Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Brenner Koloman képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeinkről” címmel. Öné a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szombaton a Szalay utcai oktatási minisztérium  ó, pardon, olyan nincs önöknél 2010 óta (Derültség az ellenzéki sorokban) , az oktatásért felelős államtitkárság előtt volt egy tüntetés, amelynek a korfája sajnos szomorú módon leképezte a magyar pedagógustársadalom korfáját: 10 százalékuk volt ugyanis 30 év alatti, és több mint fele ezeknek a tüntető kollégáknak 50 év feletti. Ez a magyar pedagógustársadalom korfája nagyjából, és ez az, ami miatt nemcsak hogy vészes tanárhiány van, amiről önök mindig azt mondják, hogy az egy érzéki csalódás, hanem igenis az elkövetkezendő négy-öt éven belül a magyar pedagógustársadalom gerince fog nyugdíjba vonulni, és erre azonnali és sürgető lépésekre volna szükség.

(14.00)

Engedjék meg, hogy ahelyett, hogy ismét elmondjam mindazokat, amiket a tisztelt Ház falai között az oktatási rendszer elmúlt 12 évéről mindig elmondtam, most inkább egy alternatív programmal állnék elő, különös tekintettel arra, ahogy hallottuk Rétvári államtitkár úrtól, hogy ma tárgyalt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is már Pintér belügyminiszter úrnál  nagyon helyes! Akkor szeretném miniszter úr figyelmét a következő pontokra felhívni. (Rétvári Bence: Na, figyelek!) Egyrészt a Nemzeti Pedagógus Kar bérkövetelését villámsebesen tessék végrehajtani! Azonnali és 50 százalékos béremelésre van szükség  tűzoltó jelleggel a mi véleményünk szerint  a magyar pedagógustársadalom számára.

Ráadásul, ha most egy kicsit átfogó rendszerben látjuk az oktatás helyzetét, amely a Jobbik, hazánk jobbközép nemzeti pártja szerint nemzetpolitikailag kiemelt stratégiai ágazat, az azért is fontos, mert az oktatási rendszerünknek olyan képességeket és tudásokat kellene adnia, amely a XXI. századnak megfelelő képesítéseket adna. A felgyorsult sebességű technikai és informatikai fejlődéssel lépést kellene a magyar fiatalságnak tartani. Ha lépést tartanak, az nagyrészt sajnos nem a magyar oktatási rendszernek köszönhető.

Alapvetően fontos az oktatás, és egy gazdasági és szociális válságban mi azért javasoljuk, hogy nemhogy 6, amit nem fog elérni a következő évi költségvetésben a bruttó nemzeti össztermékből az oktatás támogatása, hanem 8 százalékát kellene kiemelt válságkezelésként a magyar oktatási rendszerbe beleforgatni, mert ez az igazi polgári és konzervatív válságkezelés.

Nagyon fontos volna, hogy regionálisan vizsgáljuk felül azt, hogy milyen iskolatípusok léteznek, és ezekben az iskolatípusokban milyen pedagóguskollégák tanítanak, ugyanis a mi véleményünk szerint nagyon fontos az, hogy megállítsuk és visszafordítsuk azt a folyamatot, hogy a magyar gyermekek és fiatalok egy jelentős része, különös tekintettel a hátrányos helyzetű régiókra és kisebb településekre, kiszorult a minőségi oktatásból. Hangsúlyozom: minőségi oktatásból. Az, ha egy természettudomány-tanár helyett egy képesítés nélküli kolléga bemegy egy osztályba, és megőrzi a gyermekeket, az nem minőségi oktatás, kedves fideszes képviselőtásaim! Tehát nagyon fontos volna átvizsgálni átfogó jelleggel, kisregionális szempontból az iskolatípusokat és a benne oktató tanárokat.

Nagyon fontos volna a szakképzés teljes megújítása, és nagyon fontos volna a nem iskolai felnőttképzés rendszerének teljes felülvizsgálata, hiszen százezrek vannak hazánkban, akik kiszorultak a korai lemorzsolódás miatt az oktatásból, és társadalompolitikai szempontból az ő továbbképzésük a XXI. században kiemelt nemzetpolitikai cél.

Nagyon fontos volna azonnal a Nemzeti alaptantervnek olyan mértékű és átfogó felülvizsgálatát elindítani, amelyben egyrészt a mi véleményünk szerint nagyon fontos lenne a helyi, regionális tartalmak bevitele, tehát nem központi lenne a NAT, hanem, mondjuk, 60:40 százalékban lehetne a központi oktatási tartalmakat megszabni. És igenis fontos, hogy egy szegedi tudja, hogy miért Szögedébe megy, és egy soproninak pedig kötelessége tudni, hogy kik azok a poncichter polgárok, mint én.

Nagyon fontos lenne tehát úgy modernizálni a Nemzeti alaptantervet, hogy ne azon vitatkozzunk, és ebbe a vitába sajnos baloldali és liberális véleményformálók is bele szoktak szállni, hogy Wass Albert vagy Harry Potter, mind a kettő szerintem, csak amikor a 15 évesek egynegyede funkcionális analfabéta, akkor ez teljesen felesleges. (Rétvári Bence: A liberálisok már mind a kettőt betiltották!) Összefoglalóan tehát (Rétvári Bence: Rowlingot is betiltották a liberálisok!) kérem a fideszes oktatási kormányzatot, hogy a vázolt javaslatok mentén azonnal nyúljon bele az oktatás rendszerébe, hiszen a huszonnegyedik óra után vagyunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem sütök el hasonló favicceket, hogy most frakcióvezető-helyettesnek vagy frakcióvezetőnek kell hívni, mint amit ön tett a petícióátadás kapcsán, hanem én igyekszem érdemben válaszolni azokra a dolgokra, amelyeknek egy részére szerintem ön is tudja a választ igazából.

Az volt a célunk az új nemzeti alaptantervvel, hogy valóban egy modern, a kor igényeihez igazodó, de hazafias szemléletű alaptanterv jöjjön létre, és felfutó rendszerben, ugye, már a második évben 1., 5., 9. osztálytól ehhez modern tankönyvek jöjjenek létre (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Egyentankönyv!), amely modern tankönyvek mindegyike már, ha ezeket kinyitotta, gondolom, ezeket nézte, ön is a kezébe vette, láthatóan egy QR-kóddal rákapcsolódik az okosportál tartalmaira. Tehát teljes mértékben egy offline könyv, amelynek azon elérhető online tartalom része van. Szinte minden leckénél humán tárgyaknál arra törekedtünk, hogy rögtön vitára ösztönző kérdések legyenek benne, hogy valóban egy modern, közös gondolkodásra épülő alaptantervünk legyen és ilyen tankönyvek legyenek.

Ezek azok a kérdések, amelyeket a liberálisok persze rögtön meg szoktak támadni, mert ők azt mondják, hogy gondolkodásra kell sarkallni a diákokat, de amikor van egy ilyen kérdés, amely gondolkodásra sarkall, akkor ők rögtön cenzúráért kiabálnak, hogy ezeket azonnal ki kell venni az oktatásból, ahogy egyébként J. K. Rowlingot is most már a liberálisok indexre tették, nem csak Wass Albertet. Előbb-utóbb ők ebből mindenkit kiszednének.

Arra is törekedünk, hogy valóban ne az a korábbi mennyiség legyen, ami benne volt. Egyértelmű elvárás volt a szülők, a diákok és a tanárok részéről is, hogy ez csökkenjen, ezért gimnáziumban a fogalmak száma 15,3 százalékkal csökkent, a különböző megtanulandó személyek nevei 17,5 százalékkal, a kronológiában 22 százalékkal kevesebb a gimnáziumi tartalom, topográfiában 11 százaléknyi. Ez átlagolva gimnáziumban 16,5 százalékos, az általános iskolában pedig 18 százalékos fogalom- és lexikálisanyag-csökkenést jelent, aminek a helyére jöttek be ezek a feladatok, kérdések, vitatémák, amelyek a mai kor elvárásaihoz igyekeznek igazítani a diákok mindennapjait, a 45 perceiket, amit az iskolában töltenek.

Sőt, egy plusz 10 százalék eltérési lehetőséget adtunk az iskoláknak, pontosan azért, hogy minden iskola a maga profilját jobban ki tudja alakítani. Szokás mondani, főleg liberális oldalról, mert ez bennük van, és mindig elmondják, mindig ugyanazt a lemezt teszik fel, hogy itt egyen-, hogy dobozgondolkodás, Prokrusztész-ágy s a többi, de nem, a magyar oktatás már nem így működik, csak nem akarják észrevenni. Nyilván direkt nem akarják észrevenni, mert a kormányt azzal akarják támadni, amivel harminc éve is támadták, csak láthatóan ezzel az elmúlt választásokon túl nagy eredményt nem értek el. Mert igenis az iskolák is sokkal rugalmasabb egyéni tantervrészeket alakíthatnak ki, hogy meglegyen az iskolának is a profilja mellette, miben akar erősebb lenni, miben átlagos lenni, vagy mire akar kevesebb figyelmet fordítani egy-egy iskola. Tehát az iskoláknak is megvan a szabadsága, a tanároknak is megvan a szabadsága, és ezzel a túlterhelés is csökkent.

A pedagógusminősítés kapcsán. A legfontosabb nyilván a gyerekek tudásának a javítása, ezért van az egész iskolarendszer. Itt 104 ezer ellenérvem van azzal szemben, amit ön mondott, ugyanis 104 ezer pedagógus ment el és minősíttette magát pedagógus II. kategóriába, ami azt jelenti, hogy önmaga is akár sok évtizedes gyakorlat után újra átgondolta, hogyan lehet a mai kor elvárásainak jobban megfelelően tanítani azt a tananyagot, ami tudományterületeken általában sok esetben nagyrészt ugyanaz, kevés terület van, ahol vannak újdonságok az általános iskolás vagy középiskolás anyag lexikális részében, de hogyan lehet azt a diákokra még inkább, a mai gondolkodásra odavinni. Ezért készítettünk rengeteg digitális tananyagot, ezért van nagyon sok iskolában most már okostábla. Ha ezeket ön is kipróbálta… A háztáji állatoktól kezdve a történelemismeretekig olyan látványos, szemléltető lehetőségek vannak ma már egy iskolában, amit nem is gondolnánk. Sokan persze abból indulnak ki, amilyenek a saját tankönyveik voltak ezelőtt 20, 30 vagy 40 évvel, és azt kérik számon a mostani kormányzaton, de ezek a mai tankönyvek, ezek a mai tananyagok hála istennek már nagyon-nagyon messze vannak attól. És igenis, egy tanár számára sokkal több lehetőség van arra, hogy a diákjainak mindezeket a tudáselemeket más, vizuális módokon is átadják. Ezért indítottunk sok minden mást is, a Lázár Ervin-programtól kezdve sok olyan programot, amelyek az iskola 45 perces keretein kívül, de ezt a tudást igyekeznek elmélyíteni iskolaidőben vagy iskolaidőn túl akár a Csodaszarvas-programmal vagy az Erzsébet-táborok közül a tematikus Erzsébet-táborokkal.

Ettől függetlenül nagyon fontos az, amit ön is mondott, de ma ezt már elmondtam, hogy egyeztetésekben legyünk. Nagyon fontos az, hogy folytassuk a pedagóguspálya megerősítését is, abban is, hogy minél többen jelentkezzenek, és abban is, hogy minél elismertebb legyen ez a pálya anyagilag is. Ezért indítottuk el a Klebelsberg-programot, amit ön is ismer, az ösztöndíjprogramot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy már az egyetemi évek alatt is minél többen válasszák ezt a pályát.

Az utolsó szám, amivel terhelném önt: a pedagógusképzésre jelentkezők közül az állami képzésre felvettek száma 2010-ben 5400 volt, most pedig 7424. Tehát ebben sem állunk olyan rosszul (Az elnök ismét csenget.), mint amit mondanak. Hogy a pedagóguspályán tartsuk őket, na, ebben viszont van feladatunk közösen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai