Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Barkóczi Balázs képviselő úr, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Elveik tiltjáke, hogy szakmai feladatokról ahhoz értőket is megkérdezzenek?” címmel. Barkóczi Balázs képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Egy négyezer pedagógus bevonásával készült reprezentatív felmérés szerint nincs túl nagy sikere a közalkalmazotti státusz megszüntetéséről, illetve az önök által titokban tesztelt teljesítményértékelésről szóló elképzeléseiknek, ezek tetszési indexe a pedagógusok körében mindössze 7-8 százalék; ezt nyugodtan nevezhetjük elégtelennek. És kérem, tisztelt államtitkár úr, ne mondja azt, hogy csak azok elégedetlenek, akik nem felelnek meg a teljesítményértékelésnek, hiszen ön sem gondolhatja, hogy a pedagógusoknak legfeljebb a 8 százaléka alkalmas a pályára.

Államtitkár Úr! Bár önök azt ígérték, hogy egyénre szabható, az iskolák és a tanárok helyzetét figyelembe vevő szakmai értékelési rendszert dolgoznak ki, de úgy tűnik, hogy egyetlen központi rendszerről van szó, minimális mozgástérrel. Egyéni fejlesztési tervekről nincs szó, az iskola alig szólhat bele a pontozásba, annak nagy része ugyanis központilag meghatározott szempontok alapján zajlik, köztük olyanokkal is, amelyek a tanárok hatáskörén kívül esnek; ha ugyanis egyáltalán nincs vagy csak nagyon kevés a tablet egy iskolában, akkor nem várható el a pedagógustól, hogy azt rutinszerűen használja, illetve hogyha csak a pedagógusok 10 százalékának a továbbképzésére van pénz, akkor a többi hogyan felelne meg ezeknek a követelményeknek?

(13.20)

Ráadásul egyes követelményeknek, így a diákok hiányzásának, az öltözködésnek vagy a nemzeti elköteleződésnek semmi köze a pedagógusok kompetenciájához. Szerintem önt ezt ugyanolyan jól tudja, mint én, ezért is titkolják, hogy mely intézményekben tesztelik ezt a teljesítményértékelési rendszert.

Államtitkár Úr! Nem gondolták úgy, hogy egy közoktatási szakmai feladatot egy rendőr tábornok, egy jogász és egy olyan történelemtanár mellett, aki iskolában soha nem tanított, néhány közoktatási szakértővel is meg kellett volna beszélni? Államtitkár Úr! Jelenleg 16 ezer pedagógus és 14 ezer nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítő munkatárs, azaz 30 ezer ember hiányzik a rendszerből, és már 4 ezren mondták azt, hogy nem írják alá az új szerződésüket, ha életbe lép a státusztörvény  ez 34 ezer. Ezek után már csak egy kérdésem maradt: hány ezer embert akarnak még elüldözni az iskolákból és az országból? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Félrecímezte a felszólalását. Azt, hogy el lehet innen menni, az önök miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc mondta (Barkóczi Balázs: Ez nem válasz!), és az önök miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc volt az, aki 15 ezer pedagógust elbocsátott Magyarországon. Tehát ezeket a szavakat visszaküldöm önnek, és beszélje meg a pártelnökével!

Ami a teljesítményértékelési rendszert illeti: a tankönyveket is úgy fejlesztettük ki, hogy először három évig kipróbáltuk az iskolákban, utána véglegesítettük, és nem teszünk mást a teljesítményértékelésnél sem; először egy szűkebb körben nézzük meg, hogyan működik, ott a tanároknak, diákoknak hogyan vált be a tankönyv, itt pedig a minősítési rendszer hogyan szolgálja azt a célt, amit mi szeretnénk: a minőségibb oktatást, hogy akik többet teljesítenek, jobban teljesítenek, azoknak magasabb fizetése legyen. Ezért indítottuk el ezt pár tucatnyi iskolában, és valóban szeretnénk utána, ha megvan a kipróbálás eredménye, szélesebb körben is bevezetni.

Több része van ennek. Az egyik része az, hogy a pedagógus maga mondhatja meg az igazgatónak, hogy a következő egy évben ő mit tart fontosnak a saját osztályában, mit tart fontosnak a saját tantárgyában, az iskolában mit szeretne elérni; és ha eléri azt, amit önmagának kitűz célként az igazgatóval közös megbeszélésen, amibe nyilván bevonhatják a szakmai munkaközösség vezetőjét is, akkor ez már az ő fizetését emelni fogja. Másrészről vannak olyan általános, objektív szempontok, amelyek sok iskolában használhatók, de mindegyik az iskola kereteire szabva; mert van olyan iskola, ahol az a teljesítmény lesz jobban a fókuszban, amelyik a leszakadók segítésével foglalkozik, a felzárkózási program hogyan megy, és van, ahol a tehetséggondozás, hogy ki hány versenyen indul. Mindenhol objektív az óraszám: 22, 24 vagy 26 órát tanít egy tanár? A 24 órát tanító nyilván keressen többet, mint a 22 órát tanító, a 26 órát tanító pedig mind a kettőnél keressen többet, tehát aki több órát szán a diákokra, magasabb fizetést kapjon, és aki a tanórán kívül is többet foglalkozik a gyerekekkel, ő is magasabb fizetést kapjon. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Erről szól az a javaslat, amelyet a pedagógusokkal való egyeztetésben munkáltunk ki, és amelyet önök támadnak itt a parlamentben is. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   71-74   75-78   79-82      Ülésnap adatai