Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sztojka Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb időszakát tapasztalhattuk meg 2008-2009 között. 15 évvel ezelőtt történt meg a romagyilkosság-sorozat legdrámaibb tragédiája. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön a hajnali órákban egy roma család házát Molotov-koktéllal gyújtották fel. A kimenekülő Csorba Róbertet és annak ötéves kisfiát, Robikát a gyilkosok lelőtték. Ma sem tudunk emberi magyarázatot adni tettükre; nem is lehet.

De mégis emlékeznünk kell a 15 évvel ezelőtti tragédiákra, pontosan azért, hogy soha többet ne fordulhassanak elő még hasonló esetek sem. Ahhoz, hogy még egyszer ne forduljanak elő ilyen tragédiák, fontos, hogy lássuk az akkori Magyarország helyzetét.

A 2006-2010 közötti időszakban, egyértelműen azt mondhatjuk, hogy a gazdasági válság nagyban érintette a roma közösséget; köztük a munkanélküliség 40 százalék fölött volt, megélhetési lehetőségek nem igazán voltak. Ezt az életet súlyosbította az is, hogy a baloldal  köztük a Jobbik  a politikai építkezését a társadalom megosztásában látta megvalósíthatónak. A gyűlöletbeszéddel, az egyenruhás masírozással építették pártjukat, és osztották meg a magyar társadalmat. Az akkori baloldali kormányzat pedig nem tett ezek ellen semmit. Nem védte meg állampolgárait, nem terjesztett az Országgyűlés elé semmilyen olyan jogszabályt, amely megakadályozhatta volna a gyűlölködést és a félelemkeltést.

2008-2009 között kilenc helyszínen hat ember életét oltották ki a gyilkosok: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, és augusztus 3-án Kislétán csaptak le aljas és kitervelt módon.

Tisztelt Országgyűlés! A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság bizonyíték arra, hogy semmilyen politikai érdek nem lehet magasabb rendű, mint a nemzet egységének megtartása. A tragédiák feldolgozása 15 év után is nehéz, de mégis szembe kell néznünk az akkori időszakkal.

Joggal merülhet fel bennünk az a kérdés, hogy az akkori események hogyan lehettek volna elkerülhetők. Ennek első lépése a felelősség beazonosítása. Vajon mit tett az akkori baloldali kormányzat állampolgárainak megvédéséért? A választ tudjuk, a tragédiák megtörténtek.

De sajnos azóta sincs egy bátor és felelősségteljes kiállás a baloldaltól, amely erkölcsi jóvátételt hozhatott volna a roma közösségnek és Magyarországnak: kiállni és szembenézni a tragédiákban közvetlenül érintett emberek elé, és elmondani, hogy nem tettek meg mindent, hogy ilyen tragédiák ne forduljanak elő. Nem hozták meg azokat a jogszabályokat, amelyek megakadályozhatták volna a gyűlölködést és a masírozást. Pedig így visszatekintve a gyilkosok felhatalmazva érezhették magukat azok hiányában. Várjuk a baloldal szembenézését és erkölcsi felelősségvállalását, mert ma már látható mindenki számára, hogy a gyűlölködés az, amely kinyitja a tragédiákhoz vezető utat.

Kérem a nemzeti kormányt, tegyen meg minden olyat, és hozzon meg minden olyan lépést és döntést, amely eddig is eredményesen biztonságot okozhatott, és biztonságot teremthetett az állampolgárai részére.

Nem feledhetünk. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. És a mostani időszakban, manapság teljesen az látható, hogy a szembenézés és a felelősségvállalás és a felelősségkeresés az, ami hangsúlyt kap az Országgyűlésben. Kezdjék ezzel a baloldalon! Hiszen van ebben restanciájuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, méltóan emlékezett meg a romagyilkosságok áldozatairól itt a parlamentben, képviselő úr. Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy nem is olyan régen volt Magyarországon olyan időszak, amikor cigány honfitársaink sem érezhették teljes biztonságban magukat, hiszen ahogy ön is felsorolta, hosszú hónapokon keresztül újabb és újabb településeken jelentek meg ezek a bűnözők, csaptak le ezekre a családokra. Elfogadhatatlan, hogy bárki akár egy ilyen merényletet vagy egy ilyen merényletsorozatot hajtson végre.

Valahogy azt látjuk az elmúlt évtizedek történelmében, hogy amikor baloldali kormányok vannak, akkor ezek a fajta akár merényletek, akár más szélsőséges megnyilvánulások sokkal gyakoribbak.

(10.30)

Mintha a baloldal azért sem lépne fel ezekkel szemben  és akkor még óvatosan fogalmaztam , mert a saját hatalomban maradását azzal akarja alátámasztani, hogy lám-lám, micsoda szélsőségek vannak itt, és ők azok, akik szavakban elítélik a szélsőségeket, de nem tudnak fellépni ellenük hatékonyan, vagy nem akarnak, vagy nem képesek. Emlékeztetünk még a Bácsfi Diánákra és hasonlókra, akik egy-egy baloldali kormányzás alatt megjelentek, és csak a jobboldali kormányok tudták ezeket a jelenségeket visszaszorítani.

Emlékezhetünk arra, hogy a Magyar Gárda szintén egy baloldali kormányzás alatt jött létre, sokakban félelmet keltett, de csak egy jobboldali kormányzás tudott véget vetni ennek a folyamatnak, és a romagyilkosságok is ennek a legsúlyosabb, legtragikusabb részei, amikor cigány családokat szemelnek ki és embereket ölnek meg, és ennek a sorozatnak is csak a Fidesz-KDNP-kormány tudott véget vetni, hogy ilyenek ne történhessenek meg Magyarországon. Mi zéró toleranciát hirdettünk a rasszizmussal szemben. Nincs ennek helye Magyarországon, és nincs helye az erőszaknak sem, sem romagyilkosságoknak, sem politikusok által elkövetett erőszakos cselekményeknek, mint Varju László vagy Fekete-Győr András, sem pedig antifa vagy más támadásoknak.

Nagyon fontos jogi lépéseket tett a polgári kormány, miután 2010-ben nekünk lett meg a lehetőségünk, hogy ebben az országban törvényeket alkossunk. Az egyik fontos lépés volt a gyűlöletbeszéd fogalmának a bevezetése és a gyűlöletbeszéd tiltása. A büntető törvénykönyvünk 332. §-a rendelkezik arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet ellen vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen gyűlöletre uszít, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tehát ez már egy bűntett is, a súlyosabb fogalmak közé tartozik a büntetőjogban.

De nem csak a gyűlöletbeszéd fogalmát vezettük be és a gyűlöletbeszéd büntethetőségét, hanem szintén az egyenruhás bűnözést is büntethetővé tettük. Ezzel sikerült megszüntetni azt, hogy a Magyar Gárda vagy bármilyen más szervezet egyenruhában masírozva úgy tegyen, mintha ők lennének a rend fenntartására önkéntesen összeállt bármilyen szerveződés. Ez Magyarországon kizárólag a rendőrség, csak a rendőrség jogosult a rend fenntartására. Éppen ezért az ilyesfajta csoportoknak a működését illegálissá tettük.

Ezzel is szolgáltuk azt, hogy valóban rend lehessen Magyarországon, hiszen ezek a csoportok valójában inkább politikai célt szolgáltak, sőt, elsősorban politikai célt szolgáltak, a Jobbik parlamentbe juttatását szolgálták, és nem a közbiztonságot, ehhez képest inkább az emberekben csak félelmet keltettek, vagy mindenkiben legalábbis zavart. Úgyhogy mi mindenképpen szigorúan szankcionáljuk a gyűlölködést, a gyűlöletkeltést, a megfélemlítést és a terrornak minden formáját, ezért már 2011-ben ezeket a jogszabály-módosításokat elfogadtuk.

Ezzel szemben azt látjuk, hogy a baloldalon erre semmifajta készség nem volt, és most sincsen, ők nem ismerik a közbiztonság elérésének a módját. Emlékezhetünk még a korábbi baloldali kormányokra, amikor maga Horn Gyula mondta, hogy ami itt van, az nem közbiztonság, és azt is láthattuk, hogy milyen rekordmagas volt a bűncselekményeknek a száma 2010-ben. 447 ezer volt az elkövetett bűncselekmények száma, míg ezt 2022-re 167 ezerre tudtuk csökkenteni, tehát 279 412-vel kevesebb bűncselekmény történt, mint a szocialista kormányzás idejében; ez 62  százalékos csökkenés. Ezt a szigorú büntetőpolitikával értük el, azzal, hogy minden embert védünk.

Egyértelmű a kormánynak az álláspontja: aki betartja a törvényeket, azokat az állam és a törvények is megvédik, akik viszont megszegik a törvényeket, azokkal szemben szigorúan el fogunk járni. Ezért felháborító a baloldali képviselőknek a mai magatartása is, Fekete-Győr Andrásnak, hogy felállt, és még ő próbált erkölcsi magaslatról számonkérni politikusokat, azokat, akik betartják a törvényeket, ő, akit elmarasztalt a bíróság, és nincs ez másképp Varju László esetében sem.

A törvények hozói, a törvényhozók különös felelősséget viselnek, hogy betartsák a törvényeket, főleg a büntető törvénykönyvet, főleg annak az erőszakos bűncselekményekre vonatkozó formáit. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Felháborító, hogy egyes képviselők, azért, mert politikusok, törvények fölött állónak képzelik magukat. Ennek a világnak vége lett 2010-ben Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   35-38   39-42   43-65      Ülésnap adatai