Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Rebeka képviselő asszony, Párbeszéd képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ökológiai katasztrófa elkerülésére a legbiztosabb megoldást a természetalapú megoldások kínálják. A természet helyreállítása vagy a biodiverzitás növelése nem az állítólag önökre erőltetett woke-ideológia újabb vadhajtása lenne, hanem egy racionális szükségszerűség, ami a gyerekeink jövőjéről szól. Ezért rendkívül fontos, hogy az EP megszavazta az első kötelező erejű uniós jogszabályt a leromlott ökoszisztémák helyreállításáról.

Immár az uniós jog része, hogy a tagállamoknak 2030-ra vissza kell állítaniuk a jó ökológiai állapotot a rendelet alá tartozó élőhelyek, erdők, gyepek, vizes élőhelyek legalább 30 százalékán, 2050-re pedig a 90 százalékán  ebben 2030-ig elsőbbséget élveznek a Natura 2000-területek , és a tagállamoknak arról is gondoskodni kell, hogy a már regenerálódott élőhelyeken megakadályozzák az állapotromlást.

Mindennek tudatában, ha lehet, még siralmasabb, hogy az önök kormánya továbbra is következetesen gátolja a fenntarthatósági törekvéseket. Így volt már ez ennek a jogszabálynak az elfogadása során is, mert a fideszes EP-képviselők a nagyüzemi mezőgazdasági lobbival karöltve, ahogyan szokták, rendre gyengíteni próbálták ezt a természet helyreállításáról szóló jogszabályt. Kikerült a csomagból például az iparszerű nagyüzemi mezőgazdaság, vagyis itthon az önök agrároligarchái által okozott károk mérséklése, és nincs benne végül az elfogadott szövegben az igazságszolgáltatási eszközök közvetlen igénybevételének a lehetősége sem. Ez az önök káros lobbijának a következménye.

Hogy ez miért nagy baj, ezt éppen az önök hazai gyakorlata mutatja az akkumulátorgyárak és az akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek körüli botrányok kapcsán. Az önök akkumulátorstratégiája nemcsak a településeken élők életminőség-romlását jelenti, mértéktelen energia- és vízigényt, mérgező anyagok környezetbe juttatását, hanem súlyosbítja a hazai természetvédelem válságát is.

Gödön például védett növények Natura 2000-es élőhelyét tette tönkre Mészáros Lőrinc cége amiatt, hogy a gödi akkumulátorüzem vízellátását kiépítse. Iváncsán szintén Natura 2000-es élőhelyen építenek utat a gyárterület miatt, és a komáromi akkugyár miatt pedig veszélyeztetik a tatai karsztvidék vízellátását. Tehát ma Magyarországon az önök akkumulátoripari stratégiája teszi tönkre a természetet és akadályozza a természetvédelmet. Legutóbb például Sárbogárdon láttuk, hogy a gyanú szerint illegális akkuhulladék-lerakás történt, és a kormány mindaddig nem volt hajlandó tudomást venni a jogsértésről, amíg a Párbeszéd-Zöldek föl nem tárta az ügyet, és a sajtóhírek nyomán tömeges felháborodás nem lett belőle.

Tehát azt látjuk, hogy a lakosság folyamatosan tiltakozik, mert önök a lakosság feje fölött döntenek, kész tények elé állítják az embereket, miközben tönkreteszik a környezetüket, és veszélyeztetik a környezeti biztonságukat. Önöknél a lakosság előzetes tájékoztatása ismeretlen fogalom, gyakorlatilag a lakosság vagy a tényfeltáró sajtó, vagy az ellenzék munkája nyomán értesül ezekről a környezetromboló beruházásokról.

Ezt láttuk legutóbb az akkumulátorbontót a háta közepére kívánó Sóskút egyébként kormánypárti polgármesterétől is. A sóskútiak ott is folyamatosan tiltakoznak, jelzik, hogy nem akarnak akkumulátorbontót gyakorlatilag a kertjük végébe, de önök elvonják tőlük a jogot, hogy tiltakozzanak, elvonják a kormányhivatalokon keresztül és a kiemelt beruházásokról szóló törvényen keresztül is.

Gyakorlatilag ez a természet helyreállításáról szóló jogszabály uniós szinten biztosította volna azt is, hogy a helyi lakosság jogai érvényesüljenek, hogy ezeket a jogokat kikényszeríthessék, de ezt a passzust a magyar kormány közreműködésével kigyomlálták ebből az európai jogszabályból.

Tehát gyakorlatilag azt látjuk, hogy Orbán Viktor szerint óvodás szintű konzultációs íveket kéne kitöltenünk a genderpropagandáról  mármint arról, amit önök annak gondolnak , de ha az önök pártja egy kisvárosméretű veszélyes üzemet akar építeni a lakosság kertjének a végébe, akkor valamiért elfelejt konzultálni.

Mi a Párbeszéd-Zöldekben a kezdetektől fogva hangsúlyozzuk, hogy az akkumulátoripar és a vele együtt járó hulladékfeldolgozás óriási környezeti problémát jelent az országnak, és azt látjuk, hogy az uniós szintű jogalkotás, még ha helyenként legyengítve is, de mégiscsak mutatná az utat, hogy merre kéne menni, és itt most a természet helyreállítására gondolok.

Az önök kormánya pedig éppen ezzel ellentétes utat mutat, a természeti erőforrásaink eltékozlását, a gyerekeink jövőjének a felélését, a környezetünk kizsákmányolását és gyakorlatilag a környezeti biztonságunk veszélyeztetését kizárólag a külföldi nagytőke érdekében. Ez az út egy ökogyarmatosított országhoz, lepusztult ipari tájakhoz és a klímaválsággal szembeni teljes védtelenséghez vezet.

Tehát kérdezem önöket (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy önök szerint miért nem konzervatív érték a természet védelme.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Farkas Sándor miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó, miniszterhelyettes úr!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Asszony! Az ön által felvetett kérdéskört én azért nem látom ilyen tragikusnak, sőt egyáltalán nem látom ilyen tragikusnak, mint ahogy ön ezt folyamatosan itt, a Parlament falai között elmondja, felveti, és hangulatot kelt.

Ezek az ipari üzemek, amelyek az országban számtalan helyen épülnek, nemcsak Sóskúton, hanem egyéb területeken is, mindenütt a legszigorúbb feltételekkel kerülnek kialakításra, és azok a környezetvédelmi problémák, amelyekre ön is utalt a természetvédelem területén, ez egy kicsit zavaros, mert a kettő nem ugyanaz. Mégis azt kell hogy mondjam, hogy ezek a legszigorúbb feltételekkel kerülnek kialakításra, és nemcsak itt, a magyar törvények alapján, hanem európai viszonylatban is. Ez azt jelenti, hogy ezekre az üzemekre természetesen szüksége van a magyar gazdaságnak, és a feltételek biztosítottak, hogy ezek megnyugtató módon kialakításra kerüljenek.

Szeretném azt is elmondani önnek, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, melynek megléte és fennmaradása alapvető az életfeltételeink, illetve jólétünk biztosítása érdekében. A biológiai sokféleség az emberi élethez is elengedhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt, többek között biztosítja az egészséges élelmiszer, a termékeny talaj, a tiszta édesvíz, a tiszta levegő ökológiai alapjait, élőhelyet, gyógyszeralapanyagot és építőanyagot nyújt számunkra, szerepet játszik a katasztrófák, járványok, betegségek elkerülésében, hatásaik enyhítésében, valamint az éghajlati szabályozásban globális és lokális szinten.

A 2030-ig szóló nemzeti biodiverzitás stratégiát a kormány jóváhagyta, a végleges dokumentum 2023. augusztus 8-án lett közzétéve a kormány honlapján. A nemzeti biodiverzitás stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához, és meghatározza az évtized végéig elérendő célkitűzéseket és célokat.

A stratégia célja, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve, valamint a nemzetközi és európai uniós kötelezettségekhez igazodva kezelje a biodiverzitás-megőrzés kapcsán felmerülő problémákat, továbbá hogy kellő hangsúllyal érvényesüljenek benne hazánk főbb környezeti, társadalmi, gazdasági, valamint a biológiai sokféleség szempontjából legfontosabb ágazatok sajátosságai.

A nemzeti biodiverzitás stratégia elemzi a biológiai sokféleség állapotát, helyzetét, továbbá a 2030-ra vonatkozó nemzeti jövőképet szem előtt tartva három stratégiai területet jelöl ki, melyeken belül 19 célkitűzés összpontosít a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos hazai problémák kezelésére.

A stratégia tervezetének kidolgozása során széles körű egyeztetésre került sor. Áttekintettük az Országos Környezetvédelmi Tanács szakmai javaslatait, és a beépítésre alkalmas észrevételeket átvezettük a tervezetben, amely napirenden szerepelt a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén is. Ezenkívül 2021 októberében egy széles körű országos szakmai fórumot is tartottunk ebben a témában.

Tisztelt Képviselő Asszony! A természet kincseinek a védelme érdekében nagyon sok intézkedést tettünk, ebből csak néhányat, ha szabad számszerűleg megemlítenem. 2010 óta több mint száz országos jelentőségű, védett természeti területet jelöltünk ki, összesen közel 3 ezer hektáron. Az ország területének több mint 21 százaléka, azaz 2 millió hektár Natura 2000-es terület, több mint 9 százaléka, mintegy 850 ezer hektár pedig országos jelentőségű, védett természeti terület.

Az elmúlt 12 évben megvalósított beruházásoknak köszönhetően több mint 300 ezer hektáron javult az élőhelyek állapota, a természeti értékek megőrzésének ökológiai és műszaki feltételei Magyarországon.

(11.20)

A nemzeti parkok pedig eredményesen mutatják be, hogy a létesítményeikben regisztrált látogatószám is folyamatosan emelkedik.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által felvetett kérdések, még egyszer mondom, megnyugtató megoldásában a környezettudatos és a környezetkímélő beruházások engedélyezése a legfontosabb, és ebben a magyar kormány mindig is partner. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai