Felszólalás adatai

Felszólalások:   75-77   78-101   102-103      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Soron következik az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/48. számon a Ház informatikai hálózatán elérhető.

Most megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Gelencsér Attila váltja fel.)

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! „A közigazgatás nem egyes emberek hatalma a többiek fölött, hanem a nemzet szervezete közös céljainak megvalósítására, közös szükségleteinek kielégítésére szolgáló törekvés”  ezt Magyary Zoltán egykori kiváló jogtudós mondta. Ennek szellemében kell működni a közigazgatás csúcsszervének, a mindenkori kormánynak is.

A kormány jogállását az Alaptörvény rögzíti, funkciója kettős: egyrészt a közigazgatás legfőbb szerveként az államigazgatási csúcsszervezet élén helyezkedik el, másrészről a végrehajtó hatalom általános szerveként kormányzati tevékenységet lát el a hatalmi ágak megoszlásának és egyensúlyának elvei alapján.

A kormány a megbízatását a nép által közvetlenül megválasztott Országgyűléstől kapja, feladata olyan politika kialakítása és végrehajtása, amely megfelel ennek a felhatalmazásnak.

Április 3-án lezajlott az országgyűlési képviselők általános választása, ezt követően május 2-án megalakult az új Országgyűlés, ezzel együtt pedig megszűnt a negyedik Orbán-kormány megbízatása. Az új kormány a miniszterelnök megválasztását követően, a miniszterek kinevezésével alakul meg, aminek érdekében az Országgyűléshez benyújtásra került a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat, amely az előttünk fekvő törvényjavaslattal együttesen hivatott megteremteni az új kormány megalakításának szervezeti kereteit.

Az április 3-ai választásokon az állampolgárok minden korábbinál nyilvánvalóbban fejezték ki akaratukat, erős felhatalmazást adtak a polgári oldalnak, hogy folytassa a több mint egy évtizede megkezdett munkát. Mindezek fényében az ismételten felhatalmazást kapott Fidesz-KDNP-koalíció a korábbi hagyományoknak megfelelően, a miniszterelnök iránymutatásai alapján most is úgy alakít kormányt, hogy annak szervezeti, szerkezeti és személyi összetételének meghatározásakor két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy képesnek kell lennünk a már elért eredmények megőrzésére: továbbra is támogatjuk a gyermekeket nevelő családokat, megvédjük a munkahelyeket, a fizetések és nyugdíjak vásárlóértékét, megóvjuk keresztény kultúránkat, továbbá az országot az idegen érdekekkel és ideológiákkal szemben. Ez az egyik.

(13.40)

A másik, hogy az új kormánystruktúrának alkalmasnak kell lennie az ország előtt álló kihívások leküzdésére is. Veszélyek évtizede áll előttünk, háború van a szomszédunkban, egész Európára nézve komoly következményekkel jár mindez, a magyar emberek pedig világos döntést hoztak a választások során: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket és Magyarországot. Az új kormánynak tehát a legfontosabb feladata, hogy megőrizze Magyarország békéjét, biztonságát, a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire pedig hathatós és eredményes válaszokat tudjon adni.

Ezt a törekvést tükrözi az új kabinet szerkezete s a minisztériumok közötti munkamegosztás is. Az új struktúra ezáltal nemcsak a már kialakított jó gyakorlatokat viheti tovább, de hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország továbbra is előre tudjon menni. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat 11 minisztérium működésére tesz javaslatot. Ezek közül az elnevezés és feladatkör alapján újnak tekinthető a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Építési és Beruházási Minisztérium, amelyek részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, részben pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyébe lépnek, valamint a Miniszterelnökségből történő kiválással jönnek létre.

Az új kormányzati struktúra kialakítása mindezek fényében, de ezen túlmenően is számos törvény módosítását teszi szükségessé a következők szerint. A törvényjavaslat egységesíti a miniszterekre vonatkozó rendelkezéseket, így az új szabályozás értelmében azok a miniszterek, akik nem vezetnek önálló minisztériumot, ugyanolyan jogállású miniszterek lesznek, mint akik egy-egy tárca élén állnak. Arról, hogy milyen minisztériumok működnek, továbbra is az Országgyűlés dönt, amit a kormány kiegészített olyan miniszterekkel, akik saját szakterületet kapnak, de feladataik ellátásában nem saját, hanem egy másik minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti őket.

A törvényjavaslat gondoskodik az eddig együtt kezelt feladatkörök jogszabályi szinten történő szétválasztásáról is. Így tesz a szociális és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősség kettéválasztásánál, valamint az oktatásért való felelősség helyett a köznevelésért és a felsőoktatásért való felelősség önálló megjelenítésénél is. Utóbbi esetnél megjegyzendő, hogy a hatályos jogrendszer már jelenleg is két külön alrendszerként kezeli az oktatáson belül a köznevelés és felsőoktatás területét.

További újítása a törvényjavaslatnak, hogy a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget, amelyek eddig külön-külön voltak megtalálhatók a jogrendszerben, ezeket összevonja, valamint ezeket a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségként nevesíti. Ezek mellett a törvényjavaslat önálló felelősségi körként hozza létre a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mind ez idáig a külpolitikai szakterület részét képezte. Mindez összefügg azzal, hogy a jelenleg a külképviseletek részeként működő külföldi magyar kulturális intézetek, hasonlóan például a kereskedelmi képviseletekhez, önálló külképviseletté válnak, az önálló kulturális intézetek irányításával összefüggő jogokat pedig a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter fogja gyakorolni.

Végezetül érdemes kiemelni, hogy a kormányzati személyügyi igazgatás vonatkozásában a törvényjavaslat egyes feladatok felelőseként a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervet jelöli ki, a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter, illetőleg a hozzá tartozó személyügyi központ helyett. Ebbe a körbe sorolhatók például a kiválasztási eljárással, toborzással, teljesítményértékeléssel összefüggő feladatok. Ezen túlmenően további feladatkör-bővítést jelent a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szerv számára az, hogy a törvényjavaslat a közigazgatás személyzeti politikájának érvényesítését a korábban ezért felelős minisztertől a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervhez teszi át.

További változtatások is találhatók a törvényjavaslatban, de azt gondolom, hogy az előttünk álló vita során ezek részleteiről kimerítően fogunk tudni beszélni. Azt gondolom, hogy az új struktúrában minden feltétel adott, hogy a hazánkra váró kihívásoknak megfelelni képes kormányzati munkát végezhessünk úgy, ahogy azt elvárják tőlünk a választópolgárok. Gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés, innováció, a családok védelme mellett folytatjuk az egészségügy korszerűsítését, s a lehető legjobb színvonalú oktatás megvalósításán, a közoktatástól egészen a felsőoktatásig is dolgozni fogunk, és szem előtt kívánjuk tartani a fenntarthatóság kívánalmait is.

Mindezek fényében azt szeretném kérni önöktől, hogy támogassák az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Illés Boglárka képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mindennapokban valamennyi tevékenység végzése során, úgy gondolom, hogy elengedhetetlen, de a közéletben, a politikai tevékenység végzése során talán különösen nélkülözhetetlen a pontos helyzetfelismerő képesség, hiszen ennek következtében lehet a problémákat megfelelően azonosítani, és azokra helyes válaszokat adni.

Az április 3-át megelőző 50 napban, valamint az azt megelőző időszakban is számomra kevésbé volt érthető az ellenzék azon magatartása, amely helyzetfelismerő képesség abban kimerült, hogy az elektromos rollert vízzel mosták le, vagy adott esetben a demokrácia jegyében az időseket a szavazatoktól is megfosztották volna, vagy hogy diploma nélkül is lehet valaki közgazdász, vagy egyetemi végzettség birtokában folytathat politikai tevékenységet. De az, hogy április 3-át követően, azt követően, miután nemcsak hazánkban, hanem Európában is példa nélküli győzelmet arattunk, több mint 3 millió ember adta meg a bizalmát és a felhatalmazását ahhoz, hogy a következő négy évben is Orbán Viktor vezethesse Magyarország Kormányát, ezután ugyanazt tapasztaljuk, mint amit azt megelőzően, ugyanazt a magatartást, ugyanazokat a szólamokat.

Örülök annak, hogy a magyar emberek, a választópolgárok felismerték azt, hogy Magyarország békéjét és biztonságát a Fidesz-KDNP vezette kormány tudja nemcsak megteremteni, hanem a jövőben is megvédeni, a jövőben is biztosítani. Hiszen ha belegondolunk abba, hogy még a háború kitörését megelőzően is milyen válságok sújtották Magyarországot, ha belegondolunk az illegális migrációba és az azzal járó veszélyekbe, ha belegondolunk a koronavírus-járvány és a koronavírus következtében kialakult válsághelyzetbe, különösen érintve a gazdasági szektort, és ha belegondolunk abba, hogy a háború kitörését követően milyen energiaválságot tapasztalunk Európában, és a rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország az, amely még kevésbé érzékeli ennek a mindennapi kockázatát, akkor egyértelműen látjuk és világos számunkra, hogy nemcsak a jelenben, hanem a jövő vonatkozásában is egy olyan kormányzati struktúra kialakítása szükséges, amely képes akár ezekre vagy akár az ezek következtében kialakuló válságra megfelelően reagálni, és megfelelő válaszokat adni.

Ez az elsöprő mértékű felhatalmazás az, amelyet a kormány megkapott, és amellyel a kormánynak, úgy gondolom, hogy nemcsak lehetősége, hanem kötelessége és felelőssége is élni, hiszen ahogy említettem, a veszélyek időszaka nemcsak mögöttünk van, hanem veszélyek évtizede áll előttünk is.

Bár az ezt megelőzően lefolytatott vitában részletesen már mi is elmondtuk a saját érveinket, és önök is felsorakoztathatták azokat a szerintem kevésbé szakmai, sokkal inkább az elmúlt időszakra vonatkozó politikai érveket, amelyek mentén önök a jövőt elképzelik, azonban nagyon fontosnak és indokoltnak tartom, hogy az előttünk fekvő T/47. számú törvényjavaslattal kapcsolatban egy dologra kiemelten is felhívjam az önök figyelmét. Hiszen ennek a törvényjavaslatnak a célja egyértelműen az, hogy az új kormányzati struktúrának megfelelő módosítás megtörténhessen, és ehhez a munkát a kormány minél hamarabb meg tudja kezdeni a szükséges jogszabályok módosításával és az azok által megteremtett kereteknek a birtokában.

Hangsúlyozni kívánom és hangsúlyozni tudom azt, hogy ezek garantálják és ez biztosítja, hogy Magyarországot és minden magyart megvédjünk a külső hatásoktól, kockázatoktól, és megoldjuk azokat a problémákat, azokat a potenciális gazdasági recesszió okozta negatívumokat, amelyek minket is érhetnek.

(13.50)

Számunkra mindig fontos volt, sőt a legfontosabb volt, hogy a nemzeti érdeket szem előtt tartsuk, és ennek a kialakult struktúrának is ez az egyik legfontosabb célja és a legfontosabb feladata.

Éppen ezért én egyértelműen kijelenthetem a Fidesz képviselőcsoportja nevében, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot meg is vitattuk, és azt teljes mértékben támogatjuk. Én önöket is arra kérem, valamennyi képviselőcsoportot és valamennyi képviselőt, a jelenlévőket és azokat is, akik most kevésbé tudnak részt venni ezen a vitán, hogy támogassák önök is, bizonyítsa be azt az ellenzék, hogy nem abban a buborékban kívánja a következő évek politikáját folytatni, amit eddig megteremtett, akár mondhatom azt is, hogy magának, vagy akár azt is, hogy egy politikai pókháló az, ami önök köré formálódott, és ne legyenek ennek a politikai pókhálónak a foglyai, hanem próbáljanak meg ebből kitörni, és próbálják meg a nemzeti érdeket szem előtt tartva a törvényjavaslat vonatkozásában ezt a vitát is lefolytatni, és majd ezt követően a döntésüket meghozni.

Én arra kérem önöket, hogy az az esetleges csalódás, amit a választási eredmény az önök vonatkozásában okozott, ezt próbálják meg minél hamarabb feldolgozni, és pártállásra való tekintet nélkül segítsenek abban, hogy a nemzeti érdek mentén tudjuk ebben a Házban a döntéseket meghozni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttem szóló Illés Boglárka képviselő asszony, a Fidesz vezérszónoka azt kérte, hogy lépjünk ki abból a buborékból, amiben az ellenzék régóta él, és hát támogassuk ezt a T/48-as törvényt. Én viszont hadd kérjem a Fidesz képviselőcsoportját, a KDNP képviselőcsoportját, akik itt maradtak közülük, mert ha jól nézem, akkor szerintem mi ellenzéki képviselők többen vagyunk, mint Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának tagjai, hogy fontolják meg és ne támogassák ezt a törvényjavaslatot. Néhány percben szeretném is elmondani azt, hogy miért gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ami egy úgynevezett salátatörvény, amit már természetesen az előző Orbán-kormányoktól is megszoktunk, mert ez a szerkezet, ez a struktúra, ez a kormányzati struktúra nem segíti azokat a célokat, amelyeket önök kitűztek maguk elé. (Nacsa Lőrinc: Köszönjük az aggódást!)

A törvénytelen Orbán-kormány, amely 12 éve teszi tönkre a hazánkat, egészen váratlan kormányzati struktúrával rukkolt elő, ugyanis egy árva szó sincs benne a XXI. század második felében nagyon fontos területekről. Előzőleg a minisztériumokról szóló törvény kapcsán már elmondták az ellenzék vezérszónokai és hozzászólói, de ezt csak megerősíteni tudom, és szeretném is minél többször elmondani önöknek, hátha végre értő fülekre talál az, amit mi itt mondunk önöknek. Tehát a XXI. század második felében sem az egészségügynek, sem az oktatásnak, sem a környezetvédelemnek nincs önálló minisztériuma, sőt továbbmegyek, pontosan nem is lehet tudni, hogy a miniszterhelyettes úr, államtitkár úr által ismertetett kormányzati struktúrában elsődleges miniszter felelősségébe vagy másodlagos miniszter felelősségébe foge tartozni ez a néhány nagyon fontos terület.

Van viszont hat darab gazdasági tárca, amit többek között a NER-hez köthető üzletemberek vezetnek majd, ahonnét tovább dézsmálható az önök által szóban utált Brüsszeltől kapott uniós forrás. Ha a kormány karaktere az lesz, ami ebből a törvényjavaslatból kitűnik, vagyis a belső ellenőrzés, a bizalmatlanság, az adatok folyamatos gyűjtése, kontrollálása, a mindenkiről mindent tudni akarnak, noha ha ez lesz a jövő Magyarországon, akkor nem vagyunk messze egy orwelli világtól, ahol a megfigyelés totálissá és teljessé válik majd.

Érdekes ugyanakkor, hogy miközben az állam működése egyre átláthatatlanabb, a közérdekű adatok jelentős része titkosított vagy nagy nehezen kiperelhető, addig az állampolgárokra vonatkozó adatgyűjtés és az állampolgárok megfigyelése, ha ezt a törvényjavaslatot önök elfogadják, totálissá válik. Jól látszik a kormány törekvése: egy Kínához hasonló totális ellenőrzés megvalósításán munkálkodnak szisztematikusan, így meg sem lepődik az ember, hogy továbbra is szeretnék Budapesten látni azt a Fudan Egyetemet, amely a Kínai Kommunista Párt kémközpontját telepítené szeretett városomba.

További érdekesség, hogy például a légi közlekedés utasadatait is továbbítani kell, miközben önök mindent megtesznek azért, hogy a NER magángépeinek utazásait és az azon utazók adatait eltitkolják. Nem véletlen, hogy ma az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP az az egyetlen párt, legyünk megengedőek, pártszövetség, amely akadályozza az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

A törvényjavaslatból kikövetkeztethető és előre látható lépésekkel a kormány egyik erős embere az a propagandaminiszter Rogán Antal lehet, aki most, az új javaslat elfogadása után a miniszterelnök utáni legerősebb ember lesz. Nála marad ugyanis az orbáni kormányzásban kulcsszerepet játszó propaganda és kommunikáció, és ehhez megkapja az összes polgári nemzetbiztonsági szolgálat, vagyis az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nemzeti Információs Központ felügyeletét is. Tudjuk, hogy sokaknak Rogán Antalról a korrupció szó jut eszébe, és az ő megbízatása mások megfigyelésével felér egy hadüzenettel és a tisztességes magyarok arculcsapásával. (Nacsa Lőrinc: Ezt ki írta?) Ha ez lenne az az áhított cél, Magyarország békéje, biztonsága megőrzésének záloga, akkor ezt a zálogot, tisztelt képviselőtársaim, nem érdemes kiváltani, kecskére ugyanis nem bízzuk a káposztát.

Erős a gyanú, hogy a titkosszolgálatok átadása a propagandafőnöknek a konfliktus feloldása a belügyminiszter és Rogán Antal között. A Fidesztől nem függő sajtó ugyanis megemlítette, hogy ennek a konfliktusnak lehet része a Varga Judit igazságügyi minisztert is érintő Völner-botrány. Úgy működik tehát az Orbán-kormány, hogy a Pegasus-botrány, a lehallgatási botrány irataiban előkerül Rogán Antal kabinetfőnöke is, aki, milyen meglepő, még egy irodaházat is vett a Végrehajtói Kartól. Megfigyelés, korrupció  nagyon remélem, hogy továbbra nem ez lesz az Orbán-kormány neve.

A javaslatból, ahogy már említettem, kiderül az is, hogy a kormány elkötelezett továbbra is a Fudan Egyetem, illetve Paks II. megépítése mellett. Mi ez ellen határozottan tiltakozunk. Nem kérünk a Kínai Kommunista Párt kémközpontjából, és azt sem gondoljuk (Nacsa Lőrinc: Népszavazás!), hogy a megbízhatatlanná vált orosz technológiából Paks II.-t meg kell építeni. Kedves Képviselőtársaim! Vegyenek példát a finnekről! Ők már leállították egy ilyen megbízhatatlan technológiával épülő erőmű építését.

És hadd beszéljek még egy számomra nagyon fontos területről, ez pedig Budapest és az agglomerációja. Ezen a területen körülbelül hárommillió ember él, és sajtóhírek szerint ez a terület Lázár Jánoshoz kerülne. Ahhoz a Lázár Jánoshoz, aki a kampányt azzal turnézta végig, idézem: „Most a vidék jön.” Ugyan azt fejtegeti, szintén idézem Lázár képviselő urat: „Budapest-ország rovására kellene fejleszteni a vidéket.” Ugyanakkor azt ismerjük a főnökétől, megint idézek: „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok!” No, szegény Budapest és az agglomeráció, ha a leendő Budapestért is felelős, az agglomerációért is felelős miniszter már a szavakban is nem akarja a budapesti és az agglomeráció továbbfejlesztését!

Ugyanakkor a kormányon belüli káoszt mutatja az is, hogy a rozsdaövezetek fejlesztése és kérdése viszont Palkovics minisztériumához tartozna, és ebből pedig Budapesten van a legértékesebb és legtöbb olyan rozsdaövezet, tehát ez megint egy kormányzati káoszt vezet majd elő ezen a területen is.

Hosszasan sorolhatnám még, hogy csupa milliárdos lekötelezett NER-oligarcha ül be az egymás tevékenységét is átfedő gazdasági tárcák élére. Muszáj jutnia minden kitartottnak mindannyiunk közös pénzéből. Ezért lettek a strómanok a díszpáholyba vezényelve a keresztapa beszédére.

(14.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem a béke és a biztonság kormánya. Zavartalanul folyik majd tovább a lopás, csak az egyre ridegebbé váló gazdasági körülmények miatt muszáj lesz megfigyelni az embereket. Mi mással lehetne indokolni, hogy a sztrájkkal fenyegetőző orvosok, pedagógusok a belügyminiszter alá kerülnek? Rendőr áll majd minden elégedetlen tanár, orvos és ápoló háta mögött? A növekvő elégedetlenségre és a Fidesz világán belüli katonai fegyelem fenntartására készül az Orbán-kormány, amely tönkretette hazánkat.

A DK nem támogathatja ezt a törvénytelen kormányt, és április 3-a előtt szegény választók nem tudhatták azt, hogy önök mire is készülnek. A választók nem tudhatták, hogy nem lesz önálló egészségügyi, oktatási vagy környezetvédelmi tárca, nem tudták, hogy Rogán Antalra bízzák a titkosszolgálatokat, nem volt szó arról tegnap, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, a háborús évtizedről. Ahogy most itt miniszterhelyettes úr, államtitkár úr megemlítette, veszélyes évtizedek következnek. Én nagyon bízom benne, hogy nem ez következik Magyarországra. Önök azt mondták a választási kampányban az embereknek, minden remek, minden nagyszerű, csak önökre kell szavazni. Most itt a megélhetési válság, a rekordhiány, a rekord-államadósság, és a miniszterelnök beszéde alatt az euróhoz képest 5 forinttal gyengült a forint.

A Demokratikus Koalíció nem asszisztál ehhez a törvénytelen és hazánkat tönkretevő kormány ámokfutásához, ezért a DK képviselői nem támogatják a T/48. számú törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kezdjem azzal, hogy rendre előkerül a baloldali képviselőktől a salátatörvény vádja. Ez egy bevett joggyakorlati eszköz. Képviselő asszony képviselő volt 2002-2010 között, akkor is voltak salátatörvények természetesen. Vannak olyan jogalkotási eszközök, amiket csak így lehet rendezni. 133 oldal áll itt előttünk, gondolom, nem mondja azt, képviselő asszony, hogy egy-egy „és” vagy „a” betű, vagy egy megváltoztatott szó miatt, vagy egy felsorolás miatt mind-mind külön törvényben jöjjön ide az Országgyűlésnek, hiszen mind-mind egy téma körül csoportosul. Megalakul mindjárt az új kormány, a minisztériumok felsorolását elfogadta a parlament egy fél órával ezelőtt, tehát pontosan lehet látni, hogy ehhez kapcsolódó törvényjavaslatok vannak itt, hogy hogyan alakul át a kormányzati struktúra, mi hova kerül, milyen hatásköri illetőségek lesznek, és hogyan kell ezt átvezetni a jogszabályokban. Értem, hogy ezt mindig bele kell írni a DK szövegíróinak a különböző beszédekbe, de itt most ennek nincsen létjogosultsága szerintem, máskor érdemes ezeket előre megnézni.

Értem, hogy most kiadta önöknek Gyurcsány Ferenc, hogy törvénytelen kormánynak kell nevezni a kormányt, de a választás tiszta volt, demokratikus és fair, és ezen a választáson egy irányba soha ennyi ember nem szavazott. A legbölcsebbek döntöttek az új kormány sorsáról, a választók, a választókat sértegetni, a választók döntését kétségbe vonni, azt gondom, az már idejétmúlt, a DK-nak is illene abbahagyni, hogy a választókat hibáztatja a választási végeredmény miatt.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Képviselő asszony számonkérte a törvényesség őrét itt a törvényben, hogy szigorú belső ellenőrzési rendszerek lesznek, és mind az uniós forrásoknál, mind a hazai forrásoknál, mind a beruházásoknál igenis szigorú belső ellenőrzési rendszer volt eddig is, és talán még szigorúbb lesz ezután. Szerintem ez helyénvaló, a törvényességet mindig meg kell őrizni, és a visszaéléseket mindig fel kell tárni és fel kell számolni. Az, hogy ez képviselő asszonynak nem tetszik, arról én nem tehetek. Nyilván Budapesten máshoz szokott a képviselő asszony, ott szabad rablás volt, a cápákról sokat hallottunk, akik a Városháza környékén úszkáltak, de ez nem újdonság.

Szeretném megkérdezni képviselő asszonyt, esetleg, ha majd van rá lehetősége válaszolni, hogy ki mondta azt a mondatot, hogy: „Szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kéri az Országgyűlést, hogy még az idei év első felében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük.” Tudjae, képviselő asszony, ki mondta ezt a mondatot, hogy el kell indítani ezt a fejlesztést, hogy meg kell kétszerezni a Paksi Atomerőmű kapacitását? Gyurcsány Ferenc mondta ezt a mondatot, tisztelt képviselő asszony. (Közbeszólások a DK soraiból.  Gy. Németh Erzsébet: Megvizsgálni!) Gyurcsány Ferenc. (Gy. Németh Erzsébet: Megvizsgálni. Tudja, hogy ez mit jelent?) Gyurcsány Ferenc mondta azt, hogy… (Az elnök csenget.  Zaj a DK soraiban.) Nem megvizsgálni, meg kell kétszerezni egy átfogó fejlesztéssel. Érdekes, hogy már nemcsak a valóságot vitatja a DK, hanem a parlamenti jegyzőkönyvet is. Nem meg kell vizsgálni, hanem átfogó fejlesztést kell végrehajtani ebben a kérdésben.

Önök akkor még a Paksi Atomerőmű bővítésének a támogatói voltak, ön is megszavazta anno a Paksi Atomerőmű bővítését. Érdekes, hogy milyen gyorsan változik a világ. Ön akkor képviselőként itt ült, és megszavazta azt, hogy legyen Paks II.-blokk, legyen új blokk, és Magyarország energiatermelését ily módon hosszú évtizedekre biztosítjuk. Sajnáljuk, hogy most már máshol tart, és nem támogatja.

Hosszú idő után került vissza ön az Országgyűlésbe, és női képviselőként én nagyon örültem volna, ha az első felszólalásában számonkéri a szövetségesét a nemi erőszak vádjában, és fölszólítja őket, hiszen korábban önöktől hallottunk hasonló akciókat, de most a női képviselők odaát nagyon csendben hallgatnak, és nem beszélnek arról, hogy a szövetségesüknél milyen botrányok vannak, és hogyan érinti ez például a női érdekérvényesítő képességet, a nők védelmét. Máskor olyan hangosan szólalnak föl ezekben az ügyekben, most valamiért ezt nem halljuk, tisztelt képviselőtársam.

Beszélt a titkosszolgálatokról, és a törvényjavaslatban is több helyen érintve vannak a titkosszolgálatok. Nekem országgyűlési képviselőként kettő darab elvárásom van a titkosszolgálatok felé: az egyik az, hogy a törvényt mindenben betartva működjenek, a másik pedig az, hogy védjék Magyarország szuverenitását, biztonságát és Magyarország érdekeit külső és belső támadásoktól egyaránt. Nekem ez az elvásárom, tisztelt képviselő asszony. Lehet, hogy ebben meg is tudunk akár állapodni, hogy ezeket az elvárásokat támasztjuk országgyűlési képviselőként a titkosszolgálatok felé.

Ugye, emlékszünk arra, hogy az önök idejében volt úgy, hogy nem tartották be a törvényt a titkosszolgálatok, hogy az orosz titkosszolgálattal világíttatták át a magyar titkosszolgálatot, és beengedtek orosz ügynököket a magyar szolgálatokhoz, és ott volt az, hogy akkori ellenzéki politikust, köztük a mostani miniszterelnököt megfigyeltették törvénytelenül. Ugye, ez a kérdés, tisztelt képviselőtársam. Kósa Lajost, Kövér Lászlót, Orbán Viktort önök figyeltették meg törvénytelenül. (Gréczy Zsolt: Van ilyen bírósági ítélet?) Ilyenkor azért érdekes módon kikopnak az önök memóriájából ezek az ügyek, és nem hozakodnak vele elő. 2010 óta a magyar titkosszolgálatok törvényesen működnek. (Kálmán Olga felnevet.), és betartják azt, ami a mi elvárásunk, hogy törvényesen működjenek, és védjék Magyarország biztonsági érdekeit, és a szuverenitás ellen irányuló támadások ellen pedig lépjenek föl.

Én azt gondolom, hogy továbbra is érdemes ezeket az elvárásokat megfogalmazni a titkosszolgálatok felé, hiszen ez a legfontosabb feladatuk. Teljesen mindegy, hogy egyébként milyen munkaszervezetben dolgoznak. De hozzátenném, a nyugati világban nem ritka, hogy a kormányfő munkaszervezetében, a miniszterelnökhöz legközelebbi munkaszervezetben van a titkosszolgálatok felügyelete. Ez más nyugat-európai vagy észak-amerikai országokban nem zavarta önöket, nyilván csak itthon, máshol nem fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban kritikát.

Ön szóba hozta Budapest ügyét is, ami, azt gondolom, hogy egy kiemelt ügy, és nagyon fontos róla beszélnünk. Azért is fontos, mert nekünk, budapestieknek szomorú látni, hogy szeretett fővárosunkat hogyan züllesztik le önök az elmúlt két és fél évben, hogy kukákat szerelnek le mindenféle indok nélkül, hogy miközben pénzhiányra panaszkodnak, aközben több száz millió forintos jutalmakat fizetnek ki a Városházán dolgozó tanácsadóknak. Felduzzasztották a tanácsadók számát, olyan mértékű a tanácsadók száma a fővárosban, ami, azt gondolom, hogy semmi módon nem indokolható, kizárólag azzal, hogy pénzkifizető helyként használták eddig is és ezután is a fővárost. Hallottunk a cápákról, hallottunk a városházi ügyről, hallottunk azokról az intézkedésekről, amelyek abszolút nem a Budapesten élők érdekeit szolgálják, az autós üldözésről, a különböző olyan intézkedésekről, amikor egy rakpart már elkészül, de nem nyitják meg a közlekedők előtt, látjuk azt, hogy koszban, szemétben úszik.

Ön használta azt a szót Budapest vonatkozásában, hogy káosz. Ebben végre egyetérthetünk, bár ön más kontextusban használta, de ami Budapest vezetését most jellemzi, az tényleg a káosz, a hozzá nem értés és a budapesti élet ellehetetlenítése. Szerintem ez ügyben fontos közösen is akár lépéseket tenni, hogy ez ne folytatódhasson tovább, hogy a városházi vezetés végre vegyen föl egy olyan irányt, ahol inkább a budapestiek érdekeit képviseli, mondjuk, Gyurcsány Ferenc érdekével és a többi érdekkel szemben. Hiszen fontos lenne, hogy a Budapesten élők is valamilyen módon érezzék azt, hogy ez az önkormányzat értük is dolgozik, mert ezt eddig az elmúlt két és fél évben egyszer sem láttuk. Láttunk már Bajnai Gordonokat, Gyurcsány Ferenceket a Városháza körül, sajnos nem láttunk még budapesti érdeket és olyan döntést, ami a budapestiek érdekében született volna  szerintem jó volna.

A titkosszolgálatokról beszéltem, hogy miért fontos, hogy akár a miniszterelnök munkaszervezetéhez kerüljön, de én azt szeretném mondani, tisztelt képviselő asszony, hogy az április 3-ai világos döntés után a magyar emberek arra adtak nekünk felhatalmazást, hogy továbbra is az ő érdekükben, a magyar nemzeti érdek alapján, Magyarország szuverenitásának védelmében és abban a kultúrkörben dolgozzunk, amit az elmúlt időszakban már tőlünk láthattak, hogy erősítsük a családpolitikát, hogy a gazdaságot tovább fejlesszük.

(14.10)

Hiszen látjuk  az elmúlt negyedéves adat éppen egy 8,2 százalékos gazdasági növekedés, egy rekordszintű növekedés, ha ezt nézzük , hogy milyen alacsonyan van a munkanélküliség, hogy milyen magas a foglalkoztatottság, hogy hogyan nőtt az átlagbér az elmúlt időszakban, hogy hogyan sikerült szektorális béremeléseket végrehajtani, hogy hogyan sikerült megóvni a fogyasztókat például a rezsicsökkentés intézményével az elszabaduló energiaáraktól, hogy mennyire sikeres intézkedés volt akár a benzinárstop, akár a kamatstop, akár az élelmiszerárstop az infláció elleni küzdelemben. Igen, a választók azt kérték tőlünk, hogy ezeket az intézkedéseket tartsuk meg, hogy továbbra is a magyar vállalkozások és a magyar családok érdekében dolgozzunk.

A választók azt is megüzenték, hogy abból a politikából, amit önök képviselnek, nem kérnek, mert az mindig egy megszorító, mindig egy adóemelő, mindig egy, a családtámogatásokat elvevő politika. Ebből már több tapasztalatunk van, mint illúziónk, pontosan ismerjük az önök ilyen irányú elképzeléseit. Most, a kampányban is többször kiderült, hogy milyen adóemeléseket terveznének, hogy milyen megszorításokat terveznének, hogyha kormányra kerülnének. Hál’ istennek, ez nem történt meg, így tovább tud folytatódni a fejlődés útja még egy nehéz időszakban is. Erről ma is és múlt héten is többször beszéltünk már, hogy milyen nehéz időszak vár az Európai Unióra és akár az egész világra, a világgazdaságra a mostani helyzetben: a migráció kora, a járványok kora, a gazdasági nehézségek kora, és még egy háború is van a szomszédunkban, úgyhogy fel kell készülni a válságkezelésre is. Önök a válságot megszorítással kezelték, mi pedig a válságokat eddig mindig jól kezeltük, és remélem, hogy ez a következőkben is így marad.

Ez a törvény is, bár nagyon sok technikai módosítást tartalmaz, hozzájárul ehhez, hiszen olyan minisztériumi struktúra áll fel, amiről korábban már a szavazások előtt vitatkoztunk, amely alkalmas arra, hogy megóvja Magyarországot a válság negatív hatásaitól, ami képes arra, hogy segítse a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat. Nekünk ez a célunk, és remélem, hogy néhány döntésünkben még önök is tudnak bennünket támogatni. Ennek első alapfeltétele, hogy a tényeket nem tagadják le. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót Lukács László képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nem kívánom megismételni, amit a délelőtt folyamán a vitában elmondtunk, ami a minisztériumi struktúrával kapcsolatos volt. A mostani törvényjavaslattal és az imént véget ért házbizottsági üléssel sem jutottunk közelebb ahhoz, hogy miként is fog kinézni és miként is alakul nemcsak, hogy a minisztériumok struktúrája, hanem a szervezete, illetve a feladat- és hatásköre. Nagyobbrészt azt is nagyon nehéz volt kiolvasni, hogy miért kerülhet vagy miért nem kerülhet meghallgatásra a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter például az Igazságügyi bizottságban, holott a szabályozott köztevékenységek felügyeletére létrehozott új hivatal az ő szervezeti és hatásköri szabályai mentén jött létre, és fontos feladata van, tehát az Igazságügyi bizottság mégiscsak meghallgathatná őt.

Tehát, képviselőtársaim, arra szeretnék inkább utalni, hogy nagyon kevéssel jutottunk előrébb ezzel a törvényjavaslattal, hiába a 113 oldal, amelyen szövegezi a változásokat. Ahhoz, hogy valójában mi is a valódi struktúrája, és mi is a valódi döntéshozatal és az iránya az új kormányzati struktúrának, egy dolgot biztos meg kell ismételni, azt, hogy nem lehet ebből a törvényből sem kiolvasni mindazt, ami az Orbán Viktor által a hétfői napon elmondott irányvonalakat, a háborút, illetve az előttünk álló kihívásokat és az erre adott kormányzati választ és a minisztériumi struktúrában visszatükröződő minisztériumi válaszokat jelenti.

Továbbra sem érthető és nagyon nehezen indokolható, hogy hol lesz egyáltalán helye az egészségügynek, hol lesz helye az oktatásügynek, hol lesz helye a környezetvédelemnek. Nacsa képviselőtársammal fura mód egyet kell abban érteni, hogy a választók egy jó része megüzente, hogy mivel nem ért egyet, milyen politikával. De szerintem a választók jó része azt is megüzente  erre számos közvélemény-kutatás van , hogy ők nyugodtabbak lennének, és arra kérnék, hogyha kérhetik egyáltalán ezt a kormányt, de tudjuk, hogy a kommunikáció általában egyirányú szokott lenni négy éven keresztül, és csak a választás jelent visszacsatolást, szóval, ők a közvélemény-kutatásokon keresztül is megüzenték azt, hogy igen, önálló minisztériumban gondolkoznak az élet olyan fontos területeiről, mint az oktatásügy, az egészségügy és a környezetvédelem. Hadd hívjam fel: a környezetvéde-lem tekintetében közel 100 százalékos az egyetértése azoknak az embereknek, akik a felmérésekben részt vettek, hogy egy önálló minisztériumra van szükség.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az itt elhangzott, azt hiszem, az előző vitában, és higgye el, képviselőtársamat nem provokálni akarom, de valami ilyesmi mondott ön, hogy komcsi nosztalgia az önálló környezetvédelmi minisztérium, vagy valami ilyesmit mondott. (Nacsa Lőrinc: Grósz Károly!) Akkor valószínűleg rosszul értettem. A környezetvédelmi minisztérium és az, hogy a környezeti ügyekkel kiemelten tudjunk foglalkozni, és a kiemelt foglalkozást szerintem megtestesíti és mutatja, ha önálló minisztériuma van valaminek, vagy esetleg az agráriummal összefüggésben valamilyen módon kiemelten foglalkozunk vele, szóval, az emberek, lehet, arra adtak felhatalmazást, hogy Orbán Viktor alakítson kormányt, nagyon sok ember arra adott felhatalmazást egyébként, hogy ne ő alakítson kormányt, de az emberek nagy többsége azt szeretné, és azt várja el a törvényhozástól és a leendő kormánytól mint végrehajtó hatalomtól, hogy olyan szervezeti struktúrát hozzon létre, amelyben világosan gazdája van, és önálló szervezeti egységként, tehát minisztériumként jelenik meg az egészségügy, illetve az oktatásügy, mert nemcsak az emberek érzik úgy, hogy az ő érdeküket jobban lehet artikulálni, eljuttatni a hatalomhoz, hanem a szakma is így gondolja.

Ha valakire kifejezetten hallgatni kell, akkor azok a pedagógusaink, akik benne dolgoznak, nap mint nap foglalkoznak gyermekeinkkel, azok az egészségügyi dolgozók és az ő képviseletüket ellátó szervezetek, országos kamarák, amelyek szintén úgy gondolják, hogy az ő ügyeikben egy önálló minisztériumra lenne szükség. Az elmúlt időszak, csak a pandémia is megmutatta, hogy az, hogy egy állam egészségügye mennyire felkészült, nagyban függ attól, hogy a szervezeti struktúrában önállóan, szabadon gondolkozni tudó egészségügyi minisztériuma van vagy nem. A nap végén ott tartottunk, hogy egyébként rendészeti térről kellett beavatkozni, és nem is biztos egyébként, hogy jó irányba az egészségügy folyamatába. De egy biztos, az, hogy az oktatásnak és az egészségügynek milyen lesz a helyzete, nagyban függ attól, hogy az egészségügyet és az oktatást milyen módon szeretnénk szervezni.

A Jobbik, mint jobboldali konzervatív párt, abban hisz, hogy egy robusztus állami egészségügyre van szükség, és az állami egészségügyet kell a lehető legjobb helyzetbe hozni. Mi abban hiszünk, hogy egy jól finanszírozott oktatásra van szükség ahhoz, hogy a magyar diákok versenyelőnyben legyenek és jó helyzetben legyenek azon a rendkívül kompetitív és nagyon különleges piacon, amelyben az egész világban kell megállni a helyüket, egyrészt azért, hogy a tudásukat fel tudják használni hazánk boldogulására, és egyrészt azért, hogy minket büszkévé tegyenek arra, hogy ilyen nagyszerű tanáraink voltak, és ilyen nagyszerű diákokat neveltek. Szerintünk ennek az egyik záloga az önálló minisztérium, nem megismételve mindazt, amit mondtam.

Az én elképzelésemtől, de én úgy érzem, az én politikai közösségem elképzelésétől is távol áll az, ami minisztériumi struktúrával most önök készültek, éppen ezért ezt a javaslatot támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Lukács László képviselő úr. Most megadom a szót Hajnal Miklós képviselő úrnak, a Momentum képviselőcsoportja vezérszónokának.

HAJNAL MIKLÓS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! 113 oldalnyi salátatörvényt terjesztett be Gulyás Gergely Magyarország minisztériumai kapcsán, és bizony isten, le is zavarják valószínűleg ezt az egészet néhány nap alatt, egészen az előterjesztéstől a szavazásig. Sajnálom, hogy a miniszter egyébként nincs itt személyesen. Reméltem, hogy ha már a választókerületében annyira sokat nem látjuk, akkor talán itt, a parlamentben majd tudunk beszélgetni, vitázni. Az erről a javaslatról szóló vita, amit most lefolytatunk, minden bizonnyal az önök előterjesztését és az önök döntését már nem nagyon változtatja meg, éppen ezért én most nem fogok mind a 113 oldalon  egyébként 113, nem 133, ahogy Nacsa képviselőtárs mondta   végigmenni, időnk sem lenne rá, helyette kiemelnék önöknek, de még inkább a honfitársainknak három nagyon fontos ügyet.

Tisztelt Ház! Három kérdést ajánlanék a figyelmükbe, amit a kormány belecsempészett ebbe a 113 oldalba, de semmi köze hazánk fejlődéséhez, semmi köze a jó közigazgatáshoz, hiszen lehetne ebben a 113 oldalban szó az egészségügyről, esetleg foglalkozhatnánk végre a klímakatasztrófával, korszerűsíthetnénk végre az oktatási rendszert, vagy a két számjegyű infláció kezelésére elfogadhatnánk közösen egy mentőcsomagot. De önök nem ezzel kezdik a kormányzást, nem ez önöknek a legfontosabb.

Tisztelt kormánypárti képviselőtársak, amikor a magyar választópolgárok önöket felhatalmazták az ország vezetésére, akkor ezt abban a hitben tették, hogy önök az ő problémáik megoldására fogják használni a hatalmat. Ehelyett önök mivel kezdik a kormányzást? Hatalmi barkácsolással. A saját hatalmukat központosítják és erősítik tovább, és már a látszatra sem adnak. Nézzük hát ennek a három legkirívóbb példáját! Egy. A titkosszolgálatok a belügytől közvetlen a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez kerülnek.

(14.20)

Kérdem én: csak nem a miniszterelnök úr akar már maga élni a titkosszolgálat eszközeivel? Súlyos felelősség ez ugyanis, főleg a Völner-ügy és a Pegasus-ügy után, amikhez hasonlókat egyébként nem látunk azokban a nyugati demokráciákban, amiket önök felhoztak példaként. Épp ellenkező tanulságot kellett volna levonni, és nem még szorosabb kormányzati irányítás alá vonni a titkosszolgálatokat, hanem politikai beleszólás nélkül hagyni őket szakmai munkát végezni. Azért kezdem ezzel, mert talán az ezer sebből vérző 113 oldalas anyagnak a legsúlyosabb döntése ez.

De nem ez az egyetlen probléma az önök hatalmi barkácsolásával. A második ugyanis az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal, amellyel a Testnevelési Egyetem és további beruházások miatt mi már egyébként közel egy éve folytatjuk a huzavonát a miniszterelnök kedvenc cégei közötti kartellgyanús ügyek miatt, ennek a hivatalnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak az elnöke mostantól kezdve, bár eddig korlátozva volt, akárhányszor kinevezhető lesz. Hogy kicsit egyszerűbb legyen a kép: a fideszes miniszterelnök vejének és régi jóbarátjának, gázszerelőjének az ügyét egy több mint húsz éve fideszes ember vizsgálja. Pontosabban vizsgálnia kellene, mert nem hajlandó vizsgálni. Eddig az volt a szokás, hogy legalább a tisztességnek és a függetlenségnek a látszatára adjanak, ezért az ilyen pozíciókat nem tették újraválaszthatóvá. Tették ezt azért, hogy politikai önérdek gyanúja ne merüljön fel, ne keresse senki a politikai kegyeket az újraválasztás reményében. Most viszont úgy tűnik, hogy a Fidesz és a kormány már a látszatra sem ad, a fideszes kádereket csere nélkül tartja olyan pozícióban, amihez egyértelmű politikai és gazdasági érdeke fűződik. Ezért fontos önöknek a Versenyhivatal. Tisztelt kormánypárti képviselők, ennyire sem számít már a látszat?

És a harmadik bizonyíték, ami még egy bizonyíték arra, hogy nem adnak a látszatra. Térjünk vissza egy már tegnap is vitatott témához, ha már a miniszter úr erről is írt a 113 oldalas javaslatában. A javaslatban az áll, hogy a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létesítése során az állam képviseletében immár nem az oktatásért felelős miniszter, hanem az iparügyekért felelős miniszter jár el. Ez még egy olyan dolog, ahol már a cél is megkérdőjelezhető lenne, hogy minek kell nekünk ez a Fudan Egyetem, hiszen a Diákvárosnak több köze lett volna a felsőoktatásunkhoz, mint a Fudan Egyetemnek, most viszont már úgy tűnik, hogy önök a látszatra sem adnak. A kormány elkölt óriási mennyiségű pénzt egy olyan projektre, amely a magyar diákok érdekei helyett a kínai állampártot szolgálja ki. A kormány már nem is felsőoktatási projektként tekint erre, hanem iparügyként. Tisztelt Képviselőtársak! Kormánytagok! Ha a magyar diákok önöknek nem érnek semmit, akkor azt mondják ki, és ne salátatörvénybe bújtatva fejezzék ki a jelentéktelenségüket!

Tisztelt Képviselőtársak! Ez csak három elrettentő példa volt az önök 113 oldalas törvényjavaslatából. Lehetne még szemezgetni, de ezek egytől egyig olyan súlyos problémák, hogy egyértelmű jelzésre van szükség. Bármikor igent mondunk hazánk fejlődésére, de mindig nemet mondunk az önkényes hatalmi barkácsolásra, így erre a törvényjavaslatra is. Köszönjük a figyelmet. (Taps a Momentum soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hajnal Miklós képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, DK.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Annyit szeretnék hozzátenni ehhez a vitához, hogy nagyon fontos egy kormány megalakulásakor, hogy milyen szimbólumrendszer, milyen szavak veszik körül a kormányalakítást. Azt a kormányalakítást, amely most készül, azok a szavak nem veszik körül, mint család, nem veszik körül, mint gyermek, nem veszik körül, mint oktatás, nem veszik körül, mint egészségügy, nem veszik körül, mint környezet vagy környezetvédelem. Olyan helyzetben vagyunk, ahol a miniszterelnök és a fideszes felszólalók is válságról beszélnek, egy kibontakozó válságról; a miniszterelnök egészen odáig merészkedik, hogy háborús évtizedről beszél. Hát, ha válság van, akkor nincs annál fontosabb, mint az emberi erőforrások megmentése. És ha önök úgy gondolják, hogy az EMMI egy sikertörténet volt, akkor hadd emlékeztessek Balog Zoltán szavaira, aki azt mondta, hogy kudarc volt az EMMI, és az egész struktúra nem jó. Sajnos elment még négy év ebben a struktúrában, mert a Fidesz képtelen arra, hogy még a saját miniszterének a korrekciós javaslatát is figyelembe vegye. Szerintem ez egy rendkívül súlyos probléma.

Egyébként pedig azt gondolom, hogy az ellenzéktől ilyen helyzetben azt elvárni, hogy megszavazzák ezt a törvényt, dőreség. Látom, hogy jönnek a dicshimnuszok a fantasztikus gazdasági teljesítményről. Soha ilyen gyenge nem volt a forint, soha ekkora nem volt az államháztartás hiánya, soha ekkora nem volt a külkereskedelmi deficit, soha ekkora nem volt az államadósság. Tehát itt ilyen feszítő problémák vannak, eközben pedig kulturális és világnézeti ügyekbe tekeredünk bele, miközben tudjuk, hogy minden egyes mondatunk, amivel belerúgunk az európai döntéshozókba, magyar vállalkozók, magyar diákok és a magyar emberek sorsát teszi nehezebbé, mert nem jön az uniós pénz. Nem veszekedni kellene, hanem megbékélni Nyugat-Európával, ha már az Unió tagja vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Gréczy képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lukács képviselő úrnak mondanám, hogy arra mondtam a komcsi nosztalgiát, amikor Arató Gergely Grósz Károllyal példálózott. Talán még ön sem ment el annyira balra, hogy ne értsünk egyet abban, hogy Grósz Károlyt nem kéne rendszeresen ideidézni a Ház elé, és nem biztos, hogy követendő példának kellene tartani Grósz Károlynak bármilyen lépését és intézkedését. Remélem, hogy ebben még egyetértünk.

Hajnal Miklóstól elnézést kérek, hogy elrontottam, és 133-at mondtam 113 helyett. Én legalább nem a diplomámban hibáztam, tényleg, legalább ennyi. Tényleg elnézést, hogy rosszul mondtam az oldalszámot.

Gréczy Zsoltnak szeretném mondani  aki azt mondta, hogy a válságban nem az emberi erőforrásokat kell csökkenteni és nem az emberi erőforrásokat kell elhanyagolni , hogy azt gondolom, igaza van a képviselő úrnak. De hol volt ön akkor, amikor 2009-ben a válságban elvettek önök egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, elvettek egyhavi bért a tanároktól, 6 ezer egészségügyi dolgozót tettek az út szélére, több mint 300 kisiskolát zártak be a legkisebb falvakban? Akkor ön miért nem mondta el ezeket a gondolatokat? Akkor miért nem mondta azt, hogy meg kell őriznünk az emberi erőforrásokat, amikor megvágták a családtámogatásokat, az egy- és kétgyermekesektől elvették a családi adókedvezményt? Amikor az otthonteremtési programokat felszámolták egymás után, a kamattámogatott lakáshiteleket, a forintalapú lakáshiteleket, a különböző szocpolintézményeket számolták fel egymás után? Akkor hol volt önnek ez a mondata? Mert alapvetően egyetértünk.

És mi mit csináltunk a válságban? Visszaépítettük a 13. havi nyugdíjat, családi adó-visszatérítést tudtunk fizetni, tovább bővítettük a családtámogatásokat, otthonfelújítási programot hirdettünk, és folyamatosan szektorális béremeléseket hajtottunk végre. Ez az óriási különbség, és arról beszélünk mi hónapok óta, hogy az önök válságkezelésének a következményeként 2009-ben mínusz 7 százalék volt a gazdasági növekedés, tehát gazdasági csökkenés volt, 2021-ben pedig plusz 7 százalék volt, tisztelt képviselőtársam. Ez 14 százalékos különbség egy-egy válság utáni évben, tisztelt képviselő úr.

Az a helyzet, hogy ilyenkor nagyon okosakat tud mondani, de hol volt 2009-ben, és akkor miért nem mondta el ugyanezeket, amikor asszisztált ezekhez a szégyenletes döntésekhez? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, Fidesz.

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én csak két rövid észrevétellel szeretnék élni. Az egyik észrevétel a DK felszólalásával kapcsolatos. Ugyanis a DK részéről az hangzott el, hogy a XXI. század második felében mire van szükség. Csak arra szeretném felhívni a képviselő asszony figyelmét, hogy a XXI. századnak még nem a második felében vagyunk, hanem az első felében. De én el tudom fogadni, hogy ha vannak jövőbe mutató gondolatai, csak ilyenkor nagyon fontos felhívni a választópolgárok figyelmét arra, hogy mi azt szeretnénk, hogy a jelenben nyújtanánk megoldásokat. Mi a jelen kihívásaira próbálunk megoldásokat szolgáltatni, és ez a törvényjavaslat is ezért készült, ezért fekszik itt az asztalunkon.

Hajnal Miklós képviselő úrnak pedig szeretném a figyelmébe ajánlani, illetve azzal az elismeréssel szeretnék hozzá fordulni, hogy a jövőbeli tervezett ferencvárosi egyetem hallgatóival, illetve diákjaival kapcsolatban aggódva fogalmazza meg, hogy ott az oktatásnak nélkülözhetetlen szerepe és feladata van. Én is így gondolom, és nem véletlen az, hogy az oktatás több területen és több minisztérium vonatkozásában is megjelenik. Szerintem ezt üdvözöljük, hiszen szerencsés, ha az oktatással minél többen foglalkozunk, és minél többen tartjuk ezt fontos feladatunknak, még akár az egyetem elvégzését is, hogy személyes példánkkal is elöl járjunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Illés Boglárka képviselő asszony. (Gy. Németh Erzsébet jelzésére:) Két percre már nem tudok szót adni, mert a kétperces kör lezárult. De felszólaló nincs, azt javaslom Gy. Németh Erzsébetnek, hogy normál időkeretben kérjen szót, és ugyanezt javaslom Gréczy Zsoltnak is. (Gy. Németh Erzsébet: Akár 15 percben is?) Lehet 15 percben is. Tessék, Gy. Németh Erzsébet, öné a szó.

(14.30)

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Megvártam, köszönöm szépen, elnök úr. Nyilván tizenkét év után nekem is kell szereznem újra egy kis rutint, de menni fog.

Annak legcsekélyebb szándéka nélkül, hogy Nacsa Lőrincet bármiről is meggyőzöm, igazából esetleg a közvetítést követő nézőknek és a jegyzőkönyvnek szeretnék néhány dolgot helyre tenni. Nagyon nagy baj az, amikor olyasmiről nyilatkozunk, amiben igazából nem vagyunk képben, és mondjuk, egy-egy jó szóért vagy egy jó bonmot-ért, finoman szólva, nem igazán mutatjuk be azt, hogy egyébként mennyit is tudunk és hogyan tudunk.

Tehát mielőtt Nacsa képviselő úr, frakcióvezető úr arról beszél, hogy mennyi és hány tanácsadója van a jelenlegi főpolgármesteri vezetésnek, akkor szerintem el kellett volna mélyedni abban, hogy hány tanácsadója volt Tarlós főpolgármester úrnak. Szeretném önnek jelezni, hogy körülbelül 25 százalékkal több tanácsadója volt Tarlós főpolgármester úrnak, és ennek megfelelően alakultak az akkori jutalmak és az akkori bérek is.

Szintén szeretném emlékeztetni Nacsa képviselő urat arra, hogy ha jól emlékszem, akkor a 2010 előtti kormányok hat vagy hét évig adták a 13. havi nyugdíjat. (Nacsa Lőrinc: Rosszul!) Önök tizenegy évet vártak, tizenegy éven keresztül, amikor nem tépdeste gazdasági válság Magyarországot, hiszen azt még a 2010 előtti kormányok kezelték, és ha jól emlékszem, 2010-ben az önök kormányfője úgy vette át az országot Bajnai Gordon miniszterelnök úrtól, hogy elismerte, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek, és az ország gazdaságilag rendben volt. (Nacsa Lőrinc: Csődközelben.) 2010 és ’12 között önök egyetlenegyszer sem adtak 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoknak. Én nagyon remélem, hogy egyébként a továbbiakban, tehát nemcsak a választási évben, hanem a következő évtől is Magyarország nyugdíjasai számíthatnak a 13. havi nyugdíjra.

Paks II. esetében meg azt gondolom, hogy nem korrekt, amikor csak kiragadunk egy-egy mondatot. Ha ön pontosan utánanézett volna, akkor biztosan tudná azt, hogy az a parlamenti döntés akkor, amit természetesen én is megszavaztam, arról szólt, hogy meg kell vizsgálni ennek a lehetőségét, amit ön itt mondott. Igyekszem, hogy a következő alkalomra, amikor esetleg itt az Országgyűlésben vitatkozni tudunk, akkor pontosan előszedem az összes mondatot, és megígérem, hogy akkor el fogom önnek mondani.

A nemi erőszak kapcsán számomra egészen egyszerűen megdöbbentő az, ahogy az önök emlékezete működik. Azokról az ügyekről vagy azokban az ügyekben, amit 2010 után az ellenzék a nyilvánosság elé tárt vagy hallatta a hangját, azokban mindegyikben bírósági döntések voltak, és teljesen egyértelműen bebizonyosodott, hogy igen, az önök országgyűlési képviselői hogyan bánnak a nőkkel, mit gondolnak a nőkről, és mit mondanak itt, a tisztelt Házban a nőkről, a női képviselőkről. (Nacsa Lőrinc: Mi ez az általánosítás?) Azt hiszem, a vak komondor esetére mindannyian emlékszünk.

Még egy dolgot szeretnék önnek mondani. Ön azt mondta, hogy jól kezelték a válságot. Nem, Nacsa képviselő úr, nem kezelték jól a válságot, többek között a járványügyet és a járvány okozta válságot sem kezelték jól. Több mint 40 ezer ember halt meg úgy Magyarországon, hogy a járványban Magyarország a lakosságarányához képest a legtöbb vagy a második legtöbb halottat könyvelhette el vagy gyászolhattuk meg.

Én azt gondolom, hogy mielőtt ilyen kijelentéseket tesz, lehet, hogy nem kéne csak itt, a tisztelt Házban megfordulni, lehet, hogy el kéne menni egy nyugdíjasotthonba, lehet, hogy el kéne menni találkozni emberekkel, és megkérdezni, hogy ők biztosan ugyanazt a Magyarországot látjáke és gondolják, mint amit ön. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK és a Momentum soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony. Most meg tudom adni két percre a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Annyit szeretnék csak hozzátenni, hogy tényleg nagyon furcsa, amikor a Gyurcsány-kormányon kérnek számon szociális intézkedéseket tizenkét vagy nyolc olyan év után, amikor volt 13. havi nyugdíj (Nacsa Lőrinc: Milyen nyolc?), önök meg az utolsó hónapban adtak tizenkét év után egyet. 2002-től volt 13. havi nyugdíj. Tudom, hogy önök jórészt nem szavazták meg, de hát ez legyen az önök problémája.

A másik gondom pedig az, hogy akkor emeltek utoljára családi pótlékot, akkor rendezték az özvegyi nyugdíjakat, és a világválságig 30 százalékos reálnyugdíj-növekedés volt abban a nyolc évben. Azért ezeket ne felejtsük el!

Nacsa képviselő úr rendszeresen emlegeti, hogy az ellenzék miért nem tiszteli a választási eredményeket, hogy kimondták az emberek, hogy mi az óhajuk az ország vezetését illetően, és itt most folyamatosan Budapestet szidja. Ne szidja a budapesti polgárokat, képviselő úr! A budapesti polgárok 18 körzetből 17 esetben nem a Fideszt támogatták, és azt gondolom, ha olyan rosszul dolgozna a fővárosi vezetés, akkor nem ez lett volna az eredmény április 3-án.

Tehát természetesen mindig lehet különböző értelmezését adni annak, hogy egy választási eredmény miért úgy alakul, ahogy alakul, de ha önök számonkérik rajtunk, hogy, hát, hogy úgy mondjam, nehezen barátkozunk meg azzal a gondolattal, ami április 3-án történt, akkor nyilván önöknek sem könnyű megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy mi történt Budapesten, pedig az sem volt véletlen. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gréczy Zsolt képviselő úr. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Gréczy Zsolt felé:) Gréczy Zsolt képviselő úr, kapcsolja ki! (Megtörténik.) Köszönöm szépen. További felszólalásra senki nem jelentkezett.

Az általános vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Orbán Balázs államtitkár úrnak 30 perces időkeretben, aki láthatóan jókedvűen kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon rövid leszek, mert ez a vita az előző törvényjavaslat vitájához kapcsolódik, és tulajdonképpen az egész délelőttöt és a délután első felét is együtt töltöttük, és kellő idő állt rendelkezésre, hogy mindenki kifejtse az ezzel kapcsolatos álláspontját.

Én továbbra is azt gondolom, és bevallom őszintén, hogy egyetemi tanulmányaimra is visszagondolva én a jogon meg a politológián annyi könyvben annyiféle ideális kormányzati szerkezetről olvastam és tanultam, ezekben a kormányzati szerkezetekben egy volt a közös, hogy eltértek egymástól. Valójában, amikor a kormányzati szerkezetekről általánosságban beszéltünk, akkor homlokegyenest ellenkező módon berendezett szerkezetekről tanultunk.

Tehát én azt tudom mondani önöknek, a mostani szerkezettel kapcsolatosan kritikus képviselőknek, hogy teljesen egyértelműen nincs ideális szervezet, nincs ideális kormányzati szerkezet. Valószínűleg az a helyzet, hogy minden miniszterelnöknek, akit az Országgyűlés megválaszt, vagy ha nem parlamentáris rendszer van, akkor másképpen a végrehajtó hatalom élére kerül, olyan szerkezetet kell létrehozni, amivel ő maga komfortos, amivel tud dolgozni, és amivel az ország előtt álló feladatokat el tudja látni. Ebben a helyzetben is ez történik, az előző kormányok esetében is ez történt.

Én kértem a kollégáimat, amikor erre a mai napra, a mai vitára készültünk, hogy nézzék meg, hogy milyen viták voltak ’18-ban, ’14-ben, ’10-ben, 2006-ban is, amikor a mi politikai oldalunk volt ellenzéki pozícióban, és azt tudom mondani önöknek, hogy mindig ugyanezek a viták zajlanak le. Nincs új a nap alatt, és teljesen természetes az, hogy ellenzéki képviselőként önök nem támogatják ezt, ezért van itt, ezen az oldalon 135 parlamenti képviselő, mert ők pedig támogatni fogják. Feltételezem, hogy aki a miniszterelnököt támogatta a szavazáson, az támogatni fogja a kormány szerkezetére vonatkozó elképzelését is. Ezzel az égadta világon semmi gond nincsen, ismételjük négyévente ezt az egész történetet.

Engem csak egy dolog riaszt meg, és ha megengedik, ezzel fejezném be, olyan meggyőződéssel mondták ebben a délelőttön átívelő vitában azt, hogy az ország sorsát, az oktatás és az egészségügy jövőjét valóban kizárólagosan az határozza meg, hogy vane önálló oktatási tárca, vagy esetleg egy nagyobb humán fejlesztési tárca részeként valósul meg, az egészségügy jövőjét kizárólagosan az határozza meg, hogy vane esetleg olyan bürokrácia, aminek a pecsétes papírjain ez van, az „egészségügy” felirat szerepel, vagy esetleg valamilyen más humán tőkére való utalás, hogyha ezt önök komolyan gondolják, és tényleg ennyit gondolnak Magyarország kormányzati szerkezetéről, és tényleg ezek azok a javaslatok, amit Magyarország Kormányának le tudnak tenni az asztalára javaslatként megfogalmazva, akkor nagyon-nagyon rosszul állunk.

(14.40)

Én nem szeretném rossz helyzetbe hozni Hiller képviselő urat, de az a megfontolás, amit például ő mondott, hogy mondjuk, a kulturális területen nagyon-nagyon fontos az, hogy a kultúra és az innováció egyensúlya megmaradjon, és hogy nyilván az innovációnak a gazdasági logikája a kultúra más típusú logikáját ne gyűrje maga alá, illetőleg más képviselőktől is talán egy-egy ilyen megjegyzést hallottunk, ezek olyanok, amiket mi be tudunk fogadni. És a Jóisten látja lelkemet, hogyha lett volna több ilyen hozzászólás, lett volna több ilyen megnyilvánulás, akkor azokat én felírtam volna, és befogadtam volna, és valamilyen módon igyekeztünk volna a munkánk során ezeket a szempontokat érvényesíteni. De ilyen nem volt.

Önök azt az alapállást sem fogadják el, bocsánat, lehet, hogyha önök kormányoznának, akkor nem ilyen kormányzati szerkezet lenne, de mi kormányzunk, ezért ilyen kormányzati szerkezet van, és ilyen kormányzati szerkezettel tudtuk a válság során rendbe rakni az egészségügyet, tudtunk a felsőoktatásba annyi forrást belerakni, amennyit soha korábban senki nem tudott belerakni, a családügyet tudtuk úgy kiemelni a kormányzati prioritások közül, ahogy kiemeltük, ráadásul a köztársasági elnök asszonynak az elsődleges témája. A környezetvédelem ügyében klímavédelmi akciótervet tudtunk hirdetni, Brüsszellel küzdünk az energiabiztonsági, energiaszuverenitási érdekeinkért.

Tehát ha abban nem tudunk egyetérteni, hogy az elmúlt 12 évben természetesen ez a kormány nem volt tökéletes, de próbált jól dolgozni, és próbált a Magyarország előtt álló kihívásoknak megfelelni, és azokon a területeken, ahol önök a legnagyobb kritikát fogalmazzák meg, és négy évig Gy. Németh képviselő asszony nem volt itt az elmúlt négy évben (Gy. Németh Erzsébet: Az elmúlt 12-ben sem.), de ugyanezeket a kritikákat… A fővárosban dolgozott, nem pedig itt, az Országház falai között. Csak önnek mondom, hogy ne kelljen az összes parlamenti jegyzőkönyvet újraolvasnia: ugyanezeket a kritikákat hallottuk.

Szerintem, ha ugyanezeket a kritikákat fogjuk a következő négy évben is hallani, és ezek ennyire elszakadnak a valóságtól, akkor valószínűleg négy év múlva a választásokon ugyanilyen vagy nagyon hasonló eredmény fog születni. Ez nekünk a politikai mező ezen oldalán nem probléma. Mi örülünk ennek, ha ez így van, csak egyébként négy évet együtt fogunk itt eltölteni, és szerencsésebb lenne, ha sokkal több konstruktív diskurzus keretében tudnánk ezt megtenni. Mindenkinek köszönöm szépen a mai délelőttöt és délutánt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   75-77   78-101   102-103      Ülésnap adatai