Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Palkovics László technológiai és ipari miniszter kérésére Koncz Zsófia államtitkár asszony fog válaszolni.

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a közszférában dolgozók méltatlanul keveset keresnek. Az eleve alacsony állami fizetések emelése megtorpant, a közalkalmazotti bértáblához több éve hozzá sem nyúlt a kormány, csupán bérpótlékokkal toldozzák-foldozzák azt.

A közalkalmazottak többségének jelentősen romlott a jövedelmi helyzete az elmúlt tíz évben, sokan a minimálbér környékén keresnek, miközben a minimálbér aránya az átlagbérhez képest nálunk a legrosszabb az Európai Unióban, csupán 35 százalék. Aki a közért, vagyis mindannyiunkért dolgozik, hogyan kereshet csupán annyit vagy alig többet, mint a minimálbér?

A kormány azzal, hogy elbagatellizálja a közszférában dolgozók bérfelzárkóztatását, a minőségi közszolgáltatást veszélyezteti. Ha nem lesz változás, és maradnak az alacsony bérek, egyre több pedagógus, szociális dolgozó, rendőr és önkormányzati köztisztviselő lesz elégedetlen, pályaelhagyó, talán országelhagyó is.

A zöldpolitika célja az emberek, családok, közösségek jóllétének javítása. De az életminőség csupán akkor fejlődik, ha minőségi közszolgáltatások segítik a magyar emberek életét. A minőségi közszolgáltatásokhoz pedig megfizetett és megbecsült munkavállalókra van szükség. A skandináv országokban a munkavállalók 25-30 százaléka közszolgálati alkalmazott. Nálunk ez az arány 20 százalék alatt van. Hiányoznak a munkavállalók, mert hiányzik a megfelelő szintű bérezés, a célzott képzések, a minőségi munkakörülmények. Sajnos ma Magyarországon az állam a legrosszabb munkáltató.

Itthon a központi adminisztrációban dolgozók bére az ötödik legalacsonyabb az EU-ban, nyugatabbra kétszer-háromszor annyit keresnek. Ráadásul az infláció messze 10 százalék feletti, ami átlagosan egyhavi bért elvesz a közalkalmazottaktól. Az oktatás terén és a szociális szférában a bérek a legrosszabbak között vannak vásárlóerő-paritáson számolva. Szintén az Európai Uniót nézem. A pedagógusokat annyira becsüli a kormány, hogy egy pályakezdő tanár fizetése bruttó 312 ezer forint, ami osztrák kollégája fizetésének a töredéke, aki 2358 eurót, azaz közel 950 ezer forintot keres.

A szociális dolgozók a napi megélhetésért küzdenek. Hogyan lehetséges, hogy egy diplomás szociális munkás idehaza bruttó 351 ezer forintot keres, közben osztrák kollégája 900 ezer forintnál is többet?

Kérdezem a miniszter urat, illetve államtitkár asszonyt, valójában mennyit érnek a kormánynak a közszféra dolgozói. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Koncz Zsófia államtitkár asszonynak.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy hiszem, hogy nincs köztünk véleménykülönbség abban, hogy a köz szolgálata az egyik legnemesebb feladat. A kormány az elmúlt években ezért a közszférában dolgozók anyagi megbecsülése érde-kében is jelentős lépéseket tett. 2010 óta az életpályaprogramok mellett jelentős illetményemelések is történtek, a kormány csak az idei béremelésekre 800 milliárd forintot fordított. A szociális területen, a bölcsődei és a kulturális szférában foglalkoztatottak 20-20 százalékos béremelésben részesültek 2022. január 1-jétől. A pedagógusok fizetése ’13-17 között átlagosan 50, ’20 júliusától 10, ’22 januárjától újabb 10 százalékkal nőtt.

(15.40)

Ahogy a kormány már tavaly ősszel és azóta is többször bejelentette, folytatni kívánja a pedagógusok béremelését. Az idén januári 10 százalékos emelést követően további két évben, tehát 2023-ban és 2024-ben is tervezünk 10-10 százalékos béremelést.

A szakképzésben tanító több mint 32 ezer pedagógus bére 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedett. Megtörtént minden idők legnagyobb orvosifizetés-emelése. Az orvosok átlagbére 2010-2020 között mintegy 2,5-szeresére nőtt. A több évig tartó átfogó bérfejlesztési programnak megfelelően ez folytatódik, az ápolók pedig 2010 óta 72 százalékkal vihetnek többet haza.

A rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak négy év alatt egységesen 35 százalékos illetményfejlesztésben részesültek, továbbá 2022 elején a hivatásos állomány tagjai hathavi úgynevezett fegyverpénzben részesültek, ezenfelül az idei évtől 10 százalékos illetményemelést kaptak. Fontos megemlíteni a garantált bérminimum növekedését is, amely 260 ezer forintra emelkedett.

Az említett intézkedésekkel a szakmai és erkölcsi megbecsülésen túl a közfoglalkoztatottak munkájának anyagi megbecsülése is erősödik. 2010 óta a bruttó keresetek 2021-ig mintegy 117 százalékkal, a nettó keresetek 120 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek, a családi adókedvezményt is figyelembe véve ez pedig 128 százalékot jelent.

Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen nem gondoljuk, hogy összességében már elértük volna a kívánatos színvonalat, de az tagadhatatlan, hogy nagyobbat léptünk előre, mint bármikor a rendszerváltozás óta. Abban sincs vita közöttünk, hogy jó lenne a többszörösét biztosítani a közszféra dolgozóinak, de arra kérem önt, hogy ismerje el a már eddig megtett lépéseket és elért eredményeket is.

Az ukrajnai háború és az arra adott európai válaszok miatt komoly infláció tombol Európa-szerte. A naponta változó energiaárak miatt jelenleg senki nem tudja megmondani, milyenek a gazdaság kilátásai. A kormány fő feladata az energiaellátás biztosítása, emellett pedig az, hogy megvédjük a családokat, a nyugdíjasokat és a teljes foglalkoztatást is.

Arra szeretném kérni képviselő urat, hogy az elmondottak alapján fogadja el a válaszomat, illetve az LMP frakcióját pedig arra kérem, hogy a konstruktivitás jegyében támogassa a kormányt abban, hogy a háború okozta bizonytalan nemzetközi és európai gazdasági helyzetben megvédjük az eddigi eredményeinket, hiszen ez mindannyiunk érdeke, Magyarország érdeke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkár asszony válaszát.

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm szépen a szót és a választ. Államtitkár asszony emlékeztetett, hogy milyen erőfeszítéseket sikerült tenni. A nagy erőfeszítések után egy kezdő pedagógus jelenleg nettó 207 ezer forintot keres, egy pályakezdő rendőr szintén 200 ezer forint környékén keres, egy szociális dolgozó még ennyit sem keres, 150-180 ezer forintot keres. Én nem tartom tehát ezeket kiemelt erőfeszítésnek.

Említette, hogy köztünk nincs vita. Ahol én vitát látok, az mindenképpen a kormány egyébként és a kormány tagjai. Ugye, Nagy Márton miniszter arról beszélt egy hete, hogy a jelenlegi inflációs helyzetben nem szabad a béreket emelni, ebben a gyakorlatban az államnak kell az élen járnia, mármint a bérek nem emelésében. Szerencsére Gulyás Gergely miniszter kijavította őt néhány nappal később, hogy Nagy Márton álláspontja nem a kormány álláspontja, meg kell őrizni a bérek mértékét.

Ha meg kell őrizni a bérek mértékét, akkor viszont hol van az inflációt kompenzáló 10-15-20 százalékos béremelés? Ez egyébként az MKKSZ követelése is. Nem tudom elfogadnia választ, amíg nem látom ezt a béremelést. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   73-80   81-86   87-92      Ülésnap adatai