Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gurmai Zita képviselő asszony, MSZP-képviselőcsoport: „Aktuális kérdésekről” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Fiatalok! Úgy látszik, tovább szaporítják az elmúlt 14 év fideszes bűneit a magyar egészségügyben. Önöknek, a Fidesznek nem elég az orvoshiány, nem elég a sok bezárt kórházi osztály, nem elég a várólisták szégyene. Most a gyógyszerellátást akarják átjátszani valamelyik fideszes haver zsebébe 2025 januárjától azzal, hogy koncesszióval egyetlen kézbe adják a kórházi patikákat.

Hát önöknek már semmi nem számít? Már az emberek gyógyszerellátásának biztonsága sem? Mert önök a nagyobb haszon miatt még lazítani is akarnak a szabályokon.

A gyógyszerészeti kamara elnöke mondta azt, idézem: „Beláthatatlan következményei lehetnek a betegbiztonságra nézve annak a jogszabály-módosításnak, ami szerint a jövőben nem minden patikában lenne kötelező a gyógyszerész jelenléte, a vidéki fiókgyógyszertárak asszisztensekkel is működhetnének.”

És akkor most itt a hír, hogy a kormány egy kézbe adja azokat a patikákat, amelyek a kórházak gyógyszerellátását biztosítják. Konkrétan Rogán Antal fogja megmondani, hogy kié legyen ez a 200 milliárdos - megismétlem: 200 milliárdos  üzlet. Csakhogy itt nem csak a pénzről van szó. A kórházak gyógyszerellátásának biztonsága nem olyan, mint amikor Mészáros Lőrinc cége kihagyja a vasat a vasbetonból, ez nem kaszinó, nem autópálya és nem hulladékgazdálkodás. Itt emberek élete forog kockán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztünk oda, hogy a kormány mutyija már az emberek életét sodorja veszélybe. A gyógyszerellátással nem lehet csak úgy kísérletezgetni, nincs az a haszon, ami indokolná a gyógyszerészi kontroll csökkentését.

A kormányzati körök gazdasági érdeke nem dönthet arról, hogy anyagilag érdemese forgalmazni egy életmentő gyógyszert, mert az teljesen világos, hogy a mostani koncessziós tervek nem szakmai, hanem gazdasági szempontok alapján születtek. A koncesszió győztese ugyanis lakossági ügyfeleket is kiszolgálhat, méghozzá úgy, hogy rá nem vonatkoznak azok a szigorú korlátozások, amelyek a többi patika létesítését szabályozzák. Sőt, az önök koncessziót elnyerő haverjai azokban a kórházakban, beleértve a magánintézményeket is, ahol eddig nem volt patika, gyakorlatilag megkötések nélkül nyithatnak újakat.

(11.40)

Arról nem is beszélve, hogy a kórházi patikák személyzetét és az üzemköltségeket továbbra is a kórházak fogják megfizetni, vagyis nincs üzemeltetési költség, nem kell fizetni az alkalmazottakat, mert mindezt az adófizető emberek fogják finanszírozni. Hát, ez már nem is versenyelőny, hanem gigantikus és életveszélyes pofátlanság!

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztán emlékszem arra, amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy az egészségügy nem lehet üzlet. Hát akkor most itt az idő, hogy ezt be is tartsák, mert a kórházi patikák koncesszióba adása és a működtetési szabályok lazítása azt jelzi, hogy itt valaki a gyógyszerellátásból akar nagyon meggazdagodni úgy, hogy közben veszélyeztetheti a betegek gyógyulását. Ez egy olyan intézkedés, amitől jobb vagy fejlettebb ellátás nem várható. Ez az intézkedés nem orvosolja a rendkívül jelentős gyógyszerhiányt sem. Ez az egész csak Rogán Antal és a fideszes haverok pénzéhségének kielégítéséről szól. De cáfoljanak meg: mitől lesz jobb a betegeknek ez a koncessziós rendszer?

Most mi mondjuk azt, hogy az egészségügy nem lehet üzlet. A pedofidesz nemrég láthatta, mivel jár az, ha a gyermekeink biztonságát veszélyeztetik. Javaslom, ne próbálják ki, milyen az, amikor a gyermekeink gyógyulásával vagy az életükkel kezdenek játszani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK és az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Akár tankönyvi példának is felhozhatnánk az ön felszólalását, hogy milyen az, amikor a gyógyszergyárak lobbitevékenysége és a gyógyszerkereskedők lobbitevékenysége felszólalást vásárol itt a parlamentben. (Dr. Gurmai Zita: Jaj istenem!) Hiszen valóban arról van szó, hogy arra törekszik a kormány, hogy az egészségkasszából, a gyógyszerkasszából  bár annak az összegét már többszörösre növeltük az elmúlt években, tehát egyre több gyógyszerre jut szerencsére Magyarországon  minél inkább a betegek érdeke érvényesüljön, és ne a gyógyszergyárak vagy a gyógyszergyárakat látogató különböző képviselők, ügynökök érdeke érvényesüljön, magyarul, hogy ugyanabból a kasszából minél több betegeknek minél több gyógyszert, minél olcsóbban tudjunk kínálni. Ezt tettük az elmúlt években is; ezt tettük akkor, amikor a gyógyszerek árait letörtük. Az is ugyanilyen felszólalásokat eredményezett: akkor azt mondták, hogy a kormány annyira elveszi a profitot a gyógyszergyártóktól meg a gyógyszerkereskedőktől, hogy be fognak csődölni, és az egész gyógyszerellátás tönkre fog menni. De nem ment tönkre, a magasvérnyomás-betegség kezelésére az egyik gyógyszer mégis 700 forintról 501 forintra csökkent, két gyógyszer kombinációja pedig 1166 forintról 620 forintra, és nem omlottak össze a gyógyszergyárak, de kevesebbe kerül a betegeknek. Ugyanez a cukorbetegekre is elmondható. Az egyik, cukorbetegségre adható gyógyszer-kombináció 3362 forintról 1427 forintra csökkent.

Önök megkongatták a vészharangot, hogy itt a világvége, nem lesz gyógyszer a patikákban, tönkremennek a gyógyszerkereskedők vagy a gyógyszer-előállítók és a -nagykereskedők  nem így lett, tisztelt képviselő asszony! (Dr. Gurmai Zita folyamatosan közbeszól.) De ha ennek a cukorbetegségnek az első generikumát nézzük, ott is az ár 4160 forintról 1322 forintra csökkent, tisztelt képviselő asszony. Az epilepszia elleni gyógyszerek is jelentős mértékben csökkentek, két példát nézve: az egyik 1402 forintról 670 forintra, a másik pedig 2095 forintról 464 forintra.

Akkor is ugyanezeket mondták önök, tisztelt képviselő asszony, hogy itt a vég, és ilyen lépéseket a kormány nem tehet, mert a gyógyszeráraknak mindig emelkedniük kell, nagymértékben emelkedni. Nem csoda, hiszen önök ezt teljes mértékben egy piacnak tekintették; semmifajta szakmai szempontot nem tartottak fontosnak, és engedték, hogy a gyógyszerészeket akár 100 százalékban kiszorítsák a saját patikájukból  100 százalékban! , hogy különböző üzleti körök befektetési alapjai teljes mértékben felvásároljanak patikaláncokat úgy, hogy abban nincs gyógyszerész-tulajdonos.

Önök ezt megengedték a saját szabályozásukkal, és a mi kormányunk volt az, amelyik törvénybe iktatta, hogy vissza kell venni a patikusokat a patikákba. Sőt hitelt, nagyon kedvezményes hitelkonstrukciót adtunk arra a patikusoknak, hogy megvásárolhassák, az egykori saját patikájukat visszavásárolhassák a nemzetközi befektetőktől, akiknek önök segítettek, hogy ezek a patikák a tulajdonukba kerüljenek. Így előbb 25, majd 50 százalékra tudtuk emelni a patikusok részarányát a patikákban, hogy szakemberek is legyenek ott, és ne a pénzügyi szempont, a profit döntsön abban, hogy milyen gyógyszert ajánlanak, hanem a szakmai szempont és a gyógyszerész legyen ott.

Most itt is ezzel állunk szemben, tisztelt képviselő asszony, hogy minél erőteljesebb legyen a betegek érdekképviselete, hogy ne a gyógyszergyárak árfelhajtó ereje legyen erősebb, hogy ne az ő látogatóügynökeik, akiket azért igyekeztünk visszaszorítani az elmúlt időszakban, győzzék meg az egyes intézményeket arról, hogy a minél drágább gyógyszereket használják az olcsóbb, de a beteg számára ugyanolyan hatékonyságú gyógyszerek helyett; vagy ne vezessék be a generikumokat, hanem a gyógyszerkasszából, ha az a logika érvényesül, akkor a kevesebb és drágább gyógyszer kiszolgálására kerüljön sor.

Mi eddig is azt szerettük volna elérni  és sikeresek voltunk ebben , hogy a gyógyszerkasszából több gyógyszer jusson; kevesebbe kerüljön; ne a gyógyszer-előállító cégek és a nagykereskedők profitja növekedjen, hanem a betegek egészségét őrizzük meg azzal, hogy megfizethető árúak legyenek ezek a gyógyszerek.

És most is egy ilyennel állunk szemben, hogy amikor nagy állami intézményekről, kórházakról beszélünk, egy kórháznak esetleg nem szükséges egyenként dobozolni a gyógyszereket, nem szükséges ugyanúgy abban a kis levélben szállítani a gyógyszereket, mint egy betegnek a patikában, mert ez egy előnye az állami intézménynek. És ha ön körbenéz a világban, millió és egy példát fog arra találni, hogy a kórház nem úgy rendel gyógyszert, mint egy patika, mert a kórházban nagyobb kiszerelésben kell, másfajta metódus szerint van rá szükség, sokkal jobb a kórház alkupozíciója a gyógyszerbeszerzésben, mint egy betegnek, amikor simán bemegy a patikába.

És ön azt mondja, hogy az állam ne éljen ezzel az erejével, hanem engedje, hogy teljesen a gyógyszergyárak érdekei érvényesüljenek. Nézzen körbe nemzetközi példákon! Nézze meg, hogy hogyan szerzik be másként a gyógyszereiket a kórházak, mint a többi intézmény! Ennek a törvényi alapjait teremtjük meg, pontosan azért, hogy az állam minél olcsóbban tudja a betegeknek beszerezni a gyógyszert, és minél több betegnek jusson az a gyógyszer, amire szüksége van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Szerintem ez mindenkinek az érdeke. Ha körbenéz a nemzetközi példákon, ön is látni fogja, hogy ez miért hasznos mindenkinek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai