Készült: 2024.05.08.10:09:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

44. ülésnap (2022.12.06.),  75-82. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 9:31


Felszólalások:   71-75   75-82   83-90      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Írásban senki nem jelentkezett hozzászólásra, illetve most a monitoron sem látok jelentkezőt. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelentkező nincs, a vitát lezárom, így értelemszerűen, gondolom, államtitkár úr sem kíván válaszolni, hiszen nincs mire.

Így akkor tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Soron következik az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája.

(11.50)

A kormány-előterjesztés T/1785. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a bizottság előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

HÉJJ DÁVID, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/1785. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja egyrészt, hogy biztosítsa az egyházak számára az eredetileg is hitéleti célra épített épületek ingyenes tulajdonba adását  amelyeket jelenleg is erre a célra használnak , abban az esetben, amennyiben annak az állam vagy valamely önkormányzat a tulajdonosa. Másrészt a törvényjavaslat értelmében a bevett egyházi fenntartóknak lehetősége nyílik arra, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményeknek otthont adó állami, önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházását kezdeményezzék a fenntartói jog átvételéhez. A törvényjavaslat továbbá kezelni hivatott a történelmi és nemzeti emlékhelyek esetleges tulajdonváltozással kapcsolatos kérdését is, melynek célja egyrészt, hogy a nemzeti emlékhelyek ne kerüljenek ki a magyarországi tulajdonosi körből, másrészt pedig, hogy szerepüket folyamatosan be tudják tölteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amellyel a nyelvhelyességi és jogtechnikai pontosítások mellett kiegészítéseket is megfogalmazott. A javaslat kiegészítésének célja ugyanis, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási, kutatási, kulturális és hitéleti feladatok hatékonyabb ellátását elősegítse azáltal, hogy a PPKE oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházást követően a megnövekedő gépjárműszám elhelyezését biztosítani tudja, figyelembe véve a szomszédos Magyar Nemzeti Múzeum igényeit is.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az előterjesztő képviseletében jelen lévő Soltész államtitkár urat… (Jelzésre:) Jelzi, hogy élni kíván a felszólalás lehetőségével. Megadom a szót. Mindösszesen 15 perc áll államtitkár úr rendelkezésére a vitában. Parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én sem fogok élni vele. Köszönöm egyrészt a parlamentben a vitát, ami néhány héttel ezelőtt történt, és a hozzászólásokat, a jobbítókat és kevésbé jobbítókat is. Köszönöm szépen a bizottságoknak is, így a nemzetiségi bizottságnak is, a Törvényalkotási Bizottságnak is a munkáját, mindazt, amivel hozzátettek ehhez a törvényhez. Köszönöm a munkájukat. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalásokra van lehetőség. Kétperces hozzászólások nem hangozhatnak el a vitában.

Megkérdezem, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Keresztes László Lóránt képviselő úr jelzi, hogy élni kíván a lehetőséggel. Az időkeret szerint megadom a szót a képviselő úrnak. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak igen röviden szeretnék hozzászólni ehhez a törvényhez. Az LMP-frakció támogatni tudja. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a törvény rendelkezik, hogy az ingatlanok ne kerülhessenek ki az eredeti hasznosítási kötelezettség alól. Nyilván ez egy nagyon fontos lépés.

Amiért igazából szót kértem e javaslat kapcsán, az egy olyan jelenség, amivel kapcsolatban szeretném az együttműködését kérni vagy talán a nagyobb figyelmét a kormánynak. Nagyon sok esetben látok olyan egyházi tulajdonú ingatlant, ami csodálatos történelmi emlék, és láthatóan nagyon-nagyon rossz állapotban van. Több esetben próbáltam egyébként nemcsak egyházi, hanem állami műemlék épületek esetében is megkeresni közvetlenül a fenntartót, a tulajdonost, próbálni információt gyűjteni, hogy milyen módon lehet ezeknek az állagát feljavítani, milyen módon lehetne lépéseket tenni annak érdekében, hogy ne vesszenek el esetleg értékes műemlék épületek. De hogy mi lehet az oka, hogy néhány esetben, egyházi tulajdonban lévő épületek esetében nagyon nehéz információhoz jutni, közvetlenül nem igazán kapok érdemi választ, mondjuk, egyházmegyéktől. Adott esetben egy-egy ott dolgozó építész jelzi, hogy valóban látják a problémákat, de hogy lehete emögött finanszírozási probléma, esetleg olyan jellegű jogszabályi probléma, ami korlátozza esetleg a műemléki felújítás különböző elvárásaival ezeket a lépéseket…

Azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy gyakorlatilag függetlenül attól, hogy állami, egyházi vagy éppen magánkézben van egy ilyen műemlék épület, ami része az épített kulturális örökségünknek, ezeket ne veszítsük el, és ezek állapotfenntartásáért, -javításáért, -megóvásáért közösen lépéseket lehessen tenni. Vane ezzel kapcsolatban tapasztalata a kormánynak, hogy esetleg nehezebb az egyházi fenntartásban lévő ilyen műemlék épületeknek a megóvása? Nagyon köszönöm előre is, ha esetleg erre röviden tud válaszolni államtitkár úr. Köszönöm, elnök asszony.

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a vitát lezárom.

Államtitkár úr kíváne válaszolni az elhangzottakra? (Jelzésre:) Jelzi, hogy válaszolni kíván. Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak. Parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Frakcióvezető úrnak szeretném jelezni a következőt: egyrészt az elmúlt tíz évben több mint 3500 templomot újítottunk fel egyházainkkal közösen szerte a Kárpát-medencében, több száz iskolát, több száz egyházi intézményt. Nem győzzük nyilván egyszerre az összes felújítást. Valószínűleg ezért is lehet az, amit ön kérdezett, hogy miért nem történt meg. Nyilván a mostani gazdasági helyzet ezeket a felújításokat egy ideig le fogja lassítani, de ha olyat jelez felém, amiben esetleg tudunk segíteni, nagyon szívesen. Ígéretet most semmire nem tudunk tenni, de előbb-utóbb mindenre sor kerül. Valóban közös érték, közös gondolkodás, illetve a múltban őseinknek a csodálatos építészeti, gondolatbeli megjelenését meg kell óvnunk nekünk, és amit lehet, meg is teszünk.

Mindamellett pedig ez a törvény valóban arra ad lehetőséget…  volt nem túl sok, de azért jó néhány olyan egyházi épület, amelyet adott esetben most is szakrális módon használnak az egyházak, volt olyan is, amit nem használnak arra, de nem az egyházak, hanem valamilyen oknál fogva még a régi államosítás, téeszesítés vagy a régi jogrendszer alapján, amikor kegyúri rendszer volt, megmaradt valamelyik önkormányzatnál vagy más tulajdonban, most ezeket is tudtuk rendezni ebben a törvényben.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Köszönöm szépen az önök támogató hozzáállását. Tényleg már csak költői kérdésként tenném fel én is ön felé, hallva itt a vitában leginkább a DK és a Momentum hozzáállását ehhez a törvényhez, hogy ha véletlenül, mondjuk, együtt kormányoztak volna, mindezeket a témákat hogy oldották volna meg egymás közt, hiszen azt kell mondanom, hogy mind a Jobbiknak, mind pedig önöknek a hozzáállása ebben a vitában támogató volt, miközben a szélsőradikális vagy baloldali pártok, akiket említettem, teljesen nekimentek az egyházaknak és ennek a törvénynek is.

Tehát köszönöm szépen mindazoknak, akik ezt támogatják és segítik. Olyan dolgot teszünk meg, amely az ön által felvetett értékek védelmében is szól, ráadásul a nemzeti emlékhelyek törvénybe való behozatalával még inkább védjük azt, ami magyar, ami nemzeti, ami ezt a hazát szolgálja, és nem akarjuk azt, hogy bárki más rossz szándékkal vagy az ő szándékukat fölerősítve elvigye ebből az országból. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   71-75   75-82   83-90      Ülésnap adatai