Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6075. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

(19.20)

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/6075. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény célja a jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, továbbá technikai jellegű pontosítások végrehajtása. További cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása.

A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslat elsősorban jogtechnikai és kodifikációs pontosításokat tartalmaz, ezenfelül az illetékről szóló törvény módosítására az illetékmentesség körének az erdőkezelőkre történő kiterjesztése érdekében, illetve a földforgalmi törvényben foglaltakkal összhangban van szükség. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény rendelkezéseinek pontosítása vált szükségessé a jogszabályon belüli fogalom használatára és a helyesírási szempontokra való tekintettel.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása a halászati tevékenységhez kapcsolódó szabályozás kiegészítését és pontosítását célozza. A megfelelő jogalkalmazás érdekében a halászhajó mellett a „halgazdálkodást támogató hajó” fogalmának a bevezetése szükséges. Továbbá indokolt a „horgászkikötő” fogalmát is rögzíteni a törvényben.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényt a kárenyhítési alapba történő uniós források bevonása miatt szükséges pontosítani, hogy az teljes mértékben megfeleljen az államháztartásról szóló törvényben foglaltaknak. Az uniós forrás nélkül a kárenyhítési rendszer egyensúlyi működése nem garantálható, amely többlet költségvetési források bevonását eredményezheti. Továbbá a törvény módosítására azért is kerül sor, hogy a kárenyhítő juttatás maximalizálására a jövőben a mezőgazdasági biztosítások mellett krízisbiztosítási tagság is figyelembe vehető.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítása azért indokolt, mert a halgazdálkodási hatóság számára a hatósági hatáskört szükséges biztosítani, hogy rendelkezhessen a halállományok életfeltételeinek biztosításához szükséges vízmennyiségről és vízminőségről. A törvény átfogó módosítására tekintettel indokolt a halgazdálkodási szolgalmi jog tartalmát pontosítani. Továbbá a javaslat arra irányul, hogy a haltermelési létesítményekben is lehessen turistahorgászatot folytatni.

A földforgalmi törvény módosítása azért vált indokolttá, mert a polgári törvénykönyv az adásvétel és a haszonbérleti szerződés esetére nem biztosítja a felek egyoldalú elállási jogát, és a szerződés kötelező erejére vonatkozó e megtörése valamelyik vagy mindkét félre vonatkozóan méltányos okokból nem igazolható, ezért rendelkezés elhagyása szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért javaslom az elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Farkas Sándor miniszterhelyettes urat, hogy a vita e vagy a későbbi szakaszában kíván szólni. (Jelzésre:) Miniszterhelyettes úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván szólni.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági Bizottság nem állított előadót.

Most képviselői felszólalásokra van lehetőség. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Szabadi István képviselő úrnak, a Mi Hazánk-képviselőcsoport felszólalójának. Parancsoljon, képviselő úr!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Ehhez a törvényjavaslathoz én benyújtottam egy módosító javaslatot. Sajnos nem támogatta a Mezőgazdasági Bizottság, amivel Magyarországon több százezer horgász véleményét nézte semmisnek.

Miről is van szó? Például arról, hogy van a fogási napló, aminek a nevében is benne van az, hogy „fogási”. Tehát nyilván, amikor kifog a horgász egy halat, akkor rögzíti annak az adatait, illetve a fogás tényét, időpontszerűen is. Miért is mondom ezt? Azért, mert ezt a fogási naplót jelen pillanatban akár a MOHOSZ is jelenléti ívként is kezeli, és nagy vitát vált ki a horgásztársadalom körében az, hogy azokat a napokat is rögzíteni kell, amikor nem történik halfogás. Régen is a horgászigazolvány igazolta magát a horgászt, és tulajdonképpen a fogási eredménye igazolta azt, hogy ő hány napot horgászott, és miket fogott ki.

Tehát a kifogott halat rögzíteni köteles a horgász. Ez rendben is van. De azért megbüntetni a magyar embereket, akik a hobbijuknak élnek, mert, mondjuk, a fogási naplóban betervezett naptárba nem jelöli be azt, hogy ő ott tartózkodott a vízparton, mert éppen a szabadidejét szeretné eltölteni, akkor ezért megbüntetni és elvenni a területi engedélyét, vagy szankcionálni bármivel, ez rendkívül méltatlan. Ráadásul a MOHOSZ azzal indokolja ezt, hogy statisztikai adathoz szükséges az, hogy a magyar ember mennyi időt tölt kint esetleg a vízparton. Hát, egy ilyen statisztikai adat nem szabad, hogy ilyen következményekkel járjon, tehát ezt nem szeretnék a horgászok. Ez volt az egyik módosítási javaslatom.

A másik pedig az, hogy ahogy említettem, a horgászigazolvány igazolja azt, hogy valaki horgász, illetve megvásárolja az állami jegyet, a fogási naplót, és ezzel jogosulttá válik horgászni. Öt évvel ezelőtt sem kérték a horgászok azt a plasztikkártyát és azt a regisztrációt, aminek következtében ez még pénzükbe is került, és nyilván a különböző érdekeknek ez nagyon jól szolgált, de a horgászathoz nem plasztikkártya kell és ilyenfajta regisztráció, hanem horgászbot vagy horgászkészség, erre is szeretném felhívni még a magyar horgászok érdekében működő szövetség vezetőit is. A módosításomnak az a része például arról szólt, hogy ha már úgyis kötelezik a magyar embereket arra, hogy lejár ez az öt év, és most, ’24 januárjától újra meg kell hosszabbítani  nyilván pénzért, mert nem ingyen kapják , akkor legalább ne öt évre, hanem tíz évre legyen ez érvényes. Ezt sem hallgatták meg, nem is foglalkoztak vele.

A másik pedig az, hogy sajnos egyre világosabban látszik az, hogy Magyarországon nem valódi halgazdálkodásra törekednek egyesek, hanem „halgazdálkodás” fedőnéven valójában kereskedelmi haltelepítések történnek, ennek pedig élenjáró támogatója a Magyar Országos Horgász Szövetség. Erre is szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét. Ugyanis a MOHOSZ, illetve a halászat, a generációról generációra művelt szakma 2016-ban tulajdonképpen megsemmisült, mert úgy tüntették el a halászokat a területről, hogy szinte beszórták őket sóval.

Jelenleg még köztünk élő halászok közül rengeteg keresett meg engem, hogy tudása, gyakorlata, szakértelme tulajdonképpen veszendőbe megy. A szelektáló halászat visszavezetésének további halasztása ennek a speciális tudásnak a rohamos eltűnéséhez vezet. Az inváziós halfajok halászatához pedig igenis szükség van rájuk. Amikor 2016-ban ezt beszüntették, akkor 2016 óta  és szakemberek állítják ezt  nagyságrendileg 200 tonna busa nem került kifogásra, ami mostanában óriási problémákat okoz. Ha ezeknek a halászoknak megadnák újra a lehetőséget, az engedélyt arra, hogy ezt a szakmát műveljék, akkor az ökológiai halászaton nagyon sokat lehetne segíteni, hiszen a természetes vizeink őshonos halfaunájának helyreállítása így csak az inváziós idegenhonos halfajok visszaszorítása után lehetséges.

Azért szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy például a jelenlegi törvényjavaslat 10. § (3) bekezdésében például van egy ilyen, hogy az ökológiai célú szelektív halászat elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat  ez a MOHOSZ egyébként , vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét. A 4. § (3) bekezdése pedig így szól: a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki ilyen.

Sajnos a halgazdálkodási hatóság nem nagyon él ezzel a jogával, erre is szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét. Ez a törvényjavaslat továbbra sem tartalmaz olyan passzust, ami alapján számonkérhető a halgazdálkodási hatóság mulasztása. Most büntetlenül sumákolhatják ezt el.

Továbbra is ezzel kapcsolatosan fogok a jövőben is törvénymódosítási javaslatokkal élni, mert ez így nincs rendjén és nincs helyén, ahogy ezt a törvényjavaslatot tulajdonképpen a halgazdálkodás területén így benyújtották. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki az adott időkereten belül felszólalni a frakciók közül. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megadom a szót Farkas Sándor miniszterhelyettes úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

(19.30)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, meg szeretném köszönni a Törvényalkotási Bizottságnak a kiegészítő módosító javaslatait, amellyel elősegítették azt, hogy ez a törvény még tökéletesebb legyen vagy ezek a törvények még tökéletesebbek legyenek, ugye, 24 törvény módosítása került ebben az úgynevezett salátatörvényben beterjesztésre.

Itt a képviselő úr által felvetett horgászati és halászati kérdésekre csak annyit tudok mondani, hogy ezek több éve létező kérdéskörök, amelyekre megnyugtató választ még sosem tudtunk adni egymásnak. De én azt gondoltam vagy azt gondolom, hogy ennek megvitatására a legjobb hely a mezőgazdasági bizottsági ülés, ha ott  várhatóan  megfelelően előterjeszti ezeket a kérdéseket, és nyitott fülekre találnak ezek a kérdések, akkor biztos, hogy egy olyan javaslat is fog születni vagy születhetett volna, amivel ön elégedett lenne.

De azt azért el kell hogy mondjam, valóban egy nagyon széles társadalmi réteg, csoport számára a szabadidő hasznos eltöltését, szórakozását szolgálja a horgászat. A halászatról már nagyon sokszor vitatkoztunk, nagyon sok szót ejtettünk ebben a házban, ezt megismételni nem akarom. Inkább arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy a holnapi nap során ezt az agrár-salátatörvényt, a 6075. számú törvényt támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   270-277   278-283   284-287      Ülésnap adatai