Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ön a fölszólalásában a békét forszírozza és a béke fontosságát hangsúlyozza, valamint a világháború elkerülésének fontosságát, a konfliktus további eszkalálódásának elkerülését és ennek fontosságát, akkor ebben teljes mértékben egyetértünk. Ha van kormány, amely a béke pártján áll, ha van kormány, amely érdekelt a békében, amely kezdettől a békét és annak fontosságát hangsúlyozza, akkor az a magyar kormány és akkor az Magyarország.

Mi a háborús ország szomszédságában vagyunk, már 1 millió, talán 1,5 millió inkább az a szám, ahány menekült érkezett hozzánk. Pontosan tudjuk és látjuk, érezzük a háború súlyát, és éppen ezért vagyunk  minekutána nagyon közel is vagyunk a háborús konfliktushoz  érdekeltek a békében.

(16.30)

Ezért a magyar kormány álláspontja kezdettől az, hogy egyrészt nekünk ebből ki kell maradnunk, ezért van az, hogy mi nem küldünk katonákat, nem küldünk fegyvereket, és nem engedjük azt, hogy fegyverszállítmányok haladjanak át a magyar-ukrán határon.

Ha ön háborúpárti állásponttól tart, akkor ezt nem a kormánynál kell keresnie, hanem a magyar baloldalnál, ahol is, ha most itt elkezdenék idézni, akkor elmenne az összes idő ezzel, de a miniszterelnök-jelölttől, Márki-Zay Pétertől kezdve Tordai Bencén keresztül Fekete-Győr Andrással bezárólag számos politikus szorgalmazta a fegyverszállítást, illetőleg azt mondták, hogy lenne olyan helyzet, amikor ők Magyarországot belevinnék a háborúba. Erről is döntöttek a magyar emberek az áprilisi választáson, és világosan a béke mellett foglaltak állást.

Ön a NATO-t is említette, tisztelt képviselő úr. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy a magyar álláspont a NATO álláspontjával a tekintetben teljesen egybeesik, hogy a NATO is világosan kifejezte, hogy mint szövetség nem küld fegyvereket ebbe a konfliktusba, és mint szövetség nem küld katonákat sem ebbe a konfliktusba. Pontosan azért, amit egyébként ön is említett, és amire, azt gondolom, joggal és helyesen hívta fel a figyelmet, és amivel én is egyetértek, mert a NATO és Oroszország közötti direkt konfliktus  mégiscsak egy hatalmas országról és egy atomhatalomról van szó  egyet jelentene a harmadik világháborúval, ezért a NATO és Oroszország összecsapását és konfliktusát mindenképpen el kell kerülnünk.

A békét kell forszíroznunk. Nem olyan régen, talán két héttel ezelőtt volt az ENSZ Közgyűlése, ahol a világ számos politikusa ott volt, olyanok is, akik egymással egyébként nem ápolnak túlzottan jó viszonyt. Szijjártó külügyminiszter úr végig azt mondta, hogy ezt a közgyűlést is a béke megteremtésére, illetőleg a folyamatok béke felé történő elmozdítására kell felhasználni. Sajnálattal láttuk, és utólag már őszintén beszélni kell róla, hogy ez nem történt meg, és a magyar külügyminiszter volt az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt. Hiába kritizálták őt ezért, és hiába mondtak ránk kígyót-békát emiatt, a magyar álláspont világos: béke tárgyalás nélkül nem születik, soha nem született a történelem során, ezért tárgyalni kell, és egyébként azok, akik ezért bennünket kritizálnak, nem árt, ha akár a német kancellárt, akár a francia elnököt, illetve a munkájukat figyelembe veszik, hiszen ők is tárgyalnak az orosz elnökkel.

A NATO-tagságra vonatkozóan önnek igaza van, erről a parlament fog dönteni, az Országgyűlés határoz, ezt a kormány tiszteletben tartja. Mi azt mondtuk kezdettől, hogy a török szempontokat figyelembe kell venni ezzel kapcsolatban.

Még talán a balti légtérvédelemre vonatkozóan kérem, hogy ezt ne kritizálja. Ott a magyar katonák hosszú ideje, ’15-ben, ’19-ben és most is nemzetközi elismerésre tesznek szert, illetőleg vívják ki maguknak, hiszen ott nagyszerű munkát végeznek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)