Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez: „Hogyan emelkedhet végre nemzetközi összevetésben is a magyarok bére?” címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): (Hangosítás nélkül.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt évek kétségtelen nominális bérnövekedése sajnos még mindig nem éri el a… (Közbeszólások, köztük: Nem lehet hallani!  Mikrofon!)

ELNÖK: Nincs hangja, képviselő úr, nem hallatszik! Kérnék segítséget. (Rétvári Bence: Megy a számláló is.  Z. Kárpát Dániel: A mikrofon rajtam van, elnök úr! – Z. Kárpát Dániel elé hordozható mikrofont helyeznek.) Kérem szépen az órát visszaállítani. (Megtörténik.) Köszönöm. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint említettem, az elmúlt évek kétségen kívüli nominális bérnövekedései még így sem érik el a régió béreinek a növekedését, és ne is hasonlítsuk össze őket a nyugat-európai átlaggal vagy akár éppen az osztrák bérszínvonallal. Ugye, régóta halljuk azokat az irritáló kiszólásokat, miszerint nyithatnánk cukrászdát Bécsben, az utóbbi években inkább arról volt szó, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát. Az utolérés tekintetében érdemes a bérviszonyokat megvizsgálni, és azt látjuk, hogy bizony a távolság vagy nőtt bizonyos országok tekintetében, vagy csak parányi mértékben csökkent. Ha pedig euróra átszámoljuk a magyarok bérét  márpedig a kereskedő az üzletekben nagyon sokszor euróért vásárolja azt az árut, amit mi megveszünk , akkor még inkább elkeserítő a helyzet.

Látható tehát, hogy a minimális bérközeledés vagy éppen -stagnálás mellett a brutális mértékű élelmiszer-infláció és összességében az infláció is fojtogatja a magyar családokat. Én örülök, hogy államtitkár úr ezt kijavította, mert elhangzott ma itt egy olyan képtelen állítás a parlamentben, hogy egyre olcsóbbá válnak a dolgok azért, mert az infláció alacsonyabb mértékben nő.

(15.50)

Tisztázzuk: itt a drágulás gyorsulása lassulhat, de attól még a drágulás brutális marad. Európai szinten is rekorder az árak emelkedése Magyarországon.

Éppen ezért adódik a kérdés, hogy a magyarok béreinek rendezése, közvetve pedig a szülőföldön való boldogulás érdekében a költségvetési időszakban nyitotte a kormány az irányba, hogy ne csak megkövetelje a magyar kisvállalkozótól, hogy növelje a béreket fokozatosan, mondjuk, az inflációt is meghaladó módon, hanem rakjunk össze egy bérfejlesztési alapot. Rakjuk bele ebbe a válságon keletkezett extra bevétel egy jó nagy részét, és fordulhasson ide a magyar kisvállalkozó, közepes méretű vállalkozó közvetlenül, ha béreket akar fejleszteni. Voltak hasonló próbálkozások a Covid, a lezárások és a válság időszaka alatt, látjuk, hogy Európa országai ebben versenyeztek, és ebben a versenyben Magyarország sajnos, ha nem is a legeslegutolsó helyek környékén, de valahol a futottak még kategóriában kullogott.

Itt lenne az esély, hogy ha van egy extra bevétel, amire nem számított a kormány  ez, ugye, a magas árak miatti magas áfabevétel miatt jött be jellemzően, és több száz milliárdos nagyságrendű , hajlandóake egy bérfejlesztési alapba csoportosítani mindezt, hogy valóban növekedhessen a magyarok bérszínvonala, így pedig a kényszerből történő kivándorlás üteme lassulhasson. Ha mindez megtörténik, tehát, ha többen tudnak a szülőföldjükön boldogulni, talán a kormány sem gondolkodik majd ilyen intenzitással a szervezett vendégmunkásimporton.

Összességében a kérdésem tehát: vane nyitottság a kormányban egy olyan bérfejlesztési alap létrehozására, amely segíti a magyar vállalkozót, segíti azokat, akik a hátukon viszik a nemzetgazdaságot, hogy érdemben tudják közelíteni a bérek színvonalát, ha nem is a nyugat-európai, de legalább az európai átlaghoz? Érdemi válaszát tisztelettel várom. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A háború és az elhibázott szankciók ellenére is a kormány a szociális partnerekkel együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a munkavállalás ösztönzésére és a bérek emelésére. Az elmúlt évek gyors ütemű béremelkedése növelte a munkaerő-kínálatot, és ösztönözte a külföldön munkát végzők hazatérését. Ma többen élnek munkajövedelemből Magyarországon, mint a 2010-es kormányváltás előtt, és akik dolgoznak, azok lényegesen többet keresnek, mint a rendszerváltás óta bármikor. Az Eurostat adatai szerint nemzeti valutában mérve 2010-től 2022-ig a Magyarországon tapasztalt keresetnövekedési mértékkel a közép-európai országok közül megelőzzük Csehországot, Lengyelországot, Szlovéniát és Szlovákiát. ’22-ben euróban mérve a Magyarországon mért bruttó átlagkereset a közép-európai országok között Bulgáriát, Horvátországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát is megelőzi. A reáljövedelem mértéke évek óta jelentősen növekszik, a ’22-es adatok szerint Lengyelországon és Bulgárián kívül csak Magyarországon növekedtek a reálkeresetek az egész Európai Unióban, a többi országban a reálbérek csökkenése volt tapasztalható.

A kormánynak az infláció leszorítására tett erőfeszítései sikeresek, az infláció mérséklődik, a folyamat érezhetően gyorsult. A kormány 2010 óta folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat, melyek nagymértékben mérséklődtek az elmúlt években. A gyermekeket nevelő családokat emellett adókedvezményekkel is segíti. 2020-tól a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ’22-ben vezettük be a 25 év alatti munkavállalók személyijövedelemadó-mentességét az átlagbér szintjéig. ’23 januárjától a 30 év alatti anyák is mentesülnek az szja-kötelezettség alól.

Maradnak idén a rezsivédett energiaárak is az átlagfogyasztás erejéig, így egy magyar család átlagosan havonta mintegy 181 ezer forintot takarít meg a rezsivédett árakon keresztül, amely enyhíti a családokra nehezedő inflációs nyomást.

A minimálbért és a garantált bérminimumot, mint képviselő úr is tudja, a szociális partnerek tárgyalása és egyezsége állapítja meg, a kormány ezt kihirdeti, és az egész tripartit rendszer alapvetően azt határozza meg, hogy a béremelések mögötti teljesítmény mit bír el. 2010 és ’23 között a minimálbér és a garantált bérminimum több mint háromszorosára emelkedett, ugyanebben az időszakban a magyar minimálbér-emelkedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban.

Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóék 2009 óta az Európai Unióban, ez főként a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentésének köszönhető. 2010 előtt ez 53-54 százalék volt, ez ’22-re 12 százalékkal 41 százalékra csökkent.

A kormány a munkaalapú társadalmat továbbra is a jövedelmek növelésével kívánja megalapozni, egyszerre kell védeni a munkahelyeket, támogatni a családokat és fenntartani a biztonságot. Segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat kívánunk építeni. Köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyetértünk abban, hogy segélyalapú társadalomra nem lehet jövőt építeni, munkaalapúra viszont igen. De, államtitkár úr, az a helyzet, hogy egy pincér itthon  KSH szerinti adatokat mondok  302 ezer forintot keres, Angliában 827 ezer forintnyi összeget, Németországban pedig 776 ezer forintnyi összeget. És az a probléma, hogy ez óriási, szakadéknyi távolság. Nem várjuk azt, hogy holnapra kiegyenlítődjenek ezek a számok, de azt várnánk, hogy legalább egy lassú, fokozatos, kiszámítható közeledés valósuljon meg. Egy buszsofőr itthon 479 ezer forintot keres átlagosan, ez már egy emelt összeg a korábbi évekhez képest. De azt is látjuk, hogy Angliában 856 ezer forintnyi összeget, Németországban pedig 1,1 millió forintnak megfelelőt. A helyzet az, hogy a távolság szinten marad, stagnál, nem közeledünk ezekhez az országokhoz, és a cseh bérszínvonal, a szlovén bérszínvonal is elhúz mellettünk, tehát normális béreket megcélzó program nélkül nem megy, és mivel a számok azt mutatják, hogy nem közeledünk, egészen biztos, hogy többre van szükség, ezért nem tudom elfogadni a válaszát. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a Jobbik soraiból.)

Felszólalások:   74-81   82-89   90-95      Ülésnap adatai