Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ, tisztelt Ház, ezért a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be az építési és közlekedési miniszterhez: „979 év alatt térül meg, drága és még lassú is lesz?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Nagy Bálint államtitkár úr fog önnek válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az interpellációmat egy találós kérdéssel tenném fel tisztelt képviselőtársaimnak, ahogy már hallották is elnök úrtól. Mi az: drága is lesz, lassú is lesz? Ez a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza, a Budapest-Kelebia szakasz. Ugyanis egyes szakértők szerint közel ezer év kell ahhoz, hogy ez megtérüljön, ráadásul a kínai fél egy olyan biztosítási, biztonsági berendezést képtelen az európai szabvány szerint megépíteni, amely lehetővé teszi azt, hogy a felújított vasútvonalak 160 kilométer/órás sebességre legyenek képesek, helyette 100 kilométer/órás sebességre lesznek képesek.

A dél-alföldi régióban élők tulajdonképpen két, folyamatban lévő vasútfejlesztésnek a tanúi, ez a Budapest-Belgrád és a Szeged-Szabadka vasútvonal, amely egyébként összefügg egymással, hiszen a Szeged-Szabadka vonalon történik  30 év után először  2022. augusztus 1-je óta a teherforgalom elvitele, ugyanis a Budapest-Kelebia vasútvonal munkálatai miatt nyilván a teherforgalom ott nem tud járni. Egyébként amire még szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésének becsült összköltsége az időközben elrendelt pótmunkákkal együtt közel 800 milliárd forint.

Amivel szintén rendkívül szeretném, hogyha mindenki tisztában lenne, az az, hogy a szerb szakaszon a fővállalkozóként eljáró orosz állami vasút kilométerenként másfél milliárd forinttal olcsóbban dolgozik, mint a kínai vasúttársaság magyarországi képviseletéből és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt.-ből álló konzorcium. A Szeged-Röszke vasútvonal felújítása pedig 45 milliárd forintba kerül, és a szintén Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. végzi. Azért ki lehet számolni, hogy hány kilométerről van szó, és ez mind kilométerenként másfél milliárd forinttal kerül nekünk többe.

A Budapest-Kelebia vasútvonalon a biztonságos és pontos vasúti közlekedést garantáló biztosítóberendezések telepítése a kezdetektől kérdéses volt. A kínai fél nem tudja ezt rendezni, illetve megoldani a helyzetet. Fokozza, hogy a Budapest-Győr vasútvonal felújításához szükséges 32 milliárd forintot, a gépeket és a munkaerőt a V-Híd Zrt. a Budapest-Kelebia vasútvonal építéséről átcsoportosította, így kérdésessé vált a projekt 2025 második felében történő befejezése.

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

Kérem tisztelt államtitkár úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy a Szeged-Szabadka vasútvonalon júliusban milyen műszaki és technikai problémák miatt szüneteltette a kivitelezést a V-Híd Zrt. A MÁV Zrt. elégedette a V-Híd Zrt. és a biztosítóberendezéseket telepítő cseh alvállalkozó munkájával? Októberben megindulhate a személyforgalom a Szeged-Szabadka vonalon? A Budapest-Kelebia vasútvonalon miért a kínai félre bízzák a biztosítóberendezések telepítését, amikor köztudott volt, hogy nem tudja az európai szabványoknak megfelelően ezt telepíteni? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ, mint említettem, Nagy Bálint államtitkár úrtól fogjuk hallani. Megvárom, míg felteszi a mikrofont. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A két beruházással kapcsolatban fontos észrevétele, hogy a kettő nagyban összefügg egymással. Szabadka összeköttetése Szegeddel nemzetgazdasági, nemzetstratégiai és nemzetegyesítési szempontból is kiemelten fontos. Szeged és Szabadka mindig is együttműködött, közös gazdasági övezet. Ön, mint Bács megyei képviselő, azt gondolom, hogy ezt pontosan és jól tudja. A dél-alföldi régió összeköttetését pedig már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna tenni.

A helyzet nem egyszerű, és természetesen nem az okoz gondot, illetve nem az a probléma, hogy vasutat kell építenünk, hiszen jelentem, hogy ez sikerült, a pályaépítési munkálatok lényegében lezárultak, és heteken belül megindulhat itt újra a forgalom. Megoldandó ügyek azonban vannak. Ön is tudja, hogy a déli határon mi zajlik, milyen a migrációs helyzet. Erről ma már többször is volt itt szó. Ez nemcsak a schengeni külső, hanem az Unió külső határa is. A magyar és szerb állam közösen dolgozik a helyzet megoldásán. Az a célunk, hogy európai módon, lényeges várakozási idő nélkül mehessen a személyforgalom e két település, két város között.

A Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban pedig azt tudom elmondani, hogy ez egy történelmi beruházás, amely a következő években egyre inkább fel fog értékelődni. Itt pedig a szerződések világosan fogalmaznak, a kivitelezőnek olyan létesítményt kell előállítania, amely megfelel az uniós szabályoknak. Hozzáteszem, ez mindannyiunknak az érdeke.

Magyarországnak élnie kell azzal a geopolitikai térrel és lehetőséggel, amely megadatott, nevezetesen, hogy tranzitország vagyunk, és ha logisztikai központként akarunk működni, akkor ahhoz bizony infrastruktúrára van szükség. Szükség van olyan vasúti vonalakra, amelyek észak-dél, illetve nyugat-keleti irányból is gyors átjárást biztosítanak. Köszönöm, hogy meghallgatott, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Szabadi István képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon, öné a szó.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem fogadom el a válaszát, államtitkár úr, már csak azért sem, mert a beruházás alapvetően kínai érdekeket szolgál, mivel a kínai kézbe került Pireusz kikötője is Nyugat-Európa összeköttetését szolgálja. Ráadásul  ahogy említettem  ez a közel 800 milliárd összköltségű Budapest-Kelebia vasútfejlesztési költséget jelenti. A Kínától való függésünket jól mutatja, hogy a beruházáshoz a kínai Eximbank 1,9 milliárd USA-dollár hitelt biztosít, miközben Magyarország a kínai jegybanknak már 2021-ben 7,8 milliárd euróval tartozott.

A kérdés az, hogy a Budapest-Belgrád körül kialakult konfliktust a miniszterelnök úrnak sikerülte a most októberi kínai útja alkalmával elsimítani. Ahogy államtitkár úr már említette, Szeged és Szabadka között 2015 óta nincs személyszállítás, és a szerb szakasz már régen készen áll a személyforgalom megindítására, csak a magyar szakaszon a műszaki teljesítés véghatárideje volt 2023. október 23-a, azaz a tegnapi nap. Most említette államtitkár úr, hogy majd hetekkel később, talán akkor elindulhat ez a személyforgalom, és ráadásul erre is szeptemberben 5,4 milliárd forintot biztosítottak külön még a MÁV-nak. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   63-68   69-74   75-80      Ülésnap adatai