Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalásokra van lehetőség. (Nincs jelentkező.) Ezzel senki nem kíván élni, így a vitát lezárom.

Államtitkár úr, kíváne válaszolni? (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem kíván. Így arra hívom fel képviselőtársaim figyelmét, hogy a határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most a házszabályi rendelkezések értelmezéséről szóló bizottsági állásfoglalásról történő döntést megelőző vita következik. Tájékoztatom önöket, hogy a DK képviselőcsoportja kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az Igazságügyi Bizottság 3/2022-2026. IÜB számú, eseti jellegű állásfoglalásának elutasításról. A kérelmet Ü/2217. számon a honlapon megismerhették.

(15.30)

A vitában elsőként a döntést indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság előadója szólhat, ezt követően kerül sor a képviselői felszólalásokra. Először megadom a szót Barkóczi Balázsnak, a DK képviselőjének, ötperces időkeretben. Parancsoljon!

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt elmondanám azt, hogy miért kezdeményezzük az Igazságügyi Bizottság állásfoglalásának az elutasítását, hadd térjek ki röviden arra, hogy mire vonatkozott a napirend-kiegészítés, illetve a kivételes eljárásra vonatkozó javaslat.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete június végi madridi csúcstalálkozóján hivatalosan meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot. A két csatlakozási jegyzőkönyvet július 5-én fogadták el Brüsszelben. A jegyzőkönyveket a NATO-tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell. Ez szinte mindenütt megtörtént, a 30 NATO-tagállamból 28-ban, csak Törökország és Magyarország nem ratifikálta ezt a saját jogrendjében.

Ez ellentétes azzal az európai és magyar érdekkel, hogy a NATO minél erősebb legyen. Arra tekintettel, hogy a két észak-európai ország minél hamarabb csatlakozhasson a NATO védelmi szövetségéhez, javasoljuk a napirend kiegészítését. A házszabályi rendelkezésnek megfelelően a kivételes eljárás kezdeményezéséhez a szükséges számú aláírást is csatoltuk. Egyetlen félmondatot hadd tegyek hozzá! A Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy az elutasítással is tulajdonképpen arról van szó, hogy Orbán Viktor csupán időt akar nyerni az Ukrajnát lerohanó Putyinnak.

Hadd térjek most át az elutasítás szakmai indoklására, ugyanis a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja felháborítónak tartja, hogy az elmúlt években a fideszes többség úgy alakítgatta az országgyűlési törvényt és a házszabályt, hogy többek között ellehetetlenítsék az ellenzéki képviselők azon jogát, hogy napirend-kiegészítést kezdeményezhessenek a plenáris ülésen.

A jogszabályok ellenzékre történő átszabása azonban jó fideszes módra most sem lett tökéletes. A házszabály 61. §-ának (2) bekezdése ugyanis mindössze a következőt tartalmazza, idézem: „A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges.” A bekezdés ellenben arról nem rendelkezik, hogy a képviselő milyen minőségben, például csak előterjesztésként nyújthatna be kivételességi javaslatot, és nincsen utalás arra sem, hogy a (2) bekezdés milyen viszonyban van az (1) bekezdésben foglaltakkal.

Ugyanis ha a (2) bekezdés az (1) bekezdésben foglaltakból következne, akkor a jogalkotónak úgy kellett volna megfogalmaznia a bekezdés szövegét, hogy amennyiben az előterjesztő országgyűlési képviselő, akkor az általa benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. Ez azonban álláspontunk szerint a képviselői jogok aránytalan és indokolatlan korlátozását eredményezi.

A 61. § (3) bekezdése pedig a következők szerint rendelkezik: „A kivételes eljárást a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza.” Ez az előbb idézett szövegrész vagylagosságot tartalmaz, amelyből álláspontunk szerint az következik, hogy a képviselőknek nem kell a kivételességi javaslattal érintett indítvány előterjesztőjének lennie.

A 61. § (2) és (3) bekezdés együttes értelmezése alapján a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja arra kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy mondja ki, hogy a kivételességi javaslat benyújtása a házszabálynak megfelelően történt, és erre tekintettel utasítsa el az Igazságügyi Bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi Bizottság elnökének, szintén ötperces időkeretben. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden a tényállás. A Finnország NATO-csatlakozásáról szóló T/637. számú törvényjavaslathoz Gyurcsány Ferenc DK-képviselő kivételességi javaslatot nyújtott be, melyet házelnök úr a HHSZ 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján visszautasított azon indokból, hogy a javaslat benyújtására a képviselő úr nem volt jogosult. Ezzel a visszautasítással kapcsolatban a HHSZ 29. § (4) bekezdése alapján a visszautasított iromány benyújtója további feltételek teljesítése mellett kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

Ezt a kérelmet tárgyalta meg az Igazságügyi Bizottság a 2022. november 29-ei ülésén, és hozta meg a 3/2022-26. IÜB eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalásban bizottságunk megállapította, hogy a visszautasítás megalapozott volt, a házelnök a házszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el az indítvány elbírálása során. A HHSZ ugyanis pontosan meghatározza a kivételes eljárás kezdeményezésének szabályait, és a kivételességi javaslat benyújtására kizárólag az érintett önálló indítvány benyújtóját hatalmazza fel, jelen esetben ez pedig a kormány volt.

A bizottság megítélése szerint téves az a kezdeményezői álláspont, hogy a képviselők egyötödének támogató aláírására vonatkozó szabályt önálló előírásként kellene alkalmazni. Bár a képviselőknek is joguk van kivételes eljárást kezdeményezni, de azt kizárólag csak a saját indítványuk tekintetében tehetik meg.

Az Ogy-törvény 61. § (4) bekezdése alapján az Igazságügyi Bizottság az eseti jellegű állásfoglalását még a döntés napján, 2022. november 29-én írásban közzétette. Ezt követően az állásfoglalás kiküldésétől számított 15 napon belül a visszautasított iromány benyújtója kérheti az Országgyűlés döntését. A kezdeményező képviselő élt ezzel a lehetőséggel, és kérte a bizottság állásfoglalásának az elutasítását. Kérelmében a kezdeményező szinte szó szerint megismételte azokat az érveit, melyekkel a bizottság döntését is kérte.

Mivel bizottságunk alaposan áttanulmányozta a kérdéskört, és megalapozott döntést hozott, ezért kérem, hogy támogassák az elfogadott állásfoglalásunkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő 2-2 perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Megkérdezem, a frakciók, illetve a független képviselők részéről kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Barkóczi Balázs képviselő úr, parancsoljon, megadom a szót.

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony, és ígérem, nagyon röviden szólok. Képviselő úr a jogosultságra hivatkozott. Akkor még egyszer hadd olvassam fel azt a bizonyos 61. § (3) bekezdést, amely azt mondja, hogy kivételes eljárást határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő, vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza. Tehát még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez az általam kiemelt szövegrész vagylagosságot tartalmaz, tehát szerintem hibás és szerintünk hibás a kormánynak az az érvelése, amely szerint az következik, hogy képviselőnek nem lehet kivételességi javaslattal érintett indítvány előterjesztőjének lennie, amennyiben ezt nem ő nyújtotta be. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: További felszólalásra senki nem jelentkezett, így akkor Barkóczi Balázs képviselő urat kérdezem elsőként, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem kíván. Ugyanígy Vejkey képviselő urat is megkérdezem. (Jelzésre:) Ő élni kíván a lehetőséggel. Parancsoljon, megadom a szót kétperces időkeretben.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Nem is kívánom kihasználni, csak nagyon röviden: még egyszer kérem a tisztelt Házat, hogy az Igazságügyi Bizottságnak a 3/2022-26. IÜB eseti jellegű állásfoglalását támogassák. Köszönöm.

Felszólalások:   187   187-194   195-202      Ülésnap adatai