Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Berki Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez: „Mit tesznek azért hogy az akkumlátorgyárak tisztességes fizetéssel főleg hazai munkaerőt alkalmazzanak?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Maga a kormány ismerte el: Magyarországnak semmilyen versenyelőnye nincsen az akkumulátorgyártásból a bőkezű állami támogatásokon kívül. Másképpen fogalmazva: semmilyen feltétel nem adott, hogy a kormány lázálmait követve akkumulátorgyártó nagyhatalom legyünk. Nincs olcsó megújuló energia, mert tíz éve tilos szélerőműveket építeni, és mert büntetőadó sújtja a napelemeket. Nincs víz, mert a klímaváltozás és az elhibázott kormányzati vízgazdálkodás miatt kiszáradóban van az ország. És nincs elegendő munkaerő sem, amiért szintén a kormány és annak tudatos bércsökkentő politikája a felelős.

A gödi Samsung-gyárban 3594 munkásnak alig fele magyar állampolgár, a többi külföldi vendégmunkás, az üzemben kevesebb mint száz gödi lakos dolgozik. Akkor vajon miért Gödre települt ez a gyár? Biztosan nem a munkaerő miatt. A kormány hazug módon mégis a munkahelyek megvédésére hivatkozva sorolta az iparterületet különleges gazdasági övezetbe. Ezzel elvette az iparűzési adót a gödiektől, a környezeti ártalmakat nekik kell elszenvedniük, ők élnek együtt az állandó tűz- és robbanásveszéllyel, amit a gyár jelent. A gazdasági előnyökből pedig nem élveznek semmit, mert a gyár által fizetett adót a kormány elvonja. Így működik Magyarország Kormánya kicsiben és nagyban: önöké a haszon, miénk a kár.

A debreceni akkumulátorgyárnak hasonló problémákkal kell szembenéznie. Miközben a debreceni lakosok még mindig szinte semmit nem tudnak a beruházásról, helyi hírek szerint már most keresik a lakásokat a kínai vendégmunkásoknak.

Hogy miért nem állnak sorban az emberek, hogy akkugyárban dolgozhassanak? Túlságosan alacsonyak a munkabérek, 1200-1700 forintos órabérekről hallani. Hát, ez nem valami vonzó ajánlat. Főleg úgy, hogy az akkumulátorgyárban dolgozni veszélyes, a Samsungnál több tucatnyi munkavédelmi szabálytalanságot észlelt a hatóság, egyiknek sem lett komoly szankciója, pedig még haláleset is történt.

Számomra a legfontosabb a biztonság, megengedhetetlen, hogy a munkavállalók egészségét, életét, megélhetését áldozzák fel külföldi gyárak profitjáért. Éppen ezért várom válaszukat: mit tesz a kormány, hogyan szigorítja az ellenőrzéseket azért, hogy az akkumulátorgyárak biztonságos munkahelyek legyenek? És mit tesznek azért, hogy ezek a gyárak tisztességes, versenyképes bért fizetve elsősorban hazai munkaerőt alkalmazzanak? Köszönöm válaszát.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azért kérem, hogy vegyük egymást komolyan, és ne csak a szóbeszédekre és a különböző sajtóvéleményekre hivatkozva fogalmazzuk meg véleményünket.

Az, gondolom, ön által sem vitatott, hogy az elhúzódó háború és a káros szankciók ellenére Magyarországon tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, az előző évhez képest 46 ezerrel növekedett, jelenleg 4,7 millió főt tesz ki. A munkanélküliek aránya 3,9 százalék volt, ezzel Magyarország valahol az ötödik, hatodik legkedvezőbb e szempontból az Unióban.

A kormány a hazai foglalkoztatás bővítését és a vállalatok növekvő munkaerőigényének kielégítését jogszabályok által is biztosítottan elsősorban magyar munkavállalók alkalmazásával segíti elő. Ez a politikai szándék 2010 óta semmit nem változott. Számos olyan intézkedést dolgoztunk ki és vezettünk be, amellyel a hazai úgynevezett inaktívmunkaerő-tartalék fokozott álláskeresését és munkaerőpiacra való visszatérését ösztönöztük.

A legfrissebb adatok szerint  és ezt a bérekkel kapcsolatos kérdésére mondom  2022 decemberében az átlagos bruttó bér 581 900 forintra, az átlagos nettó kereset 400 300 forintra emelkedett. 2022 egészét tekintve a nemzetközi körülmények mellett is a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal növekedett.

A tavalyi 14,5 százalékos infláció mellett a bérek reálértéke éves szinten 2,6 százalékkal emelkedett, így megítélésünk szerint 2013 óta már tizedik éve tart a reálbér-növekedés. Ez nemzetközi szinten is kiemelkedő, Németországban például harmadik éve csökken a reálbér.

Mindemellett a kormány a munkaerő-tartalék foglalkoztathatóságának javításával is elő tudja segíteni, hogy a cégek a magyar munkavállalókat részesítsék előnyben. Ezt olyan adminisztratív intézkedés segíti, amely biztosítja, hogy harmadik országbeli munkavállaló főszabályként csak abban az esetben kaphat magyarországi munkavállalási engedélyt, ha az adott munkakört sem hazai, sem uniós munkavállalóval nem tudja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kiegészíteni.

Ami pedig a gödi gyár elhelyezését illeti: kérem, ez nem egy 20 ezer fős településen, hanem Közép-Magyarországon jött létre, több közepes város, például Vác vagy Dunakeszi vonzáskörzetében, de egy 3-3,5 milliós közép-magyarországi régió középpontjában. Természetes, hogy egy-egy nagyobb gyár a munkaerőt nemcsak az érintett településről, hanem annak tágabb körzetéből is toborozza. A debreceni beruházás esetében is nemcsak Debrecenből vagy Hajdú-Bihar vármegyéből, de az észak-alföldi régióból is számítunk a munkavállalókra.

Végezetül, számos más kérdéssel ellentétben egyetértek képviselő úrral abban, hogy az ipari üzemek működésekor alapvető szempont a munkabiztonság és a környezetvédelem. Az illetékes hatóságok mind az engedélyek kiadásánál, mind az üzem működésénél a vonatkozó munkavédelmi és környezetvédelmi szabályok szigorú betartását és betartatását nézik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A magyar szabályozás szigorúbb, mint az uniós elvárás, megítélésem szerint a legszigorúbb az Unióban. Kérem, hogy válaszánál, az elfogadásnál ezt vegye figyelembe. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm államtitkár úr válaszát. Nagyon örülök, hogy a munkavédelem szempontjából egyetértünk.

A statisztikákat én is ismerem, de a valóság felülírja az itt elhangzottakat. Én is hallok ilyen magas átlagbérekről meg különböző dolgokról, de ez a valóságban nem így van. A valóságban a dolgozók nincsenek megfizetve, a valóságban nem 500 ezer forint a fizetés, hanem 200 ezer forint, és ezek elfogadhatatlanok a dolgozók szempontjából.

A másik pedig az, hogy a szakszervezeti rendszereket erősíteni kell, a dolgozók érdekeit jobban kell védeni; a környezetet védeni kell, úgy kell munkahelyet teremteni, hogy mind a környezet, mind az ember élvezze az előnyeit. Ezért államtitkár úr válaszát nem tudom elfogadni. Kérni tudom államtitkár urat, hogy közösen lobbizzunk azért, hogy a magyar munkavállalók többet keressenek, annyit, amennyiből meg is lehet élni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

(18.10)

Felszólalások:   91-96   97-102   103-108      Ülésnap adatai