Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 18 óra 14 perc van, a kérdések végére értünk.

Most vitákkal folytatjuk munkánkat. Soron következik az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5887. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontja, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Most megadom a szót Pogácsás Tibor képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

POGÁCSÁS TIBOR, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 30-án tartott ülésén tárgyalta meg az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/5887. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat pontosítja az állami vagyon hatályát megállapító rendelkezést az állami tulajdonban álló társasági részesedés vonatkozásában. A javaslat az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt és kivezetésre szánt állami vagyont érintően a jogalkalmazói tapasztalatok alapján tartalmaz pontosító, illetve kiegészítő rendelkezéseket.

A módosítás további célja, hogy lehetővé tegye a takarékszövetkezeti szektor évtizedes örökségeként fennmaradt rendkívül nagyszámú szerződési konstrukció szabályozott és megfelelő határidőn belüli kivezetését, modernizációját, digitális transzformációját. A termékpaletta egyszerűsítése, a modern technikai lehetőségek használatát is lehetővé tevő szerződéses állapotba terelése érdekében szükséges a tömeges átszerződési eszközök kiszélesítése ezen állományok tekintetében az ügyfelek érdekeinek figyelembevétele mellett.

A javaslat szerint a postai szolgáltatásokról szóló törvény a postai szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes szabályaira vonatkozó kormányrendelet felhatalmazó rendelkezését kiegészíti az információs társadalom adta vívmányok valamennyi fogyasztó számára egyenlő feltételekkel történő biztosítása érdekében az egyetemes postai szolgáltató igénybevételi lehetőségeinek biztosítására vonatkozó követelmények, valamint az ezek megsértése esetén eljáró hatóság meghatározására kiterjedő felhatalmazással.

Mindezek tekintetében a javaslat támogatható. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor 7 perces időkeretben. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: (A hangosítás nem működik.) Tisztelt Ház! Ennek a törvényjavalatnak az esetében folytatódik az a korábbi kormányzati gyakorlat, hogy érdemi, a törvényjavaslat tartalmát jelentősen módosító vagy kiegészítő javaslatok a Törvényalkotási Bizottságon keresztül érkeznek be, ami azt jelenti, hogy ezeknek a javaslatoknak nincs sem plenáris vitája ezen a vitán kívül korábban, sem bizottsági vitája, sem társadalmi vitája. Még azon a meglehetősen laza eljáráson sem mennek keresztül, amelyet az önök törvényalkotási eljárásai jelentenek, hanem szerda este megérkezik a Törvényalkotási Bizottság tagjaihoz egy javaslat, amelyről csütörtökön aztán a bizottság már szavaz is, és a következő héten a parlament elé kerülnek.

Rendkívül értékes gondolatokról maradtak le képviselőtársaim, de talán most akkor jó lesz. (Dr. Fónagy János: Hallottuk!) Köszönöm szépen. (Felteszi a mikrofont.) Szóval, ott tartottam, hogy sajnálatos módon ezek a javaslatok is úgy érkeztek a Törvényalkotási Bizottság elé, hogy nem megfelelő módon sikerült ezekkel a javaslatokkal az országgyűlési folyamaton keresztülmenni.

De mi a tartalma ezeknek a javaslatoknak, mik a fő kifogások? Én most két területet emelek csak ki, másokat is mondhatnék.

Az egyik terület a Budapest Airporttal, a repülőtér megvásárlásával kapcsolatos ügyek. Itt a javaslat általános vitája kapcsán is szót váltottunk már erről a kérdésről, de most ezekből a módosító indítványokból még inkább világossá válik, hogy milyen szándékok vezetik a kormányzatot akkor, amikor sok milliárd forint közpénzt költenek a repülőtér megvásárlására. Teljesen egyértelmű, hogy az a cél, hogy az ebben közreműködő vállalkozások, a beszállítók, az üzemeltetők minden különösebb korlátozás nélkül lehessenek kiválasztva, ne legyen semmilyen átláthatósága annak, hogy ki és milyen módon kereshet a repülőtéren.

(18.20)

Erről szól a javaslat. Most ezek a módosító javaslatok is erről szólnak, többek közt csökkentik az átláthatóságot a repülőteret üzemeltető cégben, vagy hogy a kedvencünket említsük meg, megszüntetik a repülőtér vezetői esetében a nemzetbiztonsági átvilágítás szükségszerűségét, tehát nem lesz nemzetbiztonsági átvilágítás egy olyan cégnél, amely mégiscsak Magyarország biztonsága szempontjából sok szempontból alapvető. Teljesen egyértelmű, hogy megvannak már a nyertesek, megvannak az üzemeltetésre kiszemelt személyek, megvannak a cégvezetők és azok a beszállítók, akik majd jelentős profitot tudnak realizálni ezen a repülőtéren. Nem az állam fog jól járni, nem az adófizetők fognak jól járni, hanem rengeteg közpénz elköltése árán újra a szokásos, szűk milliárdos kör érdekeltségeit fogják gazdagítani. Most ez elől hárítják el a még meglévő törvényi akadályokat.

Tovább folytatódik a javaslatban, erről is beszéltünk az általános vitában is, az állami vagyon osztogatása, elherdálása. Kap egy kisebb vállalatot a Lázár Jánoshoz köthető közalapítvány. (Csepreghy Nándornak:) Igen, államtitkár úr, nézzen utána! Csodálkozva nézett államtitkár úr, de így van. Természetesen újabb vagyonhoz jut a református egyház, ez alkalommal egy kórházat és néhány egyéb értékes ingatlant kapnak meg. Folytathatnám tovább a sort. Jól látható módon önök nem tudnak betelni azzal, hogy az állami vagyon különböző darabjait szétszórják különböző szövetségesek, rokonok, barátok és ismerősök között.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a Törvényalkotási Bizottságban benyújtott módosító javaslatok nem javítják, hanem rontják ezt a törvényt, így a bizottság ellenzéki tagjai mind a módosító javaslatokat, mind pedig a törvényjavaslat egészét elutasítják. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne most felszólalni. (Dr. Fónagy János: Csak a végén, elnök úr! Köszönöm szépen.) Köszönöm szépen. Tájékoztatom önt, hogy a végén 15 perces időkeret áll majd a rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, képviselőtársaim, hogy a kijelölt Gazdasági Bizottság előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek, melyek között kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván felszólalni a vitában. (Jelzésre:) Keresztes László Lóránt képviselő úr következik, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a bizonyos törvény módosítja a kulturális örökség védelméről szóló törvényt is. Itt alapvetően az állami tulajdonban lévő műemlék épületek vagyonkezelőinek kijelölésével kapcsolatban vannak módosítások.

Államtitkár úr, egy konkrét példát szeretnék bemutatni, és ez alapján lenne néhány kérdésem a törvény tárgyát érintően. Tolna vármegyében Kölesd-Felsőhídvég pusztán található az 1760 környékén épült Hiemer-Jeszenszky-Bernáth kastély és a hozzá tartozó kápolna. Ezek a csodálatos épületek, mondhatjuk, gyakorlatilag a teljes megsemmisülés állapotába kerültek, tisztelt államtitkár úr. Sok éve küzdenek vagy próbálnak küzdeni emberek, önkéntesek azért, hogy valaki tegyen végre valamit, hogy az állami tulajdonban lévő, védett műemlék épületek ne pusztuljanak el teljes mértékben.

Megkeresték egyébként ezek a civilek a felelős hatóságot, amely eljárást indított az ügyben, és megidézték a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, amelynek képviselői az idézés ellenére nem jelentek meg a helyszíni szemlén. Majd ezt követően, miután a kastély tetőszerkezete beszakadt és elkezdtek pusztulni, ázni a páratlan, pótolhatatlan, csodálatos, több száz éves freskók, önkéntesek próbálták ismét csak a Nemzeti Földalapkezelőt megkeresni, és felajánlották  nyilván ezek az önkéntesek szakértők voltak , hogy megpróbálják legalább konzerválni ezeket a freskókat, ha az épület el is pusztul, akkor ezeket a páratlan és felbecsülhetetlen értékű freskókat meg lehessen menteni. Még csak választ sem kaptak ezek a szakértő civilek.

Én az ügyben 2021-ben agrárminiszter urat megkerestem, aki válaszolt is, és jelezték, hogy a Nemzeti Földalapkezelőt megkeresték az ügyben, majd egy kis adminisztratív cselekmény után azt a választ kaptam tőlük, hogy az ingatlan néhány alrészlete tekintetében tulajdonképpen nem teljesen világos, hogy ki a vagyonkezelő, és egy úgynevezett minősítési eljárást folytattak le, amely által megállapították, hogy nem a Földalapkezelő, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a tulajdonosi jogok gyakorlója. Idáig sikerült eljutni, tisztelt államtitkár úr, miközben, mondhatjuk, hogy teljes mértékben elpusztult ez a csodálatos, állami tulajdonban lévő védett épület, és elpusztultak ezek a csodálatos és páratlan freskók is.

Azt gondolom, hogy ez egy egészen felháborító eset, egy állami kézben lévő kastélyról van szó, és senki nem mondhatja, hogy nem próbálták akár még a hatóságok is az állami tulajdonos figyelmét felhívni arra, hogy végső stádiumában van egy ilyen módon pusztulásra ítélt, állami tulajdonban lévő műemlék. Az ügyben feljelentést tettem 2021 májusában hűtlen kezelés bűntette és hanyag kezelés vétségének megalapozott gyanúja miatt. Több mint egy évvel később kaptam meg a választ a rendőrségtől. A rendőrség válasza az volt, hogy lezárták a nyomozást, és azzal indokolták ezt a lépést, hogy az építészeti örökség védelméről szóló törvény megállapításai csak általánosan határozzák meg a tulajdonos kötelezettségeit egy ilyen műemlék épület kapcsán, ezért a rendőrség nem tartotta megalapozottnak a hanyag kezelés gyanúját.

Azt gondolom, hogy ez a konkrét eset megmutatja, tisztelt államtitkár úr, hogy nagyon súlyos jogalkotási kényszer van a kormány oldalán. Egyrészt a műemlékek tulajdonosaként, felelős gazdaként nagyon komoly változtatásokra lenne szükség, másik oldalról jogalkotási kényszer van, ugyanakkor ezt a fajta jogalkotást az elmúlt években nem látjuk.

A kérdésem az, tisztelt államtitkár úr, ha már egy olyan törvény van előttünk, amely csak belenyúl a pepecselés szintjén, mondhatjuk, ebbe a jogszabályba, de ezt a helyzetet nem változtatja meg, hogy látjae a minisztérium ezt a súlyos helyzetet, és vane szándékuk arra, hogy mint a tulajdonosi jogot gyakorló állam képviselői az eljárásaikat megváltoztassák ez ügyben, illetve vane szándékuk, hogy olyan jogalkotási lépésekkel éljenek, amelyek valóban lehetőséget nyitnának arra, hogy ezeket a csodálatos műemlék épületeket meg lehessen védeni, és meg tudjuk állítani a mindannyiunk kincsét jelentő és mondhatjuk, hogy a magyar történelem, az épített örökségünk részét képező csodálatos műemlék épületek pusztulását. Köszönöm szépen előre is, ha erre kapok választ. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megkérdezem Fónagy János államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne most válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Fónagy János: Zárszót szeretnék!) Zárszót tartani. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat által kitűzött szabályozási célok előmozdítják az állami vagyonnal való gazdálkodás további racionalizálását, az állami stratégiai vagyon hatékony, ugyanakkor a piaci kihívásokra rugalmasan reagáló hasznosítását, továbbá alkalmasak arra, hogy a gazdasági szereplők jogrendszerbe vetett bizalmát erősítsék meg.

Itt egy pillanatra megállok és reflektálok a képviselő urak előbbi felszólalásaira. Itt nemcsak a jelen vagy az elmúlt kormányzati ciklust, hanem akár a 2010, vagy akár a ’98 és 2002 közötti időpontot is vissza tudom idézni, tisztelt képviselőtársaim. Magyarországon a XX. századi magyar történelem miatt számos értékes épület és sok más egyéb vagyontárgy pusztult el, eltűnt, elvitték, elrabolták et cetera, egyebek mellett a második világháborúban túlnyomórészt erősen sérült megmaradt ingatlanállomány helyreállítása a korábbi évtizedekben gyakorlatilag nem vagy minimális módon valósult meg. Csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, hogy amely épületek megmaradtak ebből az ingatlan vagyonból, azt gyermekotthonként vagy öregek otthonaként, vagy téeszirodaként hasznosították, tehát csupa olyan fenntartó által, aki magára az épületre csak a minimálisat vagy annyit sem tudott fordítani, vagy csak annyit, ami éppen a működéséhez kellett.

(18.30)

S így jutottunk el a rendszerváltás időpontjához, melytől kezdve az ország mindenkori gazdasági teherbíró képességének megfelelően, úgy gondolom, hogy számos műemléki ingatlant  legyen az bármilyen kastély, legyen az akár Edelénytől Eszterházáig, vagy Fertőd , tehát nagyon sok olyan ingatlant tudok említeni, amelynek a helyreállítása az elmúlt évtizedekben megtörtént. De az elmúlt tízegynéhány évben kifejezetten erre szóló kastélyprogramok szolgálják ezeknek az ingatlanoknak a rehabilitációját, és a jelenlegi szakminisztérium is nagyon komoly erőfeszítéseket fordít a még felújításra szoruló kastélyok fenntartására.

Itt szeretnék utalni az előbbi mondatomra  a piaci kihívásokra reagáló hasznosítás , az egy dolog, hogy ezeket az ingatlanokat az állam rendbe teszi, a másik: meg kell találni a hasznosításának a módját, vagy esetenként meg kell találni azt a gazdasági befektető partnert, jobb esetben esetleg régi családokat, régi tulajdonosokat; erre is tudunk példát mondani például Fóton. Tehát tudunk mondani különböző jó példákat is, amelyek ezeknek az ingatlanoknak a hasznosítását szolgálják. Tisztelt Képviselőtársam! Tehát ezzel, amit ön mondott, én úgy gondolom, nemcsak hogy itt most zárszó címén egyetértek, hanem a kormány napi munkája is ezt igazolja.

Képviselőtársamnak a repülőtérrel kapcsolatos megjegyzésére: én tudom, a politikai hozzászólások szükség szerint tartalmaznak hipotetikus elemeket. A konkrétum Feriheggyel kapcsolatban annyi, hogy azt nem lett volna szabad eladni, úgyhogy aztán minden más, ami a visszavásárlásával itt felmerül, az jövőbeni, reményeim szerint nem az ön által vázolt elképzelések szerint valósul meg. Én úgy gondolom, hogy az ország most már nem egyetlen  hiszen Debrecen is megkapta a nemzetközi repülőtér minősítést , de mégis a forgalma miatt a legjelentősebb repülőtérnek és az örvendetesen egyre növekvő áruszállítási forgalmának is az állami tulajdonba vétele, és mellette egy szakmai befektető partnernek a biztosítása egyaránt szolgálja mind a nemzeti érdekeket, mind az idegenforgalom, mind az áruszállítás, mind a személyforgalom területén.

Azokra a felvetésekre, amiket képviselőtársam felsorolt, úgy gondolom, a részletes vita során kitértem.

Engedjék meg, hogy végezetül megköszönjem a bizottságok támogató munkáját, és kérjem képviselőtársaimat, hogy az összegző módosító javaslatot és a T/5887. számú törvényjavaslat ezzel kiegészített egységes javaslatát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a türelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   226-231   232-239   240-243      Ülésnap adatai