Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra Zsigó Róbert képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szomszédunkban, Ukrajnában zajló háború egyre több emberáldozattal, egyre több veszteséggel jár.

Mindannyian láthattuk a híradásokban a dél-ukrajnai gát felrobbantását, az elborzasztó felvételeket, azokat a pusztító képsorokat, amelyek szerint 10 ezer embernek veszett oda mindene és ment tönkre az élete. Ez az eset is bizonyítja, amit kezdettől fogva mondunk: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség.

Tudjuk, hogy az eszkaláció mindig a szomszédokat érinti a legsúlyosabban, ezért Magyarország különösen nehéz helyzetben van, már csak azért is, mert a háborúban magyar emberek is meghalnak. Sokszor mondtuk már, most is hangsúlyozzuk: életet menteni csak békével lehet. Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és amíg rajtunk múlik, ott is fogunk maradni. Ez nemcsak a kormány és a kormánypártok álláspontja, hanem a népakarat, amit a tavalyi választás eredménye is igazol. Éppen ezért érthetetlen a baloldal álláspontja a kérdésben, hiszen amit mondanak és tesznek, azzal belesodornák Magyarországot a háborúba.

Tisztelt Országgyűlés! A baloldal több képviselője többször is megerősítette, hogy fegyvereket, vagy akár katonákat is küldenének az ukrajnai háborúba. Karácsony Gergely főpolgármester ennél is tovább ment, azt mondta, hogy Magyarország már hadban is áll. Egy tévéinterjúban azt mondta, idézem: „éppen egy háborúban állunk azzal az országgal, amely beszállítója volt ennek a metrókocsibeszerzésnek.” Amikor a műsorvezető pontosította, hogy Magyarország szerencsére nem áll háborúban senkivel, a főpolgármester továbbment, és azt mondta: „hát, én azt gondolom, hogy de”.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne legyen kétségünk, ha ők kormányoznának, ez valóban így is lenne, és ez rendkívül súlyosan veszélyeztetné Magyarország békéjét és a magyar emberek biztonságát.

Még fel sem ocsúdtunk a megdöbbenésünkből Karácsony mondatai után, Szelényi Zsuzsanna volt baloldali képviselő, a Soros-egyetem jelenlegi programigazgatója, már arról győzködött mindenkit, hogy a háborúból egyszerűen nem maradhatunk ki. Viszont mi nem akarunk háborút; békét akarunk, és nem hagyjuk magunkat.

Vannak más példák is. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, idézem: „ahogy minden tisztességes ország küld fegyvereket, úgy Magyarországnak is kellene, igen”. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő pedig azt mondta, szintén idézem: „egyértelmű, hogy a NATO-nak segíteni kell Ukrajnának azzal, hogy megkapják azokat a fegyvereket”.

És nem állnának meg a fegyverküldésnél: a baloldal katonákat is küldene a háborúba. Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje azt válaszolta a katonai segítségről szóló kérdésre, hogy ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonákat is. Úgy tűnik, ezt a magatartást várják el tőlük külföldről; ezért kapták, ezért kapják a dollárokat.

Tisztelt Ház! Meg sem lepődünk, hogy a fő finanszírozó, Soros György a minap megírta a háború folytatásának forgatókönyvét. Írásában kijelentette, hogy miként lesz sikeres az ellentámadás, és hogyan kell elvágni a Krím-félszigetet a vízellátástól. Szerinte a háború vége pozitív sokként fogja érni a világot. Az is szembetűnő, hogy terveiben az emberélet nem számít; de fiától, a Soros-birodalmat öröklő Alexandertől sem várhatunk semmi jót, ő ugyanúgy a háborút akarja a magyarokra erőltetni, mint az apja.

Ezekből a példákból is mindenki számára világos, hogy a baloldali háborúpárti nyomásgyakorlás folyamatos, de a kormánypártok nem fogják hagyni, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba. Mi továbbra is azt akarjuk, hogy minél előbb fegyverszünet legyen, majd béketárgyalások. Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy mielőbb béke legyen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (A páholyban tartózkodó és képviselőtársaival beszélgető Tordai Bence felé:) Tordai Bence képviselő urat arra kérem, hogy ne ott tartson gittegyleti ülést, hanem ha be akar jönni az ülésre, fáradjon be a helyére (Tordai Bence: Egyeztetés…), vegyen részt, ha pedig nem akar, akkor pedig tartózkodjon attól, hogy ott külön ülést szervezzen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Az elhangzott napirend… (Tordai Bence széttárja a karját, majd tapsol.)

Képviselő Úr! Innen is ugyanúgy tudom figyelmeztetni, és ugyanazok a szankciók érvényesek, mint különben a házszabály vonatkozó részeiben. Úgyhogy nagyon szépen kérem, fáradjon ki! (Tordai Bence felveszi a telefonját.  Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból: Soros hívott?)

A válaszra megadom a szót Dömötör Csaba miniszterhelyettes államtitkár úrnak, parancsoljon!

(10.40)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Ház! Nem tudjuk, hogy külföldről érkezike a hívás vagy belföldről (Derültség a kormánypártok soraiban.), mindenesetre fontosabbnak tűnik, mint a parlamenti munka. Annyiban megvédem Tordai képviselőtársamat, hogy legalább itt van az ülésteremben, szemben jó pár más képviselőtársával.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Innentől kezdve csak Tordai képviselő úron múlik, hogy beüle az ülésterembe, akadálya ennek nincsen. (Vitályos Eszter: Még a terembe sem tud bejönni.)

Ami a felvetett témát illeti, röviden úgy foglalhatnánk össze a helyzetet, hogy a háború végét még nem nagyon látni sajnos, de a miatta bekövetkező gazdasági bajokat annál inkább.

Ami a helyzet katonai részét illeti, még mindig nem a béke hangja erősödik. Arról mennek a tárgyalások, hogy hogyan lehetne még több fegyvert küldeni, és hogyan lehetne ehhez még több uniós forrást is felhasználni, mondjuk, az úgynevezett békekeretet, ami önmagában is abszurd, hogy a békekeret költségvetési forrásait hogyan használnák fel fegyverküldésre. Kicsit riasztó motívumként megjelentek az azzal kapcsolatos latolgatások, hogy hogyan lehetne akár orosz területeket is támadni önvédelmi célból.

De ez még nem minden. Az Egyesült Államokban körvonalazódik egy újabb kétmilliárd dollár értékű fegyverszállítmány. Németországban arról megy a vita, hogy hogyan lehetne még több Leopard 2-es harckocsit küldeni a frontra, úgy, hogy már eddig is 7 milliárd eurót költöttek Németországban fegyverszállításokra, ez még német léptékben is óriási összeg.

Aztán a weimari háromszög Párizsban tartott csúcstalálkozót. Ez Németországon, Lengyelországon kívül Franciaországot jelenti. A csúcs után ezek az országok is azt erősítették meg, hogy folytatni kell a fegyverküldést. Közben arról érkeznek hírek, hogy a britek után most már amerikai tankok is használnának uránt tartalmazó lövedékeket.

Mindebből a pár példából látszik, hogy Európa sokkal inkább belemegy most a háborús helyzetbe, mintsem távolodna tőle. Ennek aztán a gazdasági életben is súlyos következményei vannak. Egyrészt azért, mert a fegyverekre költött eurómilliárdokat éppen másra is el lehetne költeni: kisvállalkozók támogatására, családtámogatásokra, beruházásokra vagy éppen béremelésekre.

A mozgástérszűkülés másik oka a következményeit tekintve rendkívül félremért szankciósorozat. Szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét, az orosz gazdaság idén már bővülésre számíthat, és közben messze az európai gazdaság lassult le a legjobban. 18 országban csökken az ipari termelés Európában. 15 százalékkal csökkentek a zöldmezős beruházások. Hogyan is lehetne másképp, ha csak drágábban lehet pótolni az európai piacról kieső orosz energiaimportot? És ez még nem a történet vége.

Németországban a gazdasági miniszter nyíltan beszél arról, hogy ha nem lesz tranzitmegállapodás Oroszország és Ukrajna között, akkor korlátozni kell majd az ipari kapacitásokat Németországban. Európa legerősebb gazdaságáról van szó, ahol a GDP egyébként második negyedéve csökken, ahol az ipari termelés most is csökken, és ahol szintén napirendet uraló téma az élelmiszerárak megugrása. Az ellenzéki képviselőket  azokat, akik itt vannak, és akik távol vannak  szívesen megkérdezném arról, hogy vajon erről is, tehát a németországi helyzetről is a magyar miniszterelnök tehet. Mert ha Németországban megérzik az energiaválságot, a háborút és a brüsszeli döntések következményeit, akkor Európa minden országában megérzik. Megérzik és fizetik. Így hát minden egyes nap, ami háborúval telik, rongálja Európa hosszú távú versenyképességét, és csúfítja az európai és a magyar családok jövőbe vetett kilátásait.

Nem mi tehetünk a háborúról, nem mi okoztuk, de mi viseljük a legfőbb gazdasági terheit, és egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy ez így legyen. Ez még egy sokadik ok arra, hogy ezután is a béke hangja akarjunk lenni a háború árnyékában. Ez nem egy elszigetelt hang, hanem ez az emberek hangja, mert nemcsak itt mondjuk ezt, hanem egyre több helyen mondják ezt Európában.

Így hát végezetül azt tudom mondani, hogy ha valaki irányváltást akar elérni a magyar kormány háborúval kapcsolatos politikájában, akkor ne reménykedjen. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   31-34   35-40   39-41      Ülésnap adatai