Felszólalás adatai

Felszólalások:   4-5   6-12   12-18      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozati házszabály 11. §-a alapján a beszámolókról az Országgyűlés majd az esküokmányok ellenőrzéséről szóló jelentést követően, vita nélkül határoz.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői mandátumvizsgálat következik. A korjegyzőkkel együtt mandátumvizsgáló testületként eljárva, a választási iratok alapján megvizsgáljuk a képviselők és a szószólók megbízólevelét. A határozati házszabály 8. § (2) bekezdése értelmében a névsor szerinti első öt képviselő, Ágh Péter, Apáti István, Aradszki András, Arató Gergely és Bajkai István, testületként eljárva megvizsgálja a korelnök és a korjegyzők megbízóleveleit. A testület most megalakult. Kérem a testület tagjait, hogy a korjegyzőkkel együtt fáradjunk a Kupolacsarnokból nyíló Szacsvay terembe.

Tisztelt Országgyűlés! Most a mandátumvizsgálat idejére 20 perc szünetet rendelek el.

(Szünet: 11.31  11.59

Elnök: dr. Turi-Kovács Béla

Korjegyzők: Illés Boglárka és Végh Noémi)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülés vezetésében a továbbiakban Illés Boglárka és Végh Noémi korjegyzők lesznek segítségemre.

Bejelentem, hogy a mandátumvizsgáló testület befejezte eljárását. Most a mandátumigazolással folytatjuk munkánkat. Felkérem Ágh Péter képviselő urat, ismertesse a korelnök és a korjegyzők mandátumvizsgálatának eredményét.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A névsor szerinti első öt képviselő a választási iratok alapján megvizsgálta a korelnök és a korjegyzők megbízólevelét. Ezek mindegyikét szabályszerűnek találta. Ennek alapján javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy a korelnök és a korjegyzők mandátumát igazolja. Köszönöm a szót. (Lázár János: Pompás beszéd volt.  Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A korelnökből és a korjegyzőkből álló mandátumvizsgáló testület a Nemzeti Választási Iroda munkatársainak közreműködésével a köztársasági elnöknek benyújtott vala-mennyi képviselői és szószólói megbízólevelet és választási iratot megvizsgálta. A testület megállapította, hogy ezek mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.

Most az alakuló ülés első gépi szavazással történő határozata következik, előtte  technikai okokra figyelemmel  jelenlét-ellenőrzést tartunk.

Kérem önöket, győződjenek meg arról, hogy szavazókártyájukat elhelyeztéke a szavazógépben, és nyomják meg annak egyik gombját. (Megtörténik.  A kijelzőn megjelenik az eredmény: 188 jelen van, 11 távol van.)

Megállapítom, hogy 199 gombot nyomtak meg. (Jelzésre:) Az Országgyűlés határozatképes.

Ha valakinek nem működött a szavazógépe, arra kérem, ha mégsem működött volna, szíveskedjék jelezni, mert azt javítani fogják.

(12.00)

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom az Országgyűlésnek, hogy határozatával igazolja az országgyűlési képviselők és szószólók mandátumát. Kérem, gombnyomással szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: 196 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a képviselők és szószólók mandátumát az Országgyűlés igazolta.

Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Illés Boglárka és Végh Noémi korjegyzőket, ismertessék az igazolt képviselők és szószólók névsorát.

ILLÉS BOGLÁRKA korjegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az igazolt képviselők névsora a következő:

(A korjegyzők felváltva olvassák a képviselők névsorát. A felolvasást Illés Boglárka kezdi, majd Végh Noémi folytatja.)

Ágh Péter

Dr. Apáti István

Dr. Aradszki András

Arató Gergely

Dr. Bajkai István

Bakos Bernadett

Balassa Péter

Balla György

Balla Mihály

Bánki Erik

Bányai Gábor

Barcza Attila

Barkóczi Balázs

Bartos Mónika

Becsó Zsolt

Bedő Dávid

Bencze János

Bencsik János

Berki Sándor

Bodó Sándor

Bóna Zoltán

Dr. Brenner Koloman

Dr. Budai Gyula

Czerván György

Czunyiné dr. Bertalan Judit

Csárdi Antal

Cseresnyés Péter

Csöbör Katalin

Dankó Béla

Dr. Dávid Ferenc

Dr. Demeter András

Demeter Zoltán

Dócs Dávid

Dömötör Csaba

Dunai Mónika

Dúró Dóra

Erdős Norbert

Erős Gábor

F. Kovács Sándor

Farkas Sándor

Dr. Fazekas Sándor

Fekete-Győr András

Dr. Fónagy János

Font Sándor

Földesi Gyula

Földi László

Gelencsér Attila

Gelencsér Ferenc

Gréczy Zsolt

Gulyás Gergely

Dr. Gurmai Zita

Gy. Németh Erzsébet

Gyopáros Alpár

Győrffy Balázs

Gyurcsány Ferenc

Dr. Hadházy Ákos

Hajnal Miklós

Halász János

Dr. Harangozó Tamás

Dr. Hargitai János

Harrach Péter

Hegedüs Andrea

Héjj Dávid

Hende Csaba

Herczeg Tamás

Herczeg Zsolt

Dr. Hiller István

Hiszékeny Dezső

Hollik István

Dr. Hoppál Péter

Horváth István

Horváth László

Dr. Hörcsik Richárd

Illés Boglárka

Jakab István

Jakab Péter

Jámbor András Imre

Dr. Juhász Hajnalka

Dr. Kállai Mária

Kálmán Olga

Kanász-Nagy Máté

Kara Ákos

Dr. Keresztes László Lóránt

Dr. Kiss János

Kocsis Máté

Dr. Komáromi Zoltán

Komjáthi Imre

Dr. Koncz Zsófia

Kontrát Károly

Kordás László

Kósa Lajos

Dr. Kovács József

Kovács Sándor

Dr. Kovács Zoltán

Kovács Zsolt

Kövér László

Kubatov Gábor

Kunhalmi Ágnes

Dr. Láng Zsolt

Dr. Latorcai János

Lázár János

Lezsák Sándor

Lőcsei Lajos

Dr. Lukács László György

Mátrai Márta

Dr. Mellár Tamás

Menczer Tamás

Dr. Mészáros Lajos

Mihálffy Béla

Dr. Molnár Ágnes

Dr. Molnár Zsolt

Móring József Attila

Nacsa Lőrinc

Nagy Bálint

Nagy Csaba

Dr. Nagy István

Dr. Navracsics Tibor

Németh Szilárd István

Németh Zsolt

Novák Előd

Nyitrai Zsolt

Dr. Oláh Lajos

Dr. Orbán Balázs

Orbán Viktor

Orosz Anna

Ovádi Péter

Dr. Pajtók Gábor

Pánczél Károly

Dr. Pesti Imre

Pócs János

Pogácsás Tibor

Dr. Pósán László

Potápi Árpád János

Rétvári Bence

Ritter Imre

Riz Gábor

Rogán Antal

Dr. Salacz László

Sas Zoltán

Sebián-Petrovszki László

Sebők Éva

Dr. Selmeczi Gabriella

Dr. Semjén Zsolt

Dr. Seszták Miklós

Dr. Simicskó István

Dr. Simon Miklós

Simon Róbert Balázs

Soltész Miklós

Süli János

Szabadi István

Szabó Hajnalka

Szabó Rebeka

Szabó Sándor

Szabó Szabolcs

Szabó Timea

Dr. Szabó Tünde

Szabó Zsolt

Szászfalvi László

Szatmáry Kristóf

Dr. Szeberényi Gyula Tamás

Szijjártó Péter

Sztojka Attila

Dr. Szűcs Lajos

Tállai András

Dr. Tapolczai Gergely

Tasó László

Tessely Zoltán

Dr. Tiba István

Dr. Tilki Attila

Tompos Márton Kristóf

Tordai Bence

Toroczkai László

Dr. Tóth Bertalan

Tóth Endre

Törő Gábor

Dr. Turi-Kovács Béla

Tuzson Bence

Ungár Péter

V. Németh Zsolt

Dr. Vadai Ágnes

Vajda Zoltán

Varga Ferenc

Varga Gábor

Dr. Varga Judit

Varga Mihály

Varga Zoltán

Vargha Tamás

Varju László

Vécsey László

Végh Noémi

Dr. Vejkey Imre

Vigh László

Dr. Vinnai Győző

Vitályos Eszter

Dr. Vitányi István

Witzmann Mihály

Z. Kárpát Dániel

Dr. Zsigmond Barna Pál

Zsigó Róbert

A nemzetiségi szószólók névsora a következő:

Varga Szimeon

Koranisz Laokratisz

Kreszta Traján

Szolga József

Dr. Rónayné Slaba Ewa Maria

Akopjan Nikogosz

Giricz Vera

Paulik Antal

Kissné Köles Erika

Alexov Lyubomir

Grexa Liliána

(12.10)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselők ünnepélyes eskütétele következik. Kérem, hogy az eskü letételéhez álljanak fel! (A jelenlévők felállnak. Megszólalnak a fanfárok, a vezénylő tiszt az elnöki pulpitussal szemben lévő bejáraton keresztül bejön, és az ülésterem közepéről engedélyt kér a korelnöktől a történelmi zászlók és a nemzeti lobogó behozatalára, aki az engedélyt megadja. A fanfárok hangja mellett az elnöki pulpitus két oldalára bevonulnak a zászlókkal. A díszőrség parancsnoka a pulpitus előtti helyére áll.)

Tisztelt Országgyűlés! Most előolvasom az eskü szövegét. (Felolvassa az eskü szövegét, amelyet valamennyi képviselő állva ismétel meg.) Én, … fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. (Az elnök és a képviselők nagy része hozzáteszi:) Isten engem úgy segéljen! (Ezzel egyidejűleg Ritter Imre nemzetiségi képviselő az esküt anyanyelvén teszi le:) Ich, Emmerich Ritter schwöre, dass ich Ungarn und seinem Grundgesetz treu sein, seine Rechtsnormen einhalten und für deren Einhaltung sorgen werde; dass ich mei-ne Funktion als Nationalitätenabgeordneter zum Wohle der ungarischen Nation wahrnehmen werde. So wahr mir Gott helfe! (Taps a kormánypárti padsorokban és a Mi Hazánk soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Országgyűlés megalakult. Tájékoztatom önöket, hogy a nemzetiségi szószólók közvetlenül az alakuló ülést követően az Országház Zsitvay Tibor termében az Országgyűlés elnöke előtt tesznek esküt, amelyre tisztelettel várjuk a meghívottakat. (A DK és a Momentum képviselői, valamint a Párbeszéd-frakció néhány tagja elhagyja az üléstermet.) Bejelentem továbbá, hogy az Alaptörvény 20. cikk (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés a) pontja értelmében a kormány megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával megszűnt. Az Alaptörvény 22. cikk (1) bekezdése alapján az új kormány megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Tisztelt Országgyűlés! Most felkérem Áder János köztársasági elnök urat, tartsa meg beszédét. (Taps a kormánypárti padsorokban.

DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök: (Elfoglalja helyét a szónoki emelvényen.) Miniszterelnök Úr! Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A magyar választók április 3-án döntöttek. Döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak parlamenti mandátumhoz. Döntöttek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését. Döntöttek arról, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, és ki kap ellenzéki szerepet. Először fordult elő Magyarország történetében, hogy nem 10-12 kisebb-nagyobb, országos listát állító párt, hanem két pártszövetség mérkőzött meg egymással, a többi indulóra  ez a kampány kezdetétől világos volt  eleve statisztaszerep hárult.

Honfitársaim döntése világos és egyértelmű, azt félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, kétségbe vonni nem lehet. 1990 óta soha ilyen sok nemzetközi megfigyelő nem vett részt az országgyűlési választások ellenőrzésében. A rendszerváltás óta soha ilyen kevés jogorvoslati eljárás nem volt. Ilyen korán még soha nem született meg a választás hivatalos, jogerős végeredménye. A választók április 3-ai döntése politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, és mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Az Országgyűlés alakuló ülésén először köszönetet mondok minden honfitársunknak, aki részt vett a választáson. Másodszor, köszönetet mondok mindazoknak, akik a szavazókörökben, a választási bizottságokban segítették a szavazás lebonyolítását és azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták, és ezzel biztosították a feltételeket, hogy az Országgyűlés ma megalakulhasson.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye 9. cikkének (3) bekezdése szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. A pénteki megbeszélésünkön az új kormány megalakítására felkértem Orbán Viktor miniszterelnök urat, aki a felkérést elfogadta. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ezért az imént idézett alaptörvényi rendelkezés alapján javaslom, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor urat válassza meg Magyarország miniszterelnökének.

Tisztelt Ház! Az elmúlt tíz évben, amikor az Országgyűlés előtt szóltam, gyakran idéztem Deák Ferencet, most is ezt teszem. 1872 júniusában, amikor negyedik alkalommal országgyűlési képviselővé választották, a következőket írta:

Ha isten eddig megsegített bennünket, a magunk iparkodása és isten segítsége talán tovább visz azon a pályán, melyen a haza jövőjét biztosítani és a haza minden lakójának jobblétét elérni akarjuk. Véleménykülönbségek voltak, lesznek a politikában mint általában az emberi működésnek minden terén. Nem is volna jó, ha a politikai véleményekben is különbség nem volna, mert éppen a véleménykülönbségek által őrlődhetik ki az igazság. Csak azt adja isten, hogy polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A választást követő napokban, miközben arra gondoltam, hogy mai beszédemben a kampány tanulságaival is foglalkozom, rájöttem, hogy sokkal fontosabbak a teendőink, semhogy néhány képviselő háborgó lelkével, minősíthetetlen stílusával vagy „A vesztes csapaton ne változtass!” stratégia értelmezésével foglalkozzunk. (Szórványos derültség a kormánypárti padsorokból.) Tehát inkább a ránk váró feladatokról beszélek. Deák Ferencnek, a reformkor nagyjainak vagy az 1867-es kiegyezés előkészítőinek a példája azt mutatja, hogy csak igenekből lehet országot építeni, de ahhoz, hogy ez az építkezés sikeres legyen, hogy a választók bizalmát elnyerhessék, megtarthassák, először nemet kell mondani néhány dologra.

(12.20)

Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. (Jámbor András felnevet.  Taps a kormánypártok soraiban.) Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. (Taps a kormánypártok soraiban.) Nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, az elvtelenségre; nemet az alpári beszédre. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Arra biztatom önöket, hogy a következő években mondjanak igeneket; igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra. De legfőképp mondjanak igent közös sikereinkre, mert azoknak mindannyian örülhetünk. Örüljünk kastélyfelújítási programunk nemzeti önbecsülésünket erősítő eredményeinek, a régóta esedékes infrastruktúra-fejlesztéseknek, a teremtett világ megóvása érdekében megvalósított beruházásoknak, felújított vagy újonnan épített egészségügyi intézményeinknek. Örüljünk templomaink, búcsújáró helyeink, határon túli műemlékeink megújításának. Örüljünk új sportlétesítményeinknek, a sikeresen megrendezett világversenyeknek, és örüljünk annak, hogy fővárosunk gyarapodása új és felújított épületekkel csak a millennium időszakával mérhető.

Öröm és jogos büszkeség, amit mindannyian érezhetünk, hiszen az elmúlt évek a közvagyon jelentős gyarapításának esztendei voltak. Hálával és elismeréssel tartozunk mérnököknek, restaurátoroknak, építőipari szakembereknek, belsőépítészeknek, mindenkinek, aki a tehetségével, tudásával, szorgalmával részese volt ennek a munkának. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Jó lenne, ha mindenki tudna örülni a másik sikerének: a budapestiek a vidék gyarapodásának, a vidék a főváros erősödésének. Arra biztatom a falvakban, községekben, városokban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban Budapestre, nézzék meg a felújított Operaházat, látogassanak el az Eiffel Műhelyházba, töltsenek el néhány órát a Magyar Zene Házában. A programok, helyszínek felsorolását hosszan folytathatnám. A fővárosban élőket pedig arra biztatom, hogy látogassanak el vidékre és a határon túlra. Az újjáépített borsi Rákóczi-kastélytól kezdve a felújított mátraverebély-szentkúti búcsújáróhelyen át az újjávarázsolt komáromi Csillagerődön keresztül az új sportlétesítményekig láthatják közjavaink gyarapításának kézzelfogható bizonyítékait, határon innen és túl. Mindeközben ismerjék meg az ott élők gondolkodását, szokását, hagyományait, kóstolják meg a különböző tájak ételeit, ízleljék meg borait, tapasztalják meg, hogy mit jelent földet művelni, állatot tartani, és hogy az mennyi erőfeszítéssel és lemondással jár. Tapasztalják meg, hogy mit jelent vidéki értelmiségiként vagy vállalkozóként boldogulni. Nyújtson kezet egymásnak minden jóakaratú ember, akinek fontos Magyarország és a magyar nemzet gyarapodása, mert ahogy Deák Ferenc figyelmeztetett minket: „polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen”.

Tisztelt Országgyűlés! „Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy hazánk sorsa javult.”  mondta Deák Ferenc korábban idézett beszédében. „De nem elég, nem szabad csak a múltra tekinteni, tekintenünk kell főképp a jövőre. És akkor, ha nem is riadok el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek…”  aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek.

Tisztelt Ház! Az elmúlt év végén, látva a kedvező gazdasági adatokat, joggal bizakodhattunk, hogy túl leszünk a Covid-járvány okozta gazdasági nehézségeken, noha tudtuk, hogy a magas energia- és nyersanyagárak, valamint a növekvő infláció miatt eleve nehéz terepen kell haladniuk a gazdaságpolitika irányítóinak. Az orosz-ukrán háború azonban az egész világon, így az Európai Unióban és Magyarországon is mindent megváltoztatott. Miért?

Mind a kormányok, mind a vállalkozások számára komoly fejtörést okoz, hogy a gáz ára hatszorosa, a villany ára ötszöröse a korábbi években megszokottnak. A háború a mostani, jelentősen megnövelt árakat tartósan magasan tarthatja, sőt tovább is emelheti, a világ nyersanyag- és alapanyag-ellátását pedig jelentősen megnehezíti, nemcsak a vas- és acéltermékek, de jó néhány speciális ipari alapanyag és mezőgazdasági termék vonatkozásában is. Az Európai Bizottság adatai szerint az eszköz- és készlethiány az autó-, gép- és nyomdaiparban, gumiiparban, az elektronikai iparban, de már a gyógyszeriparban is riasztó méretűvé vált. A félvezetők nehezen hozzáférhetők, a mikrocsipekre 30 hetet kell várni. A helyzetet tovább rontja, hogy a csipgyártáshoz nélkülözhetetlen palládium és neongáz zömében Oroszországból és Ukrajnából származik. A magas infláció az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot, növekvő társadalmi feszültséget és politikai robbanást eredményezhet. De az adósságban fuldokló, fejlett országok kormányai számára is további súlyos kérdéseket vet fel az infláció. Riasztó adat, hogy a világ adósságállománya, az állami és a magánszektoré is, 2007 óta megduplázódott.

Az élelmiszerárak kérdésével külön is érdemes foglalkozni. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete március 17-én közzétett egy gyorsjelentést arról, hogy milyen hatással lesz egy elhúzódó orosz-ukrán háború a világ gazdaságára. Oroszország és Ukrajna meghatározó szereplő a globális élelmiszerpiacon. A két ország részesedése a világ kereskedelméből napraforgómag és -olaj esetében 53 százalék, búza tekintetében 27 százalék. Az alapvető gabonákból a törökországi import egynegyede, a kínai közel egynegyede, az indiai több mint 10 százaléka a hadban álló két országból származik. Tizenhat afrikai ország búzabehozatalának több mint fele érkezett a háborús övezetből. Az ENSZ szerint a hadicselekmények, a műtrágyagyártás csökkenése, a gazdasági infrastruktúra károsodása és a téli-tavaszi aszály miatt akár 50 százalékkal is csökkenhet az idei termés, ez pedig az árak további drasztikus emelkedéséhez, a szegényebb afrikai, ázsiai országokban ellátási gondokhoz, növekvő szociális feszültséghez és társadalmi robbanáshoz vezethet.

Az ENSZ humanitárius célú akcióihoz a gabona 85 százalékát Oroszországból és Ukrajnából vásárolta. Rossz belegondolni, hogy ha nem lesz elegendő gabona a lakosság ellátására, és még a humanitárius készletek is megcsappannak, annak milyen hatása lesz az ott élők életkörülményeire és az érintett országokból induló migrációra.

(12.30)

António Guterres ENSZ-főtitkár nem véletlenül kongatja a vészharangot.

Tisztelt Ház! Nem kell különösebb jóstehetség, hogy lássuk: nehéz év, nehéz évek várnak ránk. A Covid-járvány, bár szolidabb formában, még mindig itt van velünk. Úgy tűnik, a háború elhúzódik, ráadásul egy gazdasági válság készül ránk rúgni az ajtót. Az új Országgyűlésnek és az új kormánynak minden korábbi sikeres válságkezelési tapasztalatára szüksége lesz, hogy a világgazdaság háborgó tengerén Magyarország hajóját jó irányba kormányozza.

A választói felhatalmazás világos, a feladat emberes, a siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván. De akármilyen nehézségek lesznek, akármilyen vitában kell helytállniuk, bármilyen nemtelen támadások érik is önöket, soha ne feledjék: „A haza minden előtt!” (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   4-5   6-12   12-18      Ülésnap adatai