Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! „Szinte kizárólag üres tésztán, rizsen élek, mert másra nem futja, akárhogy spórolok. Előfordult már, hogy a tanári WC-ből hoztam el egy WC-papírt, mert nem volt pénzem otthonra venni. Az egyetlen csizmám úgy néz ki, mint egy hajléktalané, de nincs pénzem újra. Volt már olyan, hogy csak azért mentem el egy kiállításmegnyitóra, hogy ott jóllakhassak végre pogácsával.” Ez egy egyetemet végzett gimnáziumi tanár élete ma Magyarországon. Nettó 160 ezer forintot keres, 120 ezer forint elmegy neki a rezsire, és télen 19 fokra tudja felfűteni azt a 17 négyzetméteres szuterénlakást, amelyben ő él.

Ne csodálkozzunk, hogy pedagógushiány van Magyarországon, de ami a következő években jönni fog, az lesz az igazi feketeleves, ugyanis a magyar pedagógusok közel fele 50 év feletti. Fizetésük a diplomások átlagához képest 58-66 százalék mindössze, a pályakezdők esetében pedig még ennél is rosszabb a helyzet, ott csak 50-55 százalék. S mit csinál erre a magyar kormány? Még a sztrájkjogukat is megvonja. Önök megtehetik ezt, kétharmaduk van, megpróbálhatják elhallgattatni őket, de attól még a probléma nem fog megszűnni, sőt  növeli, ki elfödi a bajt , súlyosbodni fog.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint a diplomások átlagbérének szintjére kellene emelni a pedagógusok fizetését  az elmúlt 30 évben egyébként soha nem érte el ezt a szintet , és az értékállóságát biztosítani kellene, amit önök is megígértek a minimálbérhez való kötéssel. Majd amikor ezt ténylegesen ki kellett volna fizetni, akkor egy törvénymódosítással eltörölték ezt a vállalásukat  hazudtak.

(13.30)

Tudom, hogy a válaszban az államtitkár úr el fogja mondani nekem, hogy a jövő évi költségvetésben önök többet költenek oktatásra, de ez a rezsi növekedését épphogy ki fogja futni. Attól pedig, nagyon-nagyon szépen kérem, hogy kíméljen meg, engem aztán főleg, hogy a szocialista kormányok oktatáspolitikájáról beszél, nekem ahhoz semmi közöm.

Még valamivel fog takarózni az államtitkár úr, azzal, hogy Brüsszel nem ad pénzt. De kérdezem én, önök szerint helyese az az államberendezkedés, hogy Brüsszel dönti el, hogy egy magyar pedagógus mennyi pénzt visz haza. Önök szerint az rendben van, hogy brüsszeli bürokraták döntenek arról, hogy a magyar pedagógusok hogyan élnek?

Önöknek annyira fontos volt a pálinka, annyira fontos volt az LMBTQ-térnyeréssel való szembenállás, hogy szabadságharcot indítottak Brüsszellel szemben. A pedagógusaink miért nem érnek annyit? Miért nem tervezik be azt, hogy állami forrásokból biztosítják a pedagógusoknak is a béremelést? Egészen elképesztő! Orbán Viktor maga mondta, hogy ne hagyjuk, hogy Brüsszelben döntsenek a gyermekeink jövőjéről. Akkor önök miért hagyják, hogy Brüsszelben döntsenek a pedagógusaink béréről, a magyar oktatás jövőjéről?

Azokról az emberekről van szó, akik persze megtanítják nekünk az iskolában, hogy mikor volt a második világháború vagy mennyi kétszer kettő. De nemcsak ezért fontosak a magyar pedagógusok, leginkább azért fontosak, mert nap mint nap példát adnak a mi gyerekeinknek. Példát adnak, hogy hogyan kell szeretettel, megértéssel, türelemmel odafordulni a másikhoz, hogyan kell segíteni egy gyermeket, hogy megismerje a világot. Az ő munkájuk, az ő mindennapjaik erről szólnak. Nekünk, szülőknek nagyon nem mindegy, hogy milyen állapotban állnak ki nap mint nap a mi gyermekeink elé. Ők azok, akikre mi rábízzuk a gyermekeinket.

Én azt várom el a magyar kormánytól, hogy önök ne bízzák őket brüsszeli bürokratákra, cselekedjenek, oldják meg a fizetésemelésüket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)