Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üres kormánypárti padsorokat látunk egy stratégiai fontosságú téma megbeszélésén. Gondoljuk csak végig, hogy bármely magyar munkavállaló milyen következményekkel kellene hogy szembesüljön, ha nem megy be, nem fárad el a munkahelyére! A helyzet az, hogy nem kell hogy tetsszen a téma, de azért ez mégiscsak egy hivatal, az országban az egyik legszebb, számomra a legszebb, és hát egészen elképesztő, hogy ha nem lenne takargatnivalója a kormánynak ebben az ügyben, de állítom, hogy számára az lenne a leghasznosabb, legkényelmesebb, ha legalább néhány államtitkára szakmai vita keretein belül igyekezne választ adni azokra a kérdésekre, amikről úgy gondolja, hogy igaza van. A helyzet az, hogy a hasonló bujkálás mögött általában sötét titkok lappanganak.

Azt kell hogy mondjuk, hogy Magyarország gazdasági kitettsége, az a függőségi rendszer, amiben voltunk, 32 éve beteg. Először a német autógyárak irányában egy összeszerelőüzem-országot kreálva lehetett tetten érni, most pedig egy dupla függőség van kialakulóban, hiszen a távol-keleti akkumulátorgyárakat illető nagyhatalom akar lenni a Fidesz-KDNP. És óva inteném képviselőtársaimat attól, hogy kizárólag a környezeti hatások és kérdések felől közelítsenek. Mi látjuk, hogy ez a legtrendibb téma ma, és úgy gondolják sokat, főleg baloldalon, hogy ezzel lehet a legtöbb fiatal szavazót megszólítani. Számunkra is fontos a környezetvédelem, de azzal az egész gazdaságfilozófiával legyen már bajunk, amit Magyarországgal ezek a kormányok, ha nem is színezetektől függetlenül, de egymás után csinálnak! Azzal, hogy a magyar emberek tudását, szorgalmát lebecsülik, egy alacsonyabb polcra helyezik, mint ahova az való, és folyamatosan alacsony hozzáadott érték mellett olyan összeszerelő jellegű üzemeket hoznak be ide, a magyar adófizetők pénzéből támogatva, amelyek helyett a magyar tehetséget, a magyar kutatás-fejlesztést, a magyar digitalizációs forradalmat kellene és lehetne támogatni. És pontosan az a bajunk, hogy akkumulátorgyár épül itt, akkumulátor készül és nem motor, nem az, amihez a magyar koponyát lehetne a legmagasabb szinten használni. És mindemellett a magyar adófizetők pénzéből ebben az évben már egy 400 milliárdos nagyságrendű összeget adnak oda ezeknek a cégeknek, már az a feltétel is megszűnt, hogy munkahelyet kelljen teremteni, most már nincs ilyen feltétel. És amikor Debrecen 9 ezer új munkahelyet ígér, akkor gondoljuk végig, hát itt, a miniszteri meghallgatáson elmondták, hogy a BMW után nincs a megyében több tetten érhető munkaerő, amit nagy tömegben oda lehet csoportosítani, de még akkor sem azt nézik meg, hogy magyarországi zsákfalvakban, ahol inaktív emberek egy része, ha akarna, legalább egy ingyenes átképzésen részt venni, akkor részt vehetne, hanem hozzák a harmadik világ gazdasági bevándorlóit tömegével. Hoznak havonta alsó hangon ezer olyan harmadik világbeli munkást, aki korábban nem volt itt, aki adott esetben magyarokat szorít ki a munkahelyről, aki alacsonyabb bérszínvonal mellett és kiszolgáltatottabb munkakörülmények mellett vállalja a munkát, ezzel lefelé nyomva a magyarok bérszínvonalát is, és ezzel kiszolgáltatva minden munkavállalót.

A gödi üzem adatai több mint beszédesek. A bővítés előtti, nagyságrendileg 3500 dolgozóból két éve 94 volt magyar. (Sic!) Most pedig, amikor 6 ezer fölé bővítik a dolgozói létszámot, akkor közlik, hogy még mindig kevesebb, mint 300 gödi dolgozik ott a 94 gödihez képest, és a környékből, a térségből is kevesen, és azt mondják, hogy toboroznak, de egyszerűen a környékről nem jelentkeznek többen, nem tudnak több magyar munkaerőt ide behozni. Még egyszer mondom: 94 volt a gödi a korábbiakban, és a környező településekről is még néhány százan érkeztek ide, de összességében alig több mint a munkavállalók fele volt magyar, és ez az arány máshol talán még rosszabb.

Azt is látjuk, hogy itt jellemzően 12 órás műszakokba általános iskolai végzettségű dolgozókat hoznak tömegével, tehát nem biztos, hogy a magyar emberek szorgalma, a magyar koponya ereje azt követelné meg, hogy kizárólag ebben az iparágban jeleskedjünk. Lenne nagyon sok lehetőségünk a kutatás-fejlesztés, az innováció terén, és még egyszer mondom: az általunk követelt digitalizációs forradalom terén. Ehhez képest, elképesztő módon lakott terület mellett épülnek ezek a nagyon veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek, és a magyar földet veszélyeztetve; mindenhol máshol azt látjuk, hogy barnamezős beruházásokban, lerobbant NDK-ipartelepen, a környezetet a lehető legkisebb mértékben veszélyeztetve jönnek létre ezek az üzemek, Magyarországon nem.

Tehát, ha elég távol lenne, ha a helyi közvélemény népszavazással megerősítve akarná ezt, ha minden biztonsági feltételt be tudnának tartani, biztos van olyan magyar tájegység, ahol lehetne ilyen gyárat építeni. De még ha minden biztonsági feltételt betartanak, akkor is gazdaságfilozófiai problémánk van ezzel az egésszel, a magyar emberek tehetsége, szorgalma sokkal többet érdemel, és azt is mondjuk el, hogy a magyar adófizetők pénzéből nem szeretnénk sem akkumulátorgyárakat, sem szervezett vendégmunkásimportot támogatni, mert a magyar koponya sokkal többet érdemel. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Komjáthi Imre képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Felszólalások:   6-7   8-9   10-11      Ülésnap adatai