Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszönöm szépen, Banai Péter Benő államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Zoltán, a DK képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hosszú napon vagyunk túl, a költségvetéssel zártuk, és én valahol itt is folytatnám, hiszen a költségvetés az, ami Debrecent és az összes önkormányzatot is érinti, és sajnos Debrecen megint az, ami ismét szomorú hír kapcsán kapott kétes hírnevet.

Debrecenről ugyanis a legnagyobb hírportálokon olvashattuk, hogy kiszáradt Debrecen utolsó jóléti tava, a Vekeri-tó.

(22.00)

Valószínűleg sokan olvasták ezt a hírt, és már a képek is egészen megdöbbentőek voltak, maga a valóság, hogy ha valaki pedig oda elmegy, akkor az egyenesen mellbevágó. Az egykori mólók, a kiszáradt tóban lévő szigetre vezető híd torzói alatt a repedezett szikes talaj jelzi azt, hogy itt valaha, nem is olyan régen még víz hullámzott. Ma a forró, száraz nyári szél legfeljebb a volt mederben lévő száraz port kapja föl.

Tudni kell, aki nem ismeri Debrecent és környékét, hogy a Vekeri-tó volt az utolsó úgynevezett jóléti tó a Debrecen környéki tavakból, ami meghalt és kiszáradt. Debrecen keleti és délkeleti részén az úgynevezett Fancsikai-tórendszer már évekkel ezelőtt elpusztult, a nyugaton lévő úgynevezett Macsi-Balcsit pedig, ahol hatalmas felületű természetes vízben fürödhettek a debreceniek, lezárták, ugyanúgy, ahogy a Látóképi-tavakat is elzárták a debreceni közforgalom elől.

És hát, Debrecenben makacsul tartja magát a hír, hogy NER-közeli kézbe kerültek ezek a nyugati tavak, akiknek bizony büdös a sima debreceni honpolgár jelenléte.

Évtizedekkel ezelőtt Debrecen vezetői és politikusai még a keleti országrész egyik romantikus és új kirándulóközpontját vizionálták, álmodták meg ide Debrecenbe a tavakkal, szállodákkal és árnyas sétányokkal az erdőkben. Ma, ahogy az előbb is mondtam, legfeljebb a hőség és a szúnyogok a lakói és látogatói a tavak kiszáradt medrének.

Persze most mondhatják sokan, akik ismerik a debreceni történetet, hogy miről is beszélek, hiszen nemcsak elfogadásra került, de kiemelt kormányzati beruházás is lett az úgynevezett Civaqua-program, amely hivatott lenne különben arra, hogy a Tisza vizét Debrecenbe vezetve megoldja ezt a jelenlegi áldatlan állapotot. Ebben valószínűleg igazuk is lehetne, azonban a hangzatos politikai melldöngetésen, a kormányzati propagandaszövegelésen kívül az égvilágon bizony semmi nem történik ezzel a programmal.

Ebből így azt a megdöbbentő következtetést szűrhetjük le mi, debreceniek, hogy jobb esetben is évtizedes elkészülésre számíthatunk, ha egyáltalán számíthatunk. Közben persze fokozott ütemben folyik a város környéki termőföldek és a zöldterület pusztítása és lebetonozása, pusztul az évszázados debreceni Nagyerdő, benne a kocsányos tölgyesek is, hiszen nagymértékben és drasztikusan csökken a környéken a talajvíz mértéke.

Debrecent fojtogatja az egészségügyi határérték közelében állandósult szállópor-koncentráció is. A térkő és a betonozott felületek térhódítása a zöldterületek kárára nyáron már-már elviselhetetlen hőmérséklet-növekedéssel jár, úgynevezett hőszigetek alakulnak ki a városban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

És hát, mit látunk mi, debreceniek? Hogy nagy valószínűség szerint most az utolsó pillanatokat lopja szét és baltázza el éppen az orbáni kurzus akár itt Debrecen környékén is. Pedig hát, ha valaki fellapoz bármilyen újságot, bármilyen hírt, ahol éghajlatkutatók beszélnek a Kárpát-medencéről vagy akár Debrecen környékéről, akkor a Kárpát-medencét kifejezetten kiemelten veszélyeztetettnek minősítik, ahol a csökkenő csapadékhiány és az egyre növekvő átlaghőmérséklet miatt gyors elsivatagosodás várható, ami Debrecen környékére különösen rossz fényt vet, hiszen Debrecen egy katlanban fekszik, a természetes vizek pedig, köszönhetően az orbáni kleptokráciának, még akár hosszú évtizedekig elkerülik vagy elkerülhetik Debrecen városát.

A tavaink eltűntek, elpusztultak, most éppen betonozzák a Debrecen környéki legjobb földeket, hogy oda akkumulátorgyárakat vagy autógyárakat telepítsenek. Ennek nagyon nem lesz jó vége. Mi, debreceniek úgy látjuk, hogy ez az Orbán-kormány bűne, de valójában Debrecen tragédiája, és ez a legnagyobb baj. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Hegedüs Andrea és Sebők Éva tapsol.)

Felszólalások:   274-299   300-301   302-303      Ülésnap adatai