Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Dávid Ferenc képviselő úr, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a gazdaságfejlesztési miniszternek: „Mit terveznek az inflációval?” címmel.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár urat jogosította föl. Tisztelettel kérdezem, hogy elfogadjae a válaszadó személyét. (Dr. Dávid Ferenc bólint.) Köszönöm szépen.

Képviselő úr jelzi számomra, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Dávid Ferenc képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszterelnök úr utasítást adott, hogy év végére legyen egyszámjegyű az infláció. Nem lesz könnyű teljesíteni a feladatot, mivel az Eurostat által januárban mért 26,2 százalékos infláció újabb lökést fog kapni az ársapkák kivezetésével.

(14.50)

A februári 25 százalék feletti érték sem ad okot derűlátásra. Az árak emelkedésének határt szabhat a fizetőképes kereslet csökkenése, de ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom egy jelentős része kevesebbet és rosszabb minőségű terméket fogyaszt idén, mint tavaly. A kormányfő utasítása ebben az esetben olyan lesz, mint Saint-Exupéry Kis hercegében a királyé, aki hajnalban megparancsolja a Napnak, hogy kelljen fel, este, hogy nyugodjék le, és a Nap engedelmeskedik.

Az áremelkedés azonban nem ilyen, nem áll meg, az infláció továbbra is vágtatónak minősül. Ma az infláció nálunk a legmagasabb az Európai Unióban. Tizenhat EU-tagország érte már el az egy számjegyű pénzromlást, a mi inflációnk az uniós átlag két és félszerese. A háború és a szankciók minden tagországot legalább annyira érintenek, mint minket, ám az inflációjuk közelében sincs a miénknek.

Mindenképpen felmerülhet a kérdés, hogy hazánkban miért magasabb az élelmiszer-infláció, mint más EU-s országban. Miért van az, hogy régiós versenytársainknál harmadával lassabb ütemű az élelmiszerár-robbanás, mint nálunk? Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát ugyanúgy érintette és érinti az energiaválság, az aszályos év összes negatívuma és a háborús sokk, ennek ellenére eredményesebben küzdenek a pénzromlás ellen, mint Magyarország. Sőt, nincs a világon ország, amelyet a háború jobban sújtana, mint Ukrajnát, ám a februári infláció már ott is alacsonyabb volt a mienknél.

Az ársapkákat 2021 őszén és 2022 januárjában kellett bevezetni. Háborúról, pláne szankciókról akkor még szó sem volt. Árulja el, államtitkár úr, hogyan akarják megfékezni az inflációt!

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint említettem, a választ Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr adja meg. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által is felemlített elhúzódó háború és az elhibázott szankciók valóban egész Európát sújtják, sújtják a gazdaságot, energiaválságot és inflációt okozva.

A kormány célul tűzte ki, hogy a családok, a teljes foglalkoztatottság és a nyugdíjasok megvédése és nem utolsósorban a recesszió kivédése érdekében az év végére egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Eddig mintegy húsz intézkedés született, ebből tíz a vállalkozásokat és a munkahelyeket, további tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat védi. Ezek az intézkedések, többek között az ön által is említett élelmiszerárstop és kamatstop működnek, az infláció tetőzött, és lassú csökkenésnek indult. A kormány folyamatosan keresi azokat az eszközöket, amelyekkel tovább csökkenthető az infláció.

Az ismert intézkedések mellett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatta a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatát, amely online árfigyelő adatbázis létrehozására irányult. A nemzetközi tapasztalatok rávilágítanak, hogy a növekvő ártranszparencia, a fogyasztói árak összehasonlítása fokozza a versenyt, ami hosszú távon mérséklő hatással van az árakra, és nem utolsósorban erősíti a vásárlói tudatosságot. Az online árfigyelő szolgáltatás célja, hogy a lakosság számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi a fogyasztói árak alakulásának átlátható módon történő összehasonlítását, megakadályozza a túlárazást, amelyet egyébként egyéb eszközökkel is igyekszünk meggátolni, egyúttal jelentősen fokozza a piaci versenyt a hazai kiskereskedelmi szektorban.

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Egyperces viszonválaszra Dávid Ferenc képviselő úré a szó. Parancsoljon!

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Rendkívül rövid leszek. A magyar inflációellenes intézkedések hatékonyságát érdemes összemérni. Nem tudom, államtitkár úrnak volte lehetősége a hét végén az Eurostat legújabb számait megnézni, amelyek az eurózónához tartozó húsz ország inflációs adatait mutatják. Az élmezőny számait mondom: Luxemburgban 3 százalék, Spanyolországban 3,1 százalék, Hollandiában 4,5 százalék, Belgiumban 4,9 százalék, a középmezőnyhöz tartozó Franciaországban 6,6 százalék, Máltán 7 százalék. Ezek egyébként ugyanolyan összevetések, év/év, február/február, illetve ezek már márciusi adatok. A legutóbbi magyar számok: 23,1, 25, 26,2, 25,8. Iszonyatos eltérések vannak!

Pénteken talán hallotta a miniszterelnök urat államtitkár úr, amikor azt mondta, hogy az inflációt nyakon kéne ragadni és a kukoricát le kell törni. Nos, ez nem így működik. Ha van egy nemzetközi tudás, azt kell átvenni, azokat az eljárásokat kell alkalmazni, és akkor nálunk is olyan számok lehetnének, mint Luxemburgban, Spanyolországban, Hollandiában és Belgiumban. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra miniszterhelyettes urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon jelentős különbségek vannak a számokban, de jelentős különbségek vannak az országban is. Luxemburgot vagy Belgiumot összehasonlítani egy közép-európai és Ukrajnával határos országgal, úgy gondolom, nemcsak szakmai tévedés, hanem méltánytalanság is.

Ami pedig a háború okozta közvetlen veszélyeket jelenti, ha már ön is felhozta: kérem, gondoljon csak arra, hogy az Ukrajnából eredendően Afrikába szánt, majd Magyarországon keresztül  lévén, hogy mi vagyunk a legnagyobb szárazföldi átkelőpont  beáramló gabona mit jelent a magyar mezőgazdaságra és mit jelent a magyar termelőkre. Úgy gondolom, hogy nagyon méltatlan, amit képviselő úr a felsorolásában érzékeltetni kívánt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   169-176   177-184   185-192      Ülésnap adatai