. június 20-án került sor Szijjártó Péter külügyminiszter úr által. Ezúton is köszönjük a Nemzeti Biztonsági Felügyelet szakértőinek és a háttéregyeztetések folyamán bevont szervezetek munkatársainak a munkáját.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, amely az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény helyébe lépett. A 2010. április 1-jétől hatályos új jogszabály megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, és egyúttal eleget tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségének. A törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása érdekében indokolt új szerződések megkötése is.

Tisztelt Országgyűlés! Az 1155/2023-as kormányhatározat 4. és 5. pontja szerint a kormány elfogadja az egyezmény kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, elrendeli az egyezmény szövegének végleges megállapítását, és aláírását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a határozati javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Sas Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon!

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. A Magyarország és a Szerb Köztársaság között a minősített adatok átadásáról és kölcsönös védelméről szóló előterjesztéssel kapcsolatban el kell mondanom, hogy Szerbia és Magyarország történetében nem egy, nem két sötét óra volt. Szerencsére a mostani időszakban a két ország együttműködése kiegyensúlyozott. Ez azért is szerencse, mert minden ország számára fontos, hogy a közvetlen szomszédaival békében és együttműködésben tudjon élni. Ennek az együttműködésnek egy hatékony példáját láthatjuk a minősített adatokkal kapcsolatos előterjesztésben.

Azt gondolom, fontos szempont  s az előterjesztés is taglalja , hogy Magyarország az Európai Unió tagja, míg Szerbia nem, Magyarország a NATO tagja, míg Szerbia nem, és ezzel kapcsolatos olyan kérdések is fölmerülnek, amire Magyarországnak olyan nemzetközi jogban és nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségei vannak, amelyeket a Szerbia felé történő adatok átadásánál figyelembe kell majd vennünk. De ez természetesen megoldható feladat, és az előterjesztés is megfelelő módon szabályozza.

Az előterjesztés 9. §-ának (2) bekezdésében szó van az elektronikus úton történő adatátadásról, amely tudom, hogy a mai világunkban, a mai felgyorsult világunkban egy megszokott adattovábbítás. Hozzáteszem, hogy Magyarországon belül is indokolt és szükséges lenne ennek a rendszernek a fejlesztése; a hazai minősített adatok átadásával kapcsolatban is sokkal egyszerűbb lenne az életünk. De mind a hazai, mind a Szerb Köztársaság felé kiépítendő zártláncú rendszerek során rendkívüli módon oda kell figyelni arra, hogy a hackereket és a különféle adathalász tevékenységeket a lehető leghatékonyabb módon ki lehessen majd szűrni.

Nagyon fontos a két állam hatékony együttműködése szempontjából ez a megállapodástervezet. Hozzáteszem, hogy szerencsés lenne  bár nem ennek az előterjesztésnek a része, és nyilván nem is annak kell lennie , nagyon fontos lenne, hogy a déli határszakaszunkon uralkodó rendkívül nehéz állapotok, az illegális migrációból és az ehhez kapcsolódó, a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható embercsempészbandák által elkövetett napi szintű bűncselekmények megelőzésére, már csak a magyar hatóságok számára hatékonyabb fellépés érdekében, vagy urambocsá, a magyar rendőrök védelmében, az őt ért támadások könnyebb elháríthatóságának a védelmében nagyon jó lenne, ha Szerbiával tudnánk olyan közös együttműködést kialakítani, ami mindkét ország számára ezt a rendkívül nehéz helyzetet sokkal egyszerűbbé tenné és a könnyebb megoldhatóság irányába mozdítaná el.

Azt gondolom, hogy ez a két állam együttműködését javítani fogja. A Jobbik az előterjesztést támogatni fogja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. (Dömötör Csaba: Nem.) Jelzi, hogy nem. Ez esetben tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek; elsőként Varju László képviselő úr a DK részéről. Megadom a szót öt percben. Parancsoljon!

Felszólalások:   254-271   272-282   283      Ülésnap adatai