Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, a balliberális oldalt teljes mértékben hidegen hagyja az a probléma, ami egész Európát foglalkoztatja az év 365 napján: ez az illegális migráció kérdése. Ez a törvényjavaslat azért született, és azért van itt a parlament asztalán, hogy egy 17 évvel ezelőtti idegenrendészeti szabályozást tekintsünk át így a bevándorlási válság idején, megvédjük Magyarországot, és kimondjuk egy törvényben is, hogy senkinek nincs alapvető emberi joga arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon. Ez a magyar embereket, illetve az unió polgárait illeti meg, de semmilyen más harmadik országbeli államnak a polgárát nem illeti meg.

Egy olyan törvényjavaslatot, egy olyan szigorítást fogadhat el a holnapi napon az Országgyűlés, amely egyértelműen kimondja, hogy egyetlenegy magyar ember sem kerülhet hátrányba amiatt, mert egy harmadik, idegen ország állampolgára Magyarországon tartózkodik; nem fordulhat elő ilyen eset.

Ebben a vitában, úgy látom, a balliberális pártok sajnos nem képviseltetik magukat. Nem csoda, hiszen ők akkor sosincsenek ott, amikor szigorítani kell a migrációs szabályokon; ők csak akkor vannak ott Brüsszelben, amikor a migrációs paktumot vagy a kvótákat támogatni kell, akkor ezt egyhangúlag mindig megszavazzák. Ez a javaslat azonban egyértelművé teszi, hogy a törvényjavaslat elfogadása után nem adható ki bármilyen olyan tartózkodási engedély, amely határozatlan idejű tartózkodásra jogosít fel bárkit is. Egyúttal megszűnik a letelepedés jogintézménye.

Azt is egyértelművé teszi a törvényjavaslat, hogy nem automatikus bárkinek a tartózkodásiengedély-meghosszabbítása. Egy újabb procedúrán kell átesni; egy újabb procedúrán keresztül vizsgálják meg, hogy az illetőnek van jogcíme Magyarországon tartózkodni, vagy sem.

A magyar állampolgárok munkahelyének védelme szempontjából kifejezetten fontos, hogy külföldiként senki, semmilyen esetben nem veheti el egy magyar ember munkáját. Ha Magyarországon létrejön vagy megürül egy álláshely, azt magyar emberek számára kell biztosítani.

És ha csak egy hosszú és összetett eljárásban, amelyben a kormányhivatal és az idegenrendészeti hatóság is együttműködik  a kormányhivatalnak a munkaügyi hatósági része , ha ebben az összetett eljárásban bizonyításra kerül, hogy bár megpróbálták és valós erőfeszítéseket tettek, hogy magyar emberrel töltsék be ezt a munkahelyet, de magyar emberrel nem sikerült betölteni ezt a munkahelyet, akkor lehet abban gondolkozni, hogy más ország állampolgárát hívják be. De ezen túlmenően is van egy korlát, hiszen csak annyi munkavállalási engedély adható, ahány üres álláshely van Magyarországon. Ha több munkavállalási engedélyt kérnek, akkor ezeket onnantól kezdve már automatikusan el kell utasítani.

Számtalan ilyen és hasonló szigorítást tartalmaz, többek között a külföldi munkaerőt kölcsönzők számára regisztrációs díjat és foglalkoztatási díjat is kell fizetni. Ezáltal a magyar munkaerő foglalkoztatása mindenki számára olcsóbbá válik, mint egy külföldi munkaerő foglalkoztatása.

Egy új szigorítás, amely a vitában merült föl és amelyet a bizottsági vitában nyújtottak be, ez pedig az, hogy a létszámkorláttal kapcsolatban nemcsak a teljes létszámkorlátot, hanem annak a tartózkodási jogcímeit, akár egyenként is, rendeletben lehet korlátozni. Tehát ha úgy alakulna a jövőben bármikor, hogy valamilyen jogcím szerint hirtelen nagyon sok kérelmet nyújtanak be, akkor az államnak lesz lehetősége közbeavatkozni, ezeket a folyamatokat megakadályozni, lassítani, újabb korlátokat bevezetni és szigorítani a feltételeket.

Szintén fontos, hogy nagyon nagy mértékben növeli a törvényjavaslat a vendégmunkásokat foglalkoztatók felelősségét. Talán a magyar jogtörténelemben is ritka, hogy 5 millió forintos bírságot kelljen valakinek kifizetni akár vendégmunkásonként fejenként, ha kiderül, hogy a hozzá érkező vendégmunkások egy része pár nap alatt, vagy pár hét alatt eltűnik, és más országba, idegen helyre távozik. Migránsok Magyarországra semmiképpen nem érkezhetnek sem vendégmunkásként, sem másként; és az sem elfogadható, hogy valakik tudva és akarva úgy hoznak ide valakiket, hogy ők utána eltűnnek valamilyen más országban. Úgyhogy itt nagyon súlyos bírságot, és a vendégmunkások foglalkoztatása teljes lehetőségének elvesztését, a lehetőségtől való eltiltást kockáztatja az, aki nem precízen, rendezetten, átláthatóan, követhetően és kontrolláltan működik együtt a hatóságokkal, hanem tőle tömegesen más országba távoznak.

Az is fontos, hogy a tartózkodási jogcím elvesztése abban az esetben, ha a vendégmunkás jogviszonya megszűnik, ahogy említettem, ebben az esetben ez a tartózkodási jogcím megszűnését is jelenti. Mit jelent ez? Ugye, csak akkor jöhet Magyarországra valaki, ha konkrét munkaszerződés-előszerződése, tehát konkrét megállapodása van arra, hogy milyen munkakörre jön és mennyi időtartamra jön. Csak erre az időtartamra kaphatja meg a tartózkodási engedélyt, de ebben is vannak különböző felső korlátok, hogy egy-kettő vagy hány évre kaphatja meg ebben az esetben a tartózkodási engedélyt. Ha viszont a munkaviszonya megszűnik egyik napról a másikra, mert mondjuk súlyos szerződésszegést követ el, akkor fontos, hogy ezzel a tartózkodási jogcíme is megszűnik.

(21.20)

Hat napon belül el kell hagyja az országot, utána az okirataira körözést ad ki az idegenrendészeti hatóság, és onnantól kezdve neki kötelező elhagyni Magyarország területét, és az uniós nyilvántartásokban is rögzítésre kerül, hogyha jogcím nélkül itt tartózkodik.

Mi volt eddig az eljárás? Ilyenkor külön eljárást kellett arra indítani, egy külön procedúrát, egy közigazgatási eljárást, hogy kimondják a megszűnését a tartózkodás jogcímének, majd bírósági szakasz következett, ahol meg lehetett támadni ezt a hatósági határozatot, utána pedig egy újabb kiutasítási külön hatósági eljárásra került sor. Itt tehát ez a törvényjavaslat szigorít, eltörli a közigazgatási eljárást, eltörli az azzal kapcsolatos bírósági jogorvoslatot, és eltörli a külön kiutasítási hatósági eljárást, hanem egy pillanatban, a munkaszerződés megszűnésének pillanatában, felrúgva az elmúlt évtizedek joggyakorlatát, onnantól kezdve az illető, aki tartózkodási engedéllyel rendelkezett, de már a jogcíme megszűnt, mert nincs többé munkaviszonya, neki már Magyarországról is távoznia kell. Ilyenkor nem lehet hirtelen jogcímet váltani, hiszen a jogcímek közötti váltlást sem engedi a törvényjavaslat, és azt sem engedi, hogy valaki egyik munkaviszonyból a másikba lépjen. Ilyenkor mindenkinek haza kell menni, és utána, ha ide kíván jönni, újra el kell indítsa az egész procedúrát.

Az is fontos, hogy amennyiben Magyarország egy harmadik országbeli állampolgárt kiutasít, akkor eleve megszűnik a jogszerű tartózkodása Magyarországon, ezáltal Magyarország visszavételi kötelezettsége is megszűnik: saját maga által kiutasított személyt Magyarország nem vesz vissza, még uniós tagállamtól sem. Akinek nincs jogcíme Magyarországon tartózkodni, az természetesen nem is térhet ide vissza, és más hatóság sem hozhatja ide vissza. Ezért nem támogatjuk a kvótákat sem, amelyek Magyarországra küldenének Nyugat-Európa irányából is embereket, és ezért védjük meg a déli határt, és ezért fogadjuk el az idegenrendészeti törvénynek ezt a módosítását. Nincs többé Magyarországon vendégmunkástörvény, csak idegenrendészeti törvény van, szigorú előírásokkal.

Arra kérem a parlament szellemképviselőit, akik nem jöttek el erre a vitára, hogy a holnapi napon azért, amikor szavazásra kerül sor, akkor támogassák ezt a szigorítást, szigorítsuk együtt az idegenrendészeti szabályokat, hogy Magyarországon a magyar emberek érdekét és a magyar emberek munkahelyét a jog eszközeivel is meg tudjuk védeni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)