Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A képviselő asszony tehát nem fogadja el a választ. (Dr. Gurmai Zita nemet int.) Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be az agrárminiszter úrhoz. Dócs Dávid képviselő urat illeti a szó.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! A magyar mezőgazdaság a kiszámítható magyar jövő alapja. Így annak akadálymentessé tétele, minél hatékonyabb termelése nemzetgazdasági érdek, így a tapasztalható problémák mielőbbi megoldásra várnak.

Az üzemanyagárak elszabadulásával a mezőgazdasági gépek üzemeltetése nem kifizetődő a kisgazdák vagy a kisgazdálkodók számára, akikre nem vonatkozik az árstop, mert nem tudnak traktoraikkal vagy mezőgazdasági gépeikkel beállni a benzinkutakra, így nekik az egyetlen megoldás, hogy tartályokban, kannákban hordják az üzemanyagot, hogy megtankolják gépeiket, de ezt már csak kedvezmény nélkül és mennyiségkorlátozással tudják megtenni  és épp aratás idején. Nem vonatkozik rájuk sem az árstop, sem az 50 liternél több üzemanyag vételezésének a lehetősége, de van, ahol ez már csak 10-20 liter magánkutakon. Nem beszélve az erdészeti tevékenységet végzőkről, illetve a lakossági felhasználásról, ahol a kisgépekbe történő szállítóedénybe történő tankolás is árstop nélkül történik. Így az élelmiszer-előállítók, a kisgazdálkodók és a lakosság is rá van kényszerítve a normál és magasabb ár kifizetésére. A kisgazdálkodók, erdőgazdálkodók és az őstermelők  akik a hátukon hordják a sokszor nem kifizetődő és nehéz megélhetést biztosító mezőgazdaság terheit  nem rendelkeznek elegendő tőkével és technológiával ahhoz, hogy ilyen körülmények között is fenntartsák magukat.

Arra kérjük a kormányt, hogy azok számára, akik aktívan foglalkoznak mezőgazdasággal, tehát őstermelők vagy vállalkozók, a tevékenységi körük mezőgazdasággal összefüggő, rendelkeznek mezőgazdasági végzettséggel vagy jogosítvánnyal s emellé egy erőgép forgalmi engedélyével is, azoknak tegyenek kedvezményeket, az államilag támogatott üzemanyag vételezhető mennyiségét pedig növeljék minimum 200 literre. Ezenfelül a kis- és középgazdálkodók a megnövekedett inputanyagok miatt kevésbé versenyképesek, ezért kérjük a kormányt, hogy számukra vetőmagvásárlási támogatás bevezetésével biztosítsák, hogy a földek meg legyenek művelve jövőre is, és el legyenek vetve.

A legkisebb termelőknek is meg kell adni minden segítséget a saját és családjuk megélhetésének a biztosítása végett, valamint annak érdekében, hogy az előttünk álló, embert próbáló időszakot minél kevésbé nélkülözve tudja országunk átvészelni.

(15.20)

A betakarított terményeket pedig ne exportra küldjük, hanem a kormány garantálja azok felvásárlását, hogy a magyar boltok polcain legyenek újra megtalálhatóak.

Eddig 7 ezer gazda nyújtott be az aszállyal kapcsolatban csaknem 230 ezer hektárra kárigényt, a kár pedig már most több mint 400 milliárd forint, ezért a kormánytól ennek a problémának az azonnali orvoslását kérjük. A kormány kommunikációja ellenére a kártérítésekből nem fog jóllakni a magyar nemzet, erre a helyzetre a vízgazdálkodás azonnali megoldása fog csak megoldást adni.

A kérdésem tehát az, hogy milyen válságkezelési tervet készít erre a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kormány, mit fog tenni annak érdekében, hogy a magyar gazdák…

ELNÖK: Köszönöm.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): …jövőre is tudjanak élelmiszert letenni a nemzet asztalára. Köszönöm a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszadásra kérem Farkas Sándor államtitkár urat.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar mezőgazdaságban már korábban is tapasztalt rendkívüli körülmények között is elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság helytállt ilyen időszakokban, és most is helytáll ebben a kritikus időszakban azokkal a kihívásokkal szemben, amelyeket tapasztalunk.

A kihívásokról néhány gondolatot: ilyen kihívás a munkaerőhiány, a hosszan tartó szárazság, a nyári aszály és most újabban rendkívül magas inputárak, valamint megkerülhetetlenül az orosz-ukrán konfliktus következményei. Kijelenthető, hogy a magyar mezőgazdaság ellenálló, és kapacitásai révén  sokszor elmondtuk már, most is elmondom, hangsúlyozom  mintegy 20 millió embernek tudunk élelmiszert előállítani önerőből, szükség esetén pedig még akár a közös piaci és élelmiszer-gazdaságban kialakult külkereskedelmi csatornák igénybevételével a piacoknak is tudjuk biztosítani.

A gabona, az olajos és fehérjenövények világpiaci és hazai árszintje 2021 óta emelkedik, ez jelenleg döntően befolyásolja a piaci helyzetet, és nem utolsósorban ez jelenti a háborús inflációt, hiszen a háború hatására a már eleve magas árszintek történelmi csúcsokra ugrottak. Jelen helyzetben sok múlik azon, hogy hogyan és milyen ütemben tudunk alkalmazkodni ágazataink ezen körülményeihez. Az alkalmazkodáshoz a kormány eddig is és ezután is mindig minden lehetséges eszközzel hozzájárul.

Ön feltette az aszálykárral kapcsolatos kérdését is. Erre válaszolva, ami az aszály hatásait illeti: a most aratásra kerülő gabona összmennyisége a korábbi évek átlagánál szerényebb, de a hazai igényeket biztosan fedezni fogja. A vízhiány és az aszály a klímaváltozás velejárójaként várhatóan egyre nagyobb és gyakoribb kihívásokat támaszt a mezőgazdasági termelés elé. Megfelelő kezelésére a termelők és a kormányzat részéről is folyamatos erőfeszítésre van szükség, ezért Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetjük.

Valamint az öntözéses gazdálkodás terén is előreléptünk: 2019-ben megalkottuk az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, ami az adminisztratív terhek csökkentésével, öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek szabályozásával, támogatásával komoly lehetőségeket nyújt. A 2016 óta elérhető pályázati kiírásokból több mint 47 milliárd forint értékben valósulhatnak meg öntözésfejlesztési beruházások.

Itt csak megjegyezni szeretném, tisztelt képviselő úr, hogy az elkövetkezendő hónapokban nemcsak az aszálykárt, hanem a korábbi elképzeléseket figyelembe véve, jelentős részben az aszálykár mérséklésére, a klimatikus viszonyok megváltoztatására átfogó intézkedési csomagot, tervet fogunk készíteni, amely nem rövid távú, hosszú távú, nem egyéves, nem kétéves, hanem akár évtizedekre szóló kell hogy legyen, mert jelen helyzetben arra kell számítani, hogy a klimatikus viszonyok megváltozásával ez egy olyan tartós időszak lesz, amelyre feltétlenül fel kell készülni. Természetesen korábban is voltak már ilyen tervek, amelyek részben, csak részben valósultak meg, de ma úgy látjuk, úgy gondoljuk, hogy ezeket a lépéseket elengedhetetlenül meg kell tenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásával, majd az ukrán terménykiáramlás akadozásával ugrásszerűen megnőtt a kereslet a gabonakészletek iránt. A magas piaci árak mellett ez a körülmény vezetett oda, hogy a kormány március 6ai hatállyal kiviteli bejelentési kötelezettséget vezetett be búzára, durumbúzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra. Az intézkedés eredményes, naprakész rálátást biztosít a piacra az export akadályozása nélkül. Ugyanakkor a beavatkozás lehetőségét is megtartva Magyarország eddig egy bejelentés kapcsán sem élt, de adott esetben bármikor élhet az állami elővásárlási jogával.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön… (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Bocsánat, túlléptem a keretet, de akár szóban, a folyosón szívesen folytatom az önnel való beszélgetést. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ, vagy a folyosón folytatják. (Derültség.)

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! A folyosón okvetlenül folytatjuk ezt a megbeszélést. A választ pedig egyelőre nem tudom elfogadni, majd csak akkor, hogyha kézzelfogható és szemmel látható intézkedések is be fognak következni. Egy példát szeretnék felhozni. Én nem vagyok optimista, mint a miniszterhelyettes úr, hiszen a tavalyi árpamennyiséghez képest 30 százalékkal nőtt a bevetett területek száma, a tavalyi termésátlaghoz képest mégis 10 százalékkal csökkent az idei termés. Ez azt mutatja, hogy hiába növeltük egyharmadával a területeket, még így is csak mínusszal tudtunk kijönni az árpatermés okán.

A homokhátság és az egész Alföld, de Kelet-Magyarország egyes részeit is az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Éppen ezért mi azt szeretnénk, hogyha a magyar tenger után nem lenne magyar sivatag is, ezért az öntözőrendszereket és a csatornahálózatot mielőbb feltétlen és muszáj újragondolnunk, hiszen hiába a 2019-ban elfogadott törvény, kevesebb az adminisztráció (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), de a víz is kevesebb, nincs miből öntözni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Felszólalások:   59-64   65-72   73-80      Ülésnap adatai