Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most az MSZP képviselője, Kunhalmi Ágnes következik. Megadom a szót.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! „Elfoglaljuk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most Brüsszelig fogunk menetelni, mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban”  mondta március 15-ei beszédében a miniszterelnök. Nem először tette nyilvánvalóvá, hogy sorsfordítónak tekinti a június 9-ei EP-választásokat.

A miniszterelnök rendkívül veszélyes koncepciója, miszerint az új jobboldali és szélsőjobboldali szövetségeseivel vissza akarja alakítani az Uniót egy korábbi állapotába, ahol lényegében csak laza gazdasági kapcsolatok vannak a tagállamok között, teljes mértékben szemben áll mind Európa, mind pedig Magyarország érdekével.

(13.50)

Az Európa előtt álló új kihívásokat ugyanis csak az együttműködés elmélyítésével és annak szélesítésével oldhatjuk meg. Ilyen kihívás például a klímaválság, az esetleges világjárványok visszatérése, de az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott gazdasági verseny is.

Magyarország számára pedig különösen veszélyes a Fidesznek az Európai Unió létrejötte előtti állapot visszaállítására való törekvése, amelyről a Fidesz lapjában, a Magyar Nemzetben is nemrég olvashattunk ismét, most éppen Fricz Tamástól, miszerint az EU-t vissza kell alakítani európai gazdasági közösségekké, vagyis az EU-t egy korábbi állapotába vinnék vissza, ahol pusztán csak közös piac létezett. Csakhogy a visszaállítás egyben azt is jelentheti, hogy összegszerűen radikálisan csökkenhetnek az uniós források, a strukturális alapok ugyanis a nyolcvanas évek közepén váltak jelentőssé, a kohéziós alapot pedig csak 1993-ban, az Európai Unió megalakulása, létrejötte után hozták létre.

Idén június 9-én Orbán és az európai szélsőséges pártok sikere a szociális Európát fenyegeti. Ha egy pillantást vetünk Orbán szövetségeseire Európában, így például a portugál Elég! nevű szélsőjobboldali pártra, amely a szociális jóléti kiadások csökkentését egyik legfőbb céljának tekinti, de hasonlóan a német AfD-nek, amelynek a Fidesz szurkol, a Finnek nevű szélsőjobboldali pártnak és a lengyel Konföderációnak is a jóléti kiadások megnyirbálása, a szociális kiadások csökkentése az egyik legfőbb célja. De szociális kiadások növelése, szociális Európa nélkül pedig nincs európai minimálbér, európai minimálnyugdíj és európai családi pótlék sem, és még a pedagógusok béremelésére sem kaphatnánk forrásokat, ha az önök álma egyébként megvalósulna.

Ez a koncepció továbbá azért is veszélyes, mert hozzájárulhat a két- vagy többsebességes EU létrejöttéhez, melynek következtében hazánk az EU perifériájára sodródva elveszítheti a magyaroknak járó forrásokat, lehetőségeket és az érdemi döntésekbe való beleszólást. Ennek jelei sajnos már most is láthatók.

Ezért az MSZP szerint az idei európai parlamenti választásoknak három nagy tétje van.

Az egyik, az első, hogy a szélsőjobboldali erőkkel szövetkező Orbán ne építhesse le a magyar jólét után Európában is a szociális jólétet.

Kettő: hogy Orbán ne akadályozhassa meg az integráció mélyítését, az EU reformjait. Az EU vagy magasabb szintre lép az integrációban, vagy megszűnik politikai közösségként létezni.

Végezetül, harmadszor, harmadrészt: ahogy ezt az európai történelem számtalanszor bizonyította, az újjáéledő nacionalizmus és az ezzel járó területi viták, határrevizionista törekvések és az így, csak ezáltal elérni kívánt regionális középhatalmi státusz újabb Európán belüli háborúkhoz fog vezetni. Még akkor is így van, ha minket vádolnak hazug és hamis módon háborúba való belépéssel, pedig nagyon jól tudják, hogy az MSZP mindig is a béke pártján állt, most is ott áll. Önök tudják ezt a legjobban.

Az MSZP Európa békéjének és jólétének megőrzésére szólít fel június 9-én minden választópolgárt Magyarországon. Az európai integráció egyik célja éppen a kontinens 1945 utáni békéjének biztosítása volt, hogy a második világháború után ne ismétlődhessen meg világégés. Tehát aki békét és jólétet akar Európában és Magyarországon, annak nem szabad az EP-választásokon a Fideszre szavaznia. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Majd a választók eldöntik azt, hogy kit szeretnének kitüntetni a szavazatukkal, és kit nem. A legutóbbi választáson is eldöntötték.

Szeretném önnek megköszönni, hogy idézte itt a miniszterelnököt, mert szerintem is fontos dolog arról beszélnünk, hogy mi is a bajunk a mostani brüsszeli politikával. Azt külön szeretném megköszönni, hogy azt a szokásos baloldali sületlenséget, miszerint bárki szeretne kilépni az Európai Unióból, ez alkalommal nem hozta ide.

Az azonban vitán felül áll, hogy a jelenlegi brüsszeli politikát meg kell változtatni. Engedje meg, hogy pár területet említsek, amely erre okot ad! Már a mostani válságidőszak előtt, tehát a mostani háborús helyzet előtt is jó pár olyan téma volt, ahol nekünk nagyon súlyos fenntartásaink voltak a brüsszeli politikával. Ha ezeket össze kellene foglalnom, hogy mi a bajunk ezzel, akkor azt mondanám, hogy szemben azzal, hogy miben állapodtunk meg, egyre több területen megpróbálnak jogköröket elvenni Magyarországtól. Tehát rendben van és támogatandó az európai együttműködés akkor, ha megállapodunk abban, hogy melyek a nemzetállami hatáskörök, és melyek azok, amelyeknél bizonyos jogköröket közösen gyakorlunk, akár brüsszeli intézményekkel.

A probléma az, hogy ezt egyre több területen elkezdték felülírni, már a háborús válsághelyzet előtt is. Pár példát szeretnék említeni. Energiaár kérdése. Mi a rezsitámogatás eszközével élünk. Folyamatos volt a támadás Brüsszel irányából, hogy ne legyen hatósági ár Magyarországon, tehát ne legyen rezsicsökkentés. Ez több tízezeres többletkiadást jelentene minden magyar családnak.

Az adózás kérdésében is súlyos vitáink voltak. Emlékszünk, hogyan kampányoltak egyébként még önök is amellett, hogy emeljük meg a társasági adót. A globális minimumadó arról szól, hogy ne legyen Magyarországnak versenyelőnye többek között a társasági adózás terén.

Emlékszünk arra, hogy hogyan kampányoltak az egységes minimálbérért, amivel egy a probléma, hogy amikor Brüsszelre bízta bárki a bérek meghatározását, akkor rendre a nagyobb vállalatok lobbiereje érvényesült, nem pedig azok lobbiereje, akik egyébként rászorulnának a magasabb fizetésre.

Migrációs vita. 2015-től kezdődően óriási volt a nyomás rajtunk, hogy nyissuk meg a kapuinkat. Jogi eszközökkel, más eszközökkel próbáltak minket meggyőzni, hogy sokkal liberálisabb bevándorláspolitikát alkalmazzunk. Nem értettünk vele egyet.

Agrárpolitika. Elkezdték fellazítani a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó szabályozást, miközben Magyarország ezt nem támogatja. Még egy jogkörvita.

A családpolitikában folyamatos volt a nyomás arra vonatkozóan, hogy az a megközelítés, ami Magyarországon Alaptörvényben is rögzített, az legyen fellazítva. Mi ezzel nem értettünk egyet. Azt gondolom, hogy a magyar választók többségi támogatásával mégis folyamatosan változást akarnak elérni.

Kirobbant a háború. Ön is nagyon jól emlékszik arra, hogy milyen vitáink voltak a szankcióval kapcsolatban. Kiderült, hogy semmiféle hatástanulmány nem volt arról, hogy milyen hatást gyakorolna az európai gazdaságra a brüsszeli szankciós politika. Meg is lett az eredménye: messze Európa húzza a legrövidebbet gazdasági értelemben a világ nagy, meghatározó térségei közül. Tehát itt a legnagyobb a stagnálás vagy éppen a visszaesés. Önmagában is agyrém, hogy a német gazdaságnak a visszaesés rémével kell szembenézni. Ez is a brüsszeli politika következménye.

Ön úgy fogalmazott, hogy milyen jó lenne szociális ügyekre többet fordítani az uniós kasszából is. Ha jól értem, akkor ez a lényege. Tisztelt Képviselő Asszony! Most nem azon megy a vita, hogy hogyan költhetne többet az Európai Unió szociális kérdésekre. Most azon megy a vita, hogy hogyan kellene még több tíz milliárd eurónyi támogatást elkülöníteni a háború finanszírozására. Szó sincs itt szociálpolitikáról. Arról megy a vita, hogy hogyan kellene még több tíz milliárd eurót Ukrajnának adni, azon belül is fegyverszállítmányokra adni. Ez nem szociálpolitika. Ez fegyverkezés. Óriási különbség!

Szóval, ha én is megfogalmazhatok egyetlenegy nagy tétet a júniusi választásra, akkor most fog eldőlni, hogy az Európai Unió a béke útját járja majd, vagy a háborús ösvényre lép. A legnagyobb ígérete az európai együttműködésnek az volt  és ezt hallgattuk évtizedeken keresztül , hogy az Európai Unió képes a békét szavatolni Európában. Most pont ellentétes politikát folytatnak. Na, ezen szeretnénk változtatni. Köszönöm, hogy felhozta a kérdést. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-26      Ülésnap adatai