Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. (Nincs jelentkező.) A kijelző üres. Vane hozzászólni kívánó képviselő? (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok. A vitát lezárom, s kérdezem államtitkár urat, hogy kíváne most hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magyar építészet napjáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Lázár János, Fidesz, Ágh Péter, Fidesz, és Nagy Bálint, Fidesz, képviselők által benyújtott előterjesztés H/5380. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Megkérdezem az előterjesztőt, Ágh Péter államtitkár urat, hogy kíváne most felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Potápi Árpád államtitkár úrnak.

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselő Urak! Tisztelt Ház!  mondanám ezt, ha nagyon sokan lennénk itt. Azért a jegyzőkönyv számára szeretném még egyszer azt rögzíteni, hogy a kormány nevében mindenképpen támogatjuk, hogy Kós Károly születésnapja, december 16-a legyen a magyar építészet napja, mert ha Kós Károlyról beszélünk, akkor egy olyan építészről beszélünk, aki nemcsak az építészetben, hanem a korabeli irodalomban, kultúratudományban, politikusként is megállta a helyét. Egy olyan emberről beszélünk, aki Trianon poklában, abban a nagyon zavaros időkben is vállalta azt, hogy visszamegy a szülőföldjére, Erdélyben marad, és Erdélyben tesz meg mindent annak érdekében, hogy a magyar nemzet túlélje az akkori nehéz éveket.

Ha arra a világra gondolunk, akkor láthatjuk azt, hogy egy hihetetlen gyors fejlődés után, ami az 1880-as évektől jellemezte az 1910-es évek elejéig Magyarországot, egy ilyen világban volt szerencséje Kós Károlynak is a világba beleszületni, illetve ebben felnőni, a tudását megszerezni és egy már-már művészettel felérő építészeti pályát elindítani.

Ha Kós Károlyra gondolunk most, akkor általában nekünk Erdély jut eszünkbe, de azt is kell tudni róla, illetve egyértelműen tudjuk, hogy az építészete nem Erdélyben kezdődött el, hanem a remek munkáit itt, Magyarországon  illetve a kifejezés is rossz, mert egy ország voltunk , Budapesten alkotta meg, azokat az építészeti remekműveket, amelyek által ő már az akkori országban elhíresült, és utána pedig Erdélyben, főleg Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, de kisebb településeken is kiemelkedő jelentőségű alkotásokat hozott létre.

Ha az építészetét kellene jellemezni, akkor talán legjobb, ha az önéletrajzában írt néhány mondatot felolvasom: „Hogy mi volt a nyitja az én építőművészi sikereimnek? Egyszerűen csak az, hogy a korszerű építészet magyar stílusváltozatát a magyar építőhagyományok alapján és a magyar nép építő-formáló gyakorlata szellemében igyekeztem kialakítani.”

Én úgy gondolom, ez számunkra is egy követendő példa, és nyilván az a komplex törvénycsomag-tervezet, amely a parlament elé kerül, gyakorlatilag ezt a szellemet irányozza elő, és ezért is van az, hogy az előterjesztők Kós Károlyhoz nyúltak vissza, és az ő születésnapját ajánlják az építészet napjává Magyarországon. Ezáltal elismerik az egykor, valaha élt magyar építészeket, de nyilván nemcsak a Kós Károly-i hagyatékra gondolnak  és lehetne folytatni tovább Lechner Ödönnel, Steindl Imrével, Hild Józseffel s a többi, Makovecz Imrét se hagyjuk ki , hanem a most élő építészek munkáit is díjazzuk ezzel, illetve elismerjük a munkájukat, és kérjük is azt, hogy tevékenyen vegyenek részt a XXI. századi Magyarország formálásában, kialakításában.

A kormány részéről továbbra is természetesen támogatjuk a határozati javaslatot, és kérjük a tisztelt Országgyűlést  s reméljük, olvassák majd a jegyzőkönyvet , hogy támogassák és szavazzák is ezt meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Potápi államtitkár úr. Jelzem, hogy azzal köszönöm meg a kormány felszólalását, hogy a vitában történő további hozzászólásra lesz lehetősége, 10 perc 30 másodpercben.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális Bizottság nem állított előadót. A képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Ezért a vitát lezárom. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne még hozzászólni államtitkár úr. (Potápi Árpád nemet int.) Köszönöm, államtitkár úr. Az előterjesztő kíváne hozzászólni? (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Ágh Péter államtitkár úrnak.

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kós Károly azt írta egy helyütt, hogy az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Amit államtitkár úr elmondott, tulajdonképpen az egész életművében tetten érhető volt, nemhiába az ő születésnapja került meghatározásra, amikor a magyar építészet napjának dátumát kerestük.

Én szeretném megköszönni a képviselőtársaimnak azt az alapvetően konstruktív vitát, amelyet lefolytathattunk. Azt gondolom, hogy ennek alapján talán arról is meggyőződhettünk, hogy mindenki számára fontos az, hogy a magyar építészet hagyományát megőrizzük, és nyilvánvalóan azon vagyunk, illetve az a szándékunk, az a reményünk, hogy a jövőben is majd lesznek olyanok, akik akár Kós Károlyból vagy minden olyan mesternek az életművéből példát meríthetnek, akik a vitában is előkerültek, vagy a magyar történelem folyamán nagyot tudtak alkotni.

Azt gondolom, hogy ez az emléknap ehhez is hozzá tud minket vinni, el tud minket ezen az úton indítani, és ehhez kérem a tisztelt képviselőtársaim támogatását a szavazás során is. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   208-212   212-215   216-223      Ülésnap adatai