Készült: 2024.05.09.18:14:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2023.04.11.),  88-93. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:20


Felszólalások:   82-87   88-93   94-99      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szatmáry Kristóf képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Aradszki András, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be az energiaügyi miniszterhez: „Hogyan tudja fenntartani a Kormány a rezsivédelmi intézkedéseket az elhúzódó energiaválság időszakában?” címmel. Aradszki András képviselő urat illeti a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! 2023. március 31-én két rendkívül fontos szavazásra került sor a magyar parlamentben: döntöttünk a kormánypártok által benyújtott békepárti határozati javaslatról, valamint döntöttünk a 2023. évi költségvetés módosításáról, ami a rezsivédelmi költségek módosítását tartalmazta.

Nem meglepő módon a baloldal nem szavazta meg sem a békepárti határozatot, sem a költségvetés módosítását célzó javaslatot. Magyarán: kiderült, hogy a dollárbaloldal nemcsak háborúpárti, de még csak megvédeni sem akarja az embereket a háború és a szankciók káros hatásaitól. Persze, miért is akarnák, ha maga is a háború és a szankciók oldalán áll, azaz Brüsszel pártján áll a dollárbaloldal, a magyar nemzettel, a magyar nemzeti érdekkel szemben.

A dollárbaloldal tehát a tavaly elfogadott költségvetési javaslathoz hasonlóan ismét nemet mondott a rezsicsökkentés, a családok, a munkahelyek, a nyugdíjasok és az ország védelmére. A költségvetés módosítása ugyanis arról szólt, hogy az egyre inkább elhúzódó háborús, szankciós energiaválság okozta megváltozott körülményekre figyelemmel megnégyszerezzék az energiaingadozás hatásainak kivédésére szolgáló Rezsivédelmi Alapot. A józanul és hazája iránt elhivatottan gondolkodó kormánypárti többség támogató szavazatainak köszönhetően végül is a Rezsivédelmi Alap korábbi 670 milliárd forintos kerete 2580 milliárd forintra emelkedett, ami biztosítja, hogy a magyar emberek az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is védett áron tudjanak hozzájutni a legfontosabb energiahordozókhoz.

(15.50)

Magyarország az átlagfogyasztás mértékéig továbbra sem hárítja át a megnövekedett energiaárakat az emberekre, és ezzel minden családot havi 181 ezer forinttal segít. Ez egész Európában egyedülálló rendszer, amelynek az alapja a 2014-ben megállapított hatósági energiaár. Fontos megjegyezni, hogy a Rezsivédelmi Alap keretének megállapítása és növelése következtében az MVM Next adatai alapján az elmúlt időszakban a földgázszolgáltatás esetében a számlák közel 81 százaléka, a villamosenergia-szolgáltatásnak pedig a 65 százaléka nem tartalmazott lakossági piaci áron elszámolt energiát.

Kérdezem tisztelt államtitkár asszonyt, hogy hogyan tudja fenntartani a kormány a rezsivédelmi intézkedéseket az elhúzódó energiaválság alatt is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Koncz Zsófia államtitkár asszonynak.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ukrajnai háború okozta nehéz helyzetben a magyar kormánynak az a legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az energiaellátást, illetve fenntartsa a rezsivédelmet.

Gondoljunk csak bele abba, hogy ez az egész helyzet, amelyet a háború és az arra adott rossz brüsszeli válaszok okoztak, milyen versenyképességi helyzetbe hozza egyébként egész Európát. Ma a földgáz ára hétszerese az amerikainak, az áramé pedig háromszorosa a kínainak. A szankciós infláció eddig 4000 milliárd forintot vett ki a magyar emberek zsebéből is. Ebben a helyzetben kell mindenáron azon dolgoznunk, hogy segíteni tudjuk a magyar családok, a magyar emberek mindennapjait.

Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban nagyon sok pozitívumot fel tudunk mutatni, mert hogyha megvizsgáljuk azt, hogy az áramért, mondjuk, máshol mennyit fizetnek, mondjuk, megnéztük a februári adatokat, hogy csak a legjelentősebbeket emeljem ki: Rómában, Londonban, Berlinben és Dublinban több mint 5-szörösét fizették az emberek a magyarországi rezsicsökkentett árnak; a földgáz esetében ezek az eltérések még nagyobbak; Rómában és Bécsben 8-szorosa, Stockholmban 12-szerese volt a hazai árnak.

Ahogy képviselő úr is elmondta, az Országgyűlés március 31-én döntött a 2023. évi költségvetés módosításáról, és a kormány előterjesztése szerint a Rezsivédelmi Alap összege az eredetileg tervezett 670 milliárd helyett 2600 milliárd forintra emelkedett, amelyet a nagyvállalatoknak kell befizetniük a jelentős extraprofitból. Ebben érintett egyébként az energiaágazat is. A Rezsivédelmi Alapból tudjuk a családokat, a helyi önkormányzatokat, a központi költségvetési szerveket, a vállalkozásokat, az egyházi és civil intézményeket támogatni.

Egyébként például olyan nemzetközi lapok, mint a The New York Times is elismerte azt, hogy a szankciók Oroszországgal szemben nem igazán működnek, és Brüsszel gyakorlatilag egy olyan dominóhatást indított el, amely a szankciós politika, az energiaválság, az infláció, az élelmiszerárak növekedését okozta. Mi abban hiszünk, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra lenne mielőbb szükség, és éppen ezért fogadtuk el a békepárti nyilatkozatot, határozatot is.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a múlt heti ülésén az energetikai helyzetet áttekintve megállapította, hogy minden forrás rendelkezésre áll a lakossági rezsicsökkentés fenntartása mellett. Azt gondolom, ez egy nagyon jó üzenet, hiszen a havi 181 ezer forintos segítség hatalmas összeg; hogyha azt nézzük, hogy ez fél év alatt mit jelentett, akkor akár egymillió forinttal is tudta támogatni a magyar családokat. Magyarország 2022-ben a GDP-je közel 6 százalékát fordította rezsivédelemre, és ezzel az uniós rangsor negyedik helyén állunk.

A kormány folyamatosan azt nézi, hogy hogyan tudunk ebben a rendkívüli helyzetben segíteni. Erre egy nagyon jó példa szintén a múlt heti kormányülés. Az a döntés született, hogy ha az egykori végső menedékes szolgáltatásba tartozó vállalkozások és önkormányzatok, egyházak, alapítványok december 31-éig nem kötöttek szerződést, akkor automatikusan az akkori árnak megfelelő kategóriába kerültek. Számukra lehetővé fogjuk tenni azt, hogy a szerződéseik a jelenlegi árszínvonalat tartalmazzák majd a jövőben. Azt gondolom, ez óriási segítség, körülbelül 14-16 ezer ügyfelet érint; az MVM számára ez akár 20 milliárd forintos kiesést is jelent, de azt gondoljuk, hogy ezt a segítséget mindenképp biztosítani szeretnénk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Köszönjük szépen képviselő úrnak és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójónak az eddigi támogatást is, és ezt kérjük a jövőben is. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! A választ el tudom fogadni, mert abból, amit ön elmondott, meg amit az emberek is tapasztalnak, azt lehet látni, hogy azt a fontos kritériumot, ami az energiapolitikában szükséges, a kiszámíthatóságot a kormány ezekkel az intézkedésekkel tudja biztosítani, annak ellenére, hogy a világban nincs kiszámíthatóság.

Ennek az alapja azonban az, hogy a 2010-től folytatott gazdaságpolitikánk megteremtette a Rezsivédelmi Alap fedezetét és a szükséges mértékig történő növelését. Mindezek tükrében azt lehet mondani, hogy ez a rendszer hatékony lépés, hatékony ellenszer az energiaszegénységgel szemben is, és emlékezzünk, hogy a 2010 előtti korszakban milyen energiaszegénység volt az akkor elszabaduló árak miatt Magyarországon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   82-87   88-93   94-99      Ülésnap adatai