Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjából Komjáthi Imre képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim és elsősorban a kamatadót megszavazó Kormánypárti Képviselőtársaim! Hát, már megint nem saját magukon kezdték a spórolást, igaz-e? Az eddigi 15 százalékos szja-ra érkező plusz 13 százalékos szochoadó sem önöket és a holdudvarukat sújtja.

Néhány órát a vagyonnyilatkozataik átfésülésével töltöttem, mert valóban az volt a gyanúm, hogy a bankbetétekre kivetett sarc sem az önök önzetlen felajánlása a magyar költségvetés megmentése érdekében. Nos, ez a helyzet. A miniszterelnöki vagyonnyilatkozat sok év vagyontalanság után közel 14 millió forintos megtakarításról számol be a feleséggel közös számlán. Gulyás Gergely 13 millió 459 ezer forintot vállalt be ugyanitt. A kodifikáció másik felelősének, Varga Juditnak nincs banki megtakarítása. Semjén Zsolt 1,5 millió forintot vitt pénzintézetbe, és 8 milliót tart otthon a párnacihában.

Kérem szépen, ne szórakozzunk már egymással! Ott sorakoznak a nyilatkozatokban a letagadhatatlan ingatlanok, látjuk a sokmilliós luxusórákat, a drága külföldi utakat, a vadászkalandokat, és jönnek a hírek a különböző cégügyekről. És mindezt egy vagyontalan NER-elit élvezi? Hát, nem, kedves képviselőtársaim, önök kifejezetten gazdag emberek, csak nem bankbetétben, jó eséllyel nem is magyar bankokban tartják a pénzüket, míg a magyarok zöme viszont igen, sőt, minél kiszolgáltatottabb helyzetű, minél kevesebb pénzt tud valaki félretenni, annál biztonságosabb megoldást keres a pénzügyeiben is.

Most pedig nézzük végig az elmúlt évek ámokfutását! Majd kérdezzék meg maguktól sokan, hogy miért nem bíznak a magyar állampapírban. Mintha a repülőgép utasai azt hallgatnák a hangosbemondón, hogy a pilóta és a másodpilóta üvöltözve vitáznak, hogy melyik kart kell meghúzni. Pont ilyen élmény számunkra az önök vitája, ilyen élmény a számunkra folyton bedőlő költségvetés, illetve a Nagy Márton és Matolcsy György között folyó vita.

Közbevetőleg kérdezem: ugye, tudják, hogy a 2023-ra szánt költségvetés is kamu? Ugye, tudják, hogy nem úgy lesz, mint Varga Mihály ígérte? Hiszen két hétre előre sem tudják már eltalálni, hogy mi történik a gazdasággal. Sőt, már ki sem számolják. A már említett Nagy Márton a kamatadót bejelentve úgy fogalmazott, hogy nem az adóbevételek növelése a cél, sőt  szó szerint idézek -: „kit érdekel, mennyit szedünk be?”

Tisztelt Képviselőtársaim! Legyenek kedvesek a vagyonnyilatkozatban szereplő ingatlanaik környékén tenni egy sétát, és ha bárki a megszorítások miatt panaszkodna, nyugodtan nevessenek a szemébe, és idézzék a minisztert: „kit érdekel, mennyit szedünk be?” Ezt tegyék az óriásplakátra! Ezt futtassák a Facebookon! A kormánypárti influenszerek mondják bátran: „kit érdekel, mennyit szedünk be?”, nem igaz?!

Nos, elmondom, azt, akinek eddig 100 forintból 85 forintot hagyott meg az állam, mostantól pedig csak 72-t. Azt, akinek eddig maradék biztonsága helyett aggódnia kell, hogy mikor nyújt be ismét péntek estén valami olyan javaslatot a kormány önöknek, amivel szétzilálja a legkiszolgáltatottabbak életét, mert ez is nonszensz ám. Önök elé vetnek az utolsó pillanatban mindenféle salátatörvényt meg „kit érdekel” adókat, és azonnal jogszabály lesz belőle.

Eddig a kritika, de vannak javaslataink is.

Elsőként kérem, legalább saját magukat, a munkájukat vegyék komolyan, fejezzék be ezt a statáriális törvényhozást, és várják el a saját miniszterüktől, hogy egy új adó bevezetésénél tudja megmondani, hogy mennyit szednek be.

Kettő. Tessék a legkiszolgáltatottabb emberek sanyargatása helyett az elmúlt 13 év nyerteseitől nagyobb áldozatot kérni! Brutális gazdagodás ment végbe egy szűk körben, de nincs luxusvagyonadó, és nem hajlandók még a milliós fizetésekre sem bevetni egy magasabb adókulcsot.

Három. Vegyék le a rekordméretű áfát az élelmiszerekről, támogassák a hazai kisboltokat az árak mérséklésében! Azonnal emeljék meg 5 százalékkal a nyugdíjakat, és a leginkább rászoruló 300 ezer család kapjon havi 20 ezer forint értékben élelmiszerkártyát!

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan sokfélét gondolunk a sikeres magyar jövőhöz vezető útról. Nem kell mindenben egyetértenünk, de tegyük a szívünkre a kezünket, ez a kamatadó, és ahogy elfogadták, és ahogy indokolták, ez az egész „kit érdekel” sanyargatás nem olyan dolog, amire bárkinek szüksége lenne.

Apropó, a befejezésről jut eszembe. A minap Szijjártó Péter és delegációja kormánygépes luxusételét és luxusinternetét tárgyaltuk. Nos, megnéztem a miniszter úr vagyonnyilatkozatát is, és szomorúan tapasztalom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy 21 év országgyűlési képviselőség és 9 év miniszterség alatt sem sikerült annyit összekuporgatnia, hogy visszafizesse a kedves szülei vagyongyarapodását megmagyarázó családi költséget. Ismerem a helyzetet, hatgyerekes családapa vagyok, tudom, hogy sok idő kell, míg kiröppennek a gyerekek, és rendeződik a család gazdasági helyzete. Kívánom Szijjártó miniszter úrnak, hogy ez minél hamarabb történjen meg. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP és a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Pártelnök, Képviselő Úr! Felszólalásának jelentős részében személyeskedés történt, neveket mondott, jövedelmeket mondott, ezért, ha megengedi, én is az ön személyével kezdeném, de nem ilyen értelemben. Például azt szeretném öntől megkérdezni, hogy miért nem volt itt a költségvetés vitáján mint az MSZP elnöke, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Három napig vitattuk a költségvetést, kifejthette volna egyébként, hogy mi a véleménye a gazdaságpolitikáról, az adózásról. (Komjáthi Imre közbeszól.) Előadhatta volna az MSZP-nek ezt az új ötpontos csomagját, amin már módosítottak is, úgy hallom. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) De ön nem ért rá, hanem beugrott itt péntek délelőtt a rendkívüli ülésen egy napirend előtti felszólalásával kapcsolatban.

Nézzük a konkrét dolgokat! A kamatadó kérdése. Hát, bizony annak, hogy a 13 százalékos szochót a kormány bevezette és eldöntötte, egyetlen oka van: az, hogy az önfinanszírozást erősítse a kormány, azaz, az állampapírkötvényeknek némi versenyelőnyt biztosítson másokkal szemben. Jelzem: némi versenyelőnyt.

De miért kell ilyen szigorúan és ilyen nagyon komolyan venni az állami finanszírozást? Ebben is benne vannak önök (Közbeszólások az MSZP soraiból.), a baloldal, hiszen bevallották, beismerték, hogy azon dolgoznak, hogy a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat ez az ország ne kapja meg. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Azon dolgoznak. Ha az európai uniós források érkeznének, nem kellene ennyi külső forrást bevonni a költségvetés egyensúlyához, és nem tartanánk itt, hogy bizony nagyon oda kell figyelni arra, hogy az állampapírkötvények összegét tudjuk növelni.

Ami pedig az adózást és a gazdaságpolitika rendszerét illeti, ha megengedi, én nem személyeskednék, hogy mennyi az önök frakcióvezetőjének a fizetése, vagy mennyi az ön fizetése  nyilván jóval több, mint mikor a gyárban dolgozott. Inkább beszélnék arról, hogy a kormánynak mi a célja a gazdaságpolitikával, ezen belül az adózással, a bérpolitikával és a nyugdíjpolitikával.

Az adózásnál egyértelmű volt   és jelenleg is az , az a kormány célja, hogy támogassa a munkát, támogassa azokat az embereket, akik dolgoznak, és nekik legyen kevesebb az adójuk. Ezért került bevezetésre a 15 százalékos adó, ami európai mércével mérve is egy igen kedvező adózási összeg.

A másik, a következő a bérpolitika. A bérpolitikában az elmúlt 10-13 évben a kormány azt érte el, hogy növelje a reáljövedelmeket, a reálbéreket (Közbeszólás az MSZP soraiból.), nyilván egyrészt az adópolitikával, másrészt pedig a bérpolitikával, ugye, 2016-ban hármas megállapodás született. Ennek az eredményei egyébként meg is vannak, hiszen nem lett volna Magyarországon az elmúlt 13 év alatt több mint egymillió új munkahely, ha nem így gondolkodik a kormány, ha nem azt mondja, hogy igenis a munkával szerzett jövedelmeknek kell előnyt biztosítani, és azok számára kell kedvező adózási formát, összeget biztosítani, akik munkahellyel rendelkeznek.

(10.00)

És ehhez párosul természetesen a családi adózásnak a rendszere, ahol pedig kimondtuk, hogy azok a családok részesüljenek előnyben, amelyek gyermeket vállalnak és gyermeket nevelnek.

Idetartozik egy jelentős társadalmi csoport, a nyugdíjasok, 2,5 millióan, ahol az elmúlt 13 évben a 2010-es ígéretünkhöz híven biztosítjuk a nyugdíjaknak a reálértékét, megőrizzük a nyugdíjaknak az értékét. Ez eddig minden évben sikerült, sőt volt, amikor nyugdíjprémiumot is sikerült a nyugdíjasoknak biztosítani. Akkor is tudtuk biztosítani, amikor nehéz gazdasági helyzet volt és a gazdasági növekedés nem úgy alakult, és most is fogjuk biztosítani, amikor magasabb az infláció a vártnál, és a gazdasági növekedés mértéke is felfelé igyekszik, reméljük.

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt javaslom önnek, mint pártelnök rendszerekben gondolkodjon, és ne személyekben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   15-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai