Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bánki Erik képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint 80 napja tart a háború Ukrajnában. Ennek a háborúnak nem szabadott volna megtörténnie. A szomszédos országot ért támadást el kell ítélni, és minden humanitárius segítséget meg kell adni a hazájukat hátrahagyó embereknek. Magyarország ebben is kiemelkedően teljesít, hiszen az elmúlt hónapokban a befogadott menekültek számát tekintve lakosságarányosan Magyarország vállalta a legnagyobb terhet magára. Azt gondolom, hogy erre a teljesítményre valamennyien büszkék lehetünk, és köszönet illet mindenkit, aki ebben az akcióban részt vett.

Szinte még ki sem lábaltunk a járványból, amikor egy újabb globális veszélyként kitört a háború. Ennek következménye pedig az, hogy egész Európában emelkednek az árak, és sajnos komoly energiaválság van kialakulóban. Mindez komoly próba elé állítja az európai gazdaságokat, így a magyar gazdaságot is. Az egész kontinenst, sőt mondhatjuk azt, az egész világot sújtja az egyre növekvő infláció, amit a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika csak tovább hajt. Nyugat-Európában ennek következtében 900 forint körüli árszintet ért el az üzemanyagok literenkénti ára.

A magyar családokat a kormány több intézkedése is védi a háború hatásaitól. Ilyen a rezsicsökkentés, a lakossági kamatstop, az üzemanyagár- és élelmiszerárstop. Az üzemanyagárstop tekintetében fontos megjegyeznünk, hogy Magyarország nem támogat olyan brüsszeli szankciós csomagot, amellyel az ország energiaellátási biztonságának garantálása nem lehetséges. Az energiaellátáshoz kellenek a kőolaj- és gázforrások, valamint a vezetékek, amelyek ideszállítják azt. Az ország földrajzi elhelyezkedése, a szállítási útvonalak, valamint az olaj- és gázmezők elhelyezkedése, elérhetősége határozza meg Magyarország energiaellátásának biztonságát.

A mostani brüsszeli javaslat, tisztelt képviselőtársaim, felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával. Ez az atombomba megakasztaná azt a kiemelkedő növekedést, amelyet 2022 első negyedévében is folytatott a magyar gazdaság a 8 százalékos növekedésével. Ez, akárcsak a tavalyi gazdasági növekedés szintje, Európában is kiemelkedő jelentőségű. Brüsszel javaslata lerombolná Magyarország biztos lábakon álló energiaellátását, elfogadása esetén a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolaj beszerzése egyszerűen lehetetlenné válna. Az energiaszektort érintő brüsszeli szankciós tervek azért is problémásak, mert jelenleg nincsenek alternatív szállítási útvonalak, a meglévő vezetékeken pedig csak Oroszországon keresztül tudunk vásárolni, és technológiailag is csak az onnan érkező kőolajat tudjuk jelenleg feldolgozni.

A brüsszeli csomag elfogadása 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajárat hozna Magyarországon. Az orosz olaj helyettesítéséhez 4-5 évre van szükség, miközben a háború most van. Ezenkívül ezermilliárdos beruházásokra lenne szükség és hiába adná rá a pénzt az EU, az csak papíron van, mert egyelőre erről nem született megállapodás. Az egész folyamat végén pedig drágábban tudnánk a kőolajat vásárolni és az üzemanyagot előállítani, mint a mostani ár, ami jelentősen megterhelné a magyar gazdaságot és a magyar embereket egyaránt.

A kormány azon döntéseit, amelyek a családok védelmét biztosítják, a baloldal rendre támadta. Érdemes lenne új megközelítést választaniuk és végre a magyar emberek mellé állni. Az energiaellátás biztosítása és a rezsicsökkentés fenntartása természetesen továbbra is kiemelt célunk. Ennek az a feltétele, hogy legyen kőolaj és földgáz, Brüsszel pedig ne fogadjon el olyan szankciót, ami beteszi a kaput az import előtt. Nem fogunk semmilyen intézkedést megszavazni, ami veszélyezteti a hazai energiaellátást, ez nem politikai kérdés, hanem ellátásbiztonsági, sőt nemzetbiztonsági kérdés is.

Az olajembargó számunkra egy vörös vonal. Nem hagyhatjuk, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg. A pénteki sajtóhíresztelésekkel szemben Brüsszel megerősítette, hogy továbbra is kitart az olajembargó terve mellett. Amíg nem tesznek elfogadható javaslatot a magyar energiaellátás megoldására, addig nem tudunk zöld utat adni a további szankcióknak. Arra kérjük a baloldalt is, hogy kivételesen ne Brüsszel oldalára álljanak, hanem a magyar emberek mellé állva Magyarország érdekeit nézzék, elvégre mindannyian erre tettünk esküt, hogy Magyarországot és a magyar népet szolgáljuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Sztáray Péter államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A legégetőbb kérdéseket vetette fel, ezért röviden válaszolnék, először is aláhúzva azt, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az Oroszország ellen bevezetendő, folyamatosan bővülő európai szankciók ne veszélyeztessék hazánk energiaellátását.

Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági kérdés, nem politikai elsősorban. Minden vonatkozó tárgyaláson aláhúzzuk, hogy nem politikai döntés ez részünkről, hanem gazdasági, technológiai, társadalmi szükségszerűség. Magyarország a hatodik uniós szankciós csomagot, amely a teljes orosz olajembergót célozza, nem tudja támogatni. A szankciós csomag jelenlegi formájában nemcsak Magyarország energiabiztonságát, hanem az Európai Unió egységét is aláássa az ukrajnai invázióra adott válaszlépésekkel kapcsolatban. A hatodik szankciós csomag messze túlmutat az uniós konszenzuson, és ha az Európai Bizottság ragaszkodik a javaslatának elfogadásához, akkor teljes felelősséget kell vállalnia az európai egység aláásásáért, illetve az európai integráció történelmi kudarcáért is.

A javasolt szankciók miatt Magyarország számára az alternatív ellátási infrastruktúra jelentős korszerűsítését és a finomítói kapacitásaink teljes átrendezését tenné szükségessé. Mindez hosszú időt vesz igénybe, és olyan beruházásokat tenne szükségessé, amelyek feleslegesek, nem térülnek meg, ezért piaci alapon nem finanszírozhatók. A hatodik uniós szankciós csomag keretében az orosz kőolajról való leválás, a finomítói átállás önmagában Magyarországnak legalább 550 millió eurós költséget jelentene a különböző beruházások miatt. Emellett Horvátországban az Adria-kőolajvezeték kapacitását meg kellene növelni, ami további 200 millió euróba kerülne, nem beszélve arról, hogy ez az infrastrukturális beruházás egyébként a magyar fennhatóságon kívül esik. Miután ezeket a beruházásokat megvalósítanák, a magyar üzemanyagárak legalább 55-60 százalékkal megemelkednének, ez pedig széles körű, rendkívüli áremelkedést generálna minden területen.

Az Európai Bizottság okozott egy problémát. Ez a javaslat, amely az asztalon van, nem segíti elő a megoldást. Jogos az elvárása a magyar embereknek, a magyar társadalomnak, hogy adjanak egy megoldási javaslatot is a beruházások finanszírozására, illetve az áremelkedés kompenzációjára vagy megelőzésére is. Ehhez át kellene alakítani az egész magyar energiaszerkezetet, és ez mintegy 15-18 milliárd eurós nagyságrendben követelne ráfordításokat. Javasoltuk, hogy az Európai Unió, ha szeretne olajembargót bevezetni, adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez lenne egyébként a legegyszerűbb megoldás, amely egyrészt a brüsszeli érdekeket is ki tudja elégíteni, másrészt pedig nem hozza rendkívül nehéz vagy vállalhatatlan helyzetbe azokat az országokat, amelyek csővezetéken kapják a kőolajat.

(10.20)

A tegnapi EU-s külügyminiszteri ülésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter külön egyeztetett a Külügyek Tanácsának vezetőjével, Josep Borrell-lel. Miniszter úr ekkor is elmondta, hogy amennyiben a csővezetékes szállításra kivétel van, úgy Magyarország tud együttélni ezzel a javaslatcsomaggal. Egyébként aláhúzom, hogy nemcsak Magyarországnak van kifogása az Európai Bizottság olajembargós javaslatával kapcsolatban, elég csak a szomszédos országokra gondolni, mint például Szlovákia. Ezen túlmenően egyes délkelet-európai országok, mint ahogy Görögország, Málta vagy Ciprus, szintén vitatják az orosz kőolaj hajóval külső, harmadik országok felé történő szállítására vonatkozó tilalmat.

Ezért még egyszer szeretném hangsúlyozni, magyar szempontból, amióta az Európai Bizottság elnöke Budapesten járt, érdemi megoldási javaslatot nem kaptunk. S amíg a Bizottság nem talál megoldást a magyar és a régiós országokat érintő problémára, addig, megnyugtathatom önöket, hogy az olajembargós ügyben nem lesz előrelépés, és ezt az uniós partnereink számára is világossá tettük. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-74      Ülésnap adatai