Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dávid Ferenc képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó.

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy múlt heti Facebook-bejegyzés szerint a Vodafone átláthatatlanul, összevissza vonja le az előfizetési díjat, reklamálni nem lehet, mert a telefont nem veszik föl, az e-mail visszapattan, az ügyfélszolgálaton nemcsak hogy semmit nem hajlandók elintézni, de még csak utána sem néznek a panasznak, ráadásul az ügyfelekkel megalázó módon bánnak. Ezt egyébként személyes tapasztalatommal is meg tudom erősíteni. A bejegyzés arra a végkövetkeztetésre jut, hogy teljesen fölösleges 715 milliárd forintot elkölteni a cég államosítására, hiszen az már most is állami tulajdonban álló vállalatok módjára működik.

Az iróniát félretéve, nézzünk szembe a tényekkel! A 13. havi nyugdíj kifizetése 350 milliárd forintot emésztett fel, a tranzakcióra szánt összegnek nem egészen a felét. A pedagógusok bérének rendezése pedig a kormány szerint mintegy 400 milliárd forintot igényelne. Ezt a 715 milliárd forintnyi közpénzt tehát értelmes dolgokra is fordíthatná egy felelős kormány; persze nem önök, hiszen jövőre nem lesz választás, így nyilván fölöslegesnek tartanák újabb mézet kenni a nyugdíjasok madzagjára. Azt például a kötcsei piknik alkalmával a Fidesz egyik szócsöve, Bencsik András nyíltan bemondta a 24 kamerájába, hogy a Vodafone fontosabb, mint a pedagógusok bére.

Tisztelt Ház! Elképesztő felelőtlenség ez a több száz milliárdos tranzakció, aminek csak a kamatából duplájára lehetne emelni az álláskeresési járadék folyósításának egész Európában legrövidebb, 90 napos időtartamát, de az összegből el lehetne engedni 240 milliárd forint értékű diákhitel-állományt, és negyedmilliós egyszeri támogatást lehetne adni kétmillió rászoruló családnak a megugrott energiaköltségek fedezésére. A sort persze még hosszan folytathatnám, de fölösleges lenne, hiszen a kormány részéről szemlátomást nem az ötlet, hanem a szándék hiányzik a pénz közhasznot eredményező elköltésére.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy önök a megélhetési válság kellős közepén felelőtlenül szórják a százmilliárdokat, amelyeket észszerűen is fel lehetne használni. Nem titkolt célunk, hogy ezt a pénzszórást minden rendelkezésre álló jogi eszközzel megakadályozzuk, noha tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az eszközök meglehetősen szűkre szabottak.

Fölhívjuk a hazai és külföldi közvélemény figyelmét ennek az ügyletnek a visszásságaira, továbbá rámutatunk a lehetséges versenykorlátozó hatására, illetve a tiltott állami támogatás kézenfekvő gyanújára az illetékes magyar és uniós hatóságok előtt, noha az előbbiek közvetlen kormányfüggősége miatt érdemi közbelépésekre nem igazán számíthatunk.

Az ügylet eredményeképpen az állam a hazai távközlésért folyó versenyben kettős minőségben fog részt venni: mint a verseny egyik szereplője, illetve mint annak szabálymeghatározója. Olyan ez, mintha egy focimeccs játékvezetője az egyik csapat játékosa lenne.

Bár mint az elején jeleztem, az ügy igazán nem tekinthető humorosnak, még egy abszurd vonatkozásra azért szeretném felhívni a figyelmüket. Gulyás miniszter úr kijelentette, biztos abban, hogy a Vodafone-ba történő befektetés profitot fog eredményezni, ami forrása lehet a pedagógusbér emelésének. Nos, a cég nettó adóssága 263 milliárd forint, 2020-ban 1,3 milliárdos, 2021-ben pedig 7,4 milliárdos veszteséget realizáltak. Kevés olyan esettel találkoztam a pályám során, amikor egy államhoz amúgy is sok szálon kötődő cég az állami befolyás jelentős növekedése révén lábalt volna ki a korábbi veszteséges működésből és kezdett volna jelentős nyereséget termelni. Ha tehát jól értem Gulyás Gergelyt, akkor a kormány a pedagógusbérek rendezésének forrását a Vodafone veszteségében találta meg.

Persze Dancsó József korábbi fideszes képviselőtől megtanulhattuk, hogy a negatív növekedés is növekedés. Ennek mintájára talán önök is úgy gondolják, hogy a negatív eredmény is nyereség, ám ez esetben a pedagógusok ebből finanszírozott béremelése is negatív lesz, amit közönségesen bércsökkentésnek hívnak. Hát, hogy Orbán Viktort idézzem: kinek mit intézett a kormánya. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó.

(9.10)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Egy kormánynak egyszerre több célt kell követnie és figyelembe vennie: egyszerre kell emelnünk a béreket, megvédeni a nyugdíjakat, a lehető legalacsonyabb szinten tartani az adókat, megtartani a munkahelyeket és gyarapítani az állami vagyont.

Ha jól értem, önök feljelentenék az országot amiatt (Rétvári Bence: Így van! Ezért is!), mert született egy döntés, amely a magyar állami tulajdon nagyságát bővíti egyébként egy olyan szektorban, ahol eddig csak külföldi cégek rúgtak labdába  ha jól értem, amit mond. Egy dolog eszembe jutott: ugyanilyen feljelentés született akkor, amikor a kormány arról döntött, hogy a külföldi tulajdonban lévő gáztárolókat visszavásárolja; ugyanilyen feljelentés született. (Soltész Miklós: Így van!) Ha ezt a politikát folytatnánk, akkor nem lennének magyar tulajdonban gáztárolók Magyarországon, akkor most nem mondhatnánk el, hogy az uniós élmezőnyben vagyunk a gáztárolók feltöltöttségét tekintve. Ha magukon múlt volna, ha magukon múlna most, akkor a magyar iparnak még a maradéka sem maradt volna hazai tulajdonban. Ez az önök politikája. (Többen a kormánypártok soraiból: Így van!)

Azzal egyébként, hogy meghirdették az árnyékkormányukat, segítik a tisztánlátást, mert mindenki világosan láthatja az ilyen típusú különbségeket a kormány politikája, illetve az önök politikája között. Ha jól értjük, akkor ön lenne az árnyék gazdasági miniszter. (Derültség a kormánypárti sorokban.) Nem tudom, vane olyan, hogy árnyékinterpelláció, tudomásom szerint sajnos nincs, de lenne egypár kérdésem.

Tehát tisztelt Árnyékminiszter Úr! Tudjuk azt, hogy ön nem támogatta a minimálbér-emelést, azt mondta, hogy ez nem vállalható. De miért nem? Azon a szinten kellene lennünk, mint akkor, amikor megkezdtük a kormányzást, 74 ezer forinton? Tudjuk azt is, hogy elkótyavetyélt intézkedésnek nevezte az idei kormánydöntéseket, például az szja-visszatérítést, a rendvédelmisek fegyverpénzét. A rendvédelmi dolgozóknak megmondták már, hogy nem akarják elismerni a munkájukat ilyen pluszjuttatással?

Azt is tudjuk, hogy ostoba és kártékony dolognak tartja ön, hogy a kormány nem támogatja a globális minimumadót, aminek egyértelmű következménye egy adóemelés lenne, és az, hogy Magyarország elveszítené az adózás terén fennálló versenyképességi előnyét. Ezt akarják? Említette az energiaárakat, de könyörgöm, árnyékminiszter úr, ön szerint félmilliós jövedelem esetében felesleges kedvezményes áron adni az energiát, azaz ön az átlagjövedelemmel rendelkező családoknak már nem biztosítana kedvezményes tarifát; és ezt nem sok-sok évvel ezelőtt mondta, hanem pár hónappal ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy az átlagfizetéssel rendelkező magyar családok havi átlag 181 ezer forintos támogatását ön megvonná.

Nem járnának jobban az autót használó családok sem. Ön lépcsőzetesen ki akarja vezetni a benzinárstopot, és ha az időbeli ütemezést nézzük, ön már a nyár végéig megtette volna. Azzal érvelt másutt az árstopokkal kapcsolatban, hogy a terheken osztozni kell, és bízni kell abban, hogy minél hamarabb megszűnnek az árstopjellegű intézkedések. Na, itt van a gazdaságpolitikai kutyus elásva, mert ön és a szövetségesei a magyar családok vállára is raknák a terheket. Mi meg úgy vagyunk vele, hogy a családok támogatása, a vállalkozások támogatása és a munkahelyek védelme egy ilyen rendkívüli időszakban is fontos, egy ilyen rendkívüli időszakban igazán fontos.

Az árnyékkormány tehát új a baloldalon, de a politika a régi: megszorítások, adóemelések, elszabadított energiaárak. 2010 előtt láthattuk, hogy ez nem a gazdasági kilábalás receptje, hanem a gazdasági pangásé. Nem tűnik vonzó lehetőségnek, úgyhogy arra kérem tisztelettel önöket, hogy ezt a politikát hagyják az árnyékban, és ne hozzák ki a fényre. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   21-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai