Készült: 2024.05.08.15:39:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

97. ülésnap (2023.12.11.),  190-193. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:32


Felszólalások:   182-189   190-193   194-197      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! 17 óra 26 perc van, az azonnali kérdések órájának végére értünk. Most a kérdések következnek.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hegedüs Andrea képviselő asszony, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Számíthatnake a magyar egészségügytől segítségre a szlovákiai buszbaleset súlyosan sérült miskolci nyugdíjasai?” címmel. Hegedüs Andrea képviselő asszonyt illeti a szó, parancsoljon!

HEGEDÜS ANDREA (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Májusban megrázta az országot a hír, és tele volt vele a sajtó is, hogy nyugdíjas miskolci kirándulók Szlovákiában súlyos autóbusz-balesetet szenvedtek. Ma már szót sem ejt róluk senki. Nekik persze nem is a sajtónyilvánosság hiányzik, hanem a méltó egészségügyi ellátás, mert ez az, amit nem kapnak meg azóta sem. A baleset utáni nagy fogadkozásból, hogy mit meg nem fognak tenni értük, nem lett semmi. Mondjuk ki nyíltan: magukra hagyták őket.

A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjeként és Miskolc polgármesterjelöltjeként folyamatosan nyomon követem a sérültek állapotát. A miskolci Martinkertvárosi Nyugdíjasklub több tagja szenvedett súlyos sérülést.

Az elmúlt fél évben végigjárt kálváriájuk a magyar egészségügy sötét bugyrait tárta föl számunkra. Egyikük tolókocsiba kényszerült, mert amputálták a lábát; a műlába pedig túl nehéz neki, de nem adnak könnyebbet, mondván, az túl drága. Másikuk arccsontjai szilánkosra törtek, könnycsatornái teljesen eltűntek, műteni kellene, de a szemész, aki az igazolást kiadhatná, két hónap szabadságra ment. Harmadikuk fején pedig máig kilátszik a koponyacsont. Van olyan eset, hogy egy hétig nem tudott megszólalni a súlyos sérülése miatt, de a kezét az ágyhoz kötötték, és egy pohár vizet nem kérhetett. Az önmagukat ellátni nem tudók sem számíthatnak a szociális gondozóhálózatra, és gyógyszer felírásához orvostól orvosig küldözgetik őket. Állítják: a pozsonyi kórházban sokkal jobb körülmények között voltak.

Államtitkár úr, ez így nem mehet tovább. Ők élni akarnak, hisznek a gyógyulásban, de a magyar egészségügy sem a hitüket, sem a reményüket nem táplálja. Nem az orvosok és szakdolgozók munkáját kifogásolom vagy kérdőjelezem meg, hanem azt a helyzeteket tartom méltatlannak, amelybe ezek az emberek a kórházba kerülésük után, a baleset után kerültek. Mondja meg őszintén, államtitkár úr: számíthatnak segítségre a magyar egészségügy részéről? Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úrnak. Parancsoljon!

(17.30)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nyilván mindenki számára mindig egy-egy ilyen baleset, egészségügyi sérülés fokozott aggodalommal jár. Mindig aggódunk azokért, akik ezt elszenvedték, hogy minél kevesebb sérülésük legyen, és igyekszünk mindent megtenni azért, hogy meggyógyuljanak, és együtt érzünk velük.

Így történt ez ebben az esetben is, hiszen még a szlovákiai tartózkodás alatt sem hagyták magukra a magyar orvosok, a magyar egészségügyi személyzet a balesetet szenvedetteket, hanem kiutaztak hozzájuk, és ott is segítették a szlovák kollégákat is, nyilván már csak a nyelvi nehézségek miatt is, hogy együtt gyógyítsák azokat, akiknek kórházi kezelésre volt szükségük, és természetesen szervezték utána a hazautazásukat, és az itthoni kezelésüket is. Úgyhogy mind a két kórházban magyar orvosok is segítettek. A sérüléseket a magyar kórházakban is ellátták.

Érdeklődéssel hallgattam az ön mondatait, de hivatalos panasz az érintettek részéről nem érkezett az egészségügyi ellátással kapcsolatban. Az utógondozásuk során felmerülő kérdéseikkel pedig a gyógyításban részt vevő kórházi szakemberekhez folyamatosan fordulnak, akik tényleg készségesek. Ön is láthatja, hogy ha valaki fogja magát és kiutazik Szlovákiába azért, hogy ellássa ezeket az idős embereket, akkor segíteni szeretne, és nem hiszem, hogy ez a segítségnyújtás a hazaérkezéssel véget ért volna. Ezt a továbbiakban is természetesen szeretnénk mindenki számára nyújtani.

Azért azt ne feledjük el, hogy a DK-nak az egészségügy területén igencsak rémisztő tettei voltak  amikor még a DK mostani politikusai kormányon voltak  kórházbezárásokkal, vizitdíjjal, napidíjjal, vagy legutóbb is a kórházak 45 százalékának bezárásáról beszéltek. Tehát nagyobb gyógyulási esélye van jelenleg bármilyen embernek, így a balesetet szenvedő embernek is, mint a korábbiakban. Vagy Gyurcsány Ferencnek arra a mondatára is emlékeztetném, hogy el kell oszlatnunk azt az illúziót, hogy az egészségügy ingyenes, racionális fogyasztói magatartásra van szükség az egészségügyben; szerintünk viszont a legmagasabb fokú szakmai segítségre és arra, hogy ingyenesen mindenkit ellássunk. Erre törekszünk ezen baleset áldozatainál is. Nekik is segíteni fogunk.

Bízom benne, hogy önt is a segítő szándék, nem pedig a polgármesterjelölti ambíció vezette ennek a kérdésnek a parlamenti megemlítésében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   182-189   190-193   194-197      Ülésnap adatai