Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kormánypárti napirend előtti felszólalások következnek. A KDNP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Zajlik a nemzeti konzultáció, remélhetőleg most már mindenki megkapta a postaládájába a konzultációs íveket. Ez egy fontos és az elmúlt években hatékonynak bizonyult kommunikációs csatorna a kormány, az állam és az emberek között. Mi a választások között is megkérdezzük az emberek véleményét fontos sorskérdésekről.

Szerte Európában nehézségek vannak, a veszélyek korát éljük: energiaválság, gazdasági válság, háborúk a szomszédban, migrációs hullám és külföldi beavatkozás. Azt látjuk, hogy ezek a problémák minden európai országban jelen vannak. Mégis sehol máshol az Európai Unióban nem kérdezik meg az európai polgárok véleményét ezekről a kérdésekről. Magyarországon viszont a magyar emberek elmondhatják az álláspontjukat ezekről a nemzeti sorskérdésekről, gazdasági szuverenitásunkat érintő kérdésekről, a biztonsági kérdésekről, a politikai szuverenitásunkat érintő kérdésekről és természetesen azokról a háborús kihívásokról, amelyekkel szembe kell néznünk.

Azt látjuk, hogy Brüsszelben egy ideológiailag vezérelt, szakszerűtlenül előkészített, gyorsítópályára szánt folyamat lépett életbe, mindenáron be akarják erőltetni Ukrajnát az Európai Unió tagjai közé. Látjuk azt, hogy a baloldal is ezen mesterkedik. Gyurcsány Ferenc nem azt mondta, hogy Ukrajnával meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Gyurcsány Ferenc nem azt mondta, hogy Ukrajnának tagjelölti státuszt kell biztosítani. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy Ukrajnát fel kell venni az Európai Unió tagjai közé. Ez a baloldal álláspontja, tisztelt képviselőtársaim, miközben most az Európai Unió hitelessége forog kockán.

Az elmúlt években számtalan alkalommal a brüsszeli bürokraták már tettek róla, hogy jelentős mértékben sérüljön az Európai Unió hitelessége, most mégis minden határt átlépve egy olyan folyamatot, az Európai Unió alapját jelentő folyamatot szeretnének átlépni, amely minden józan észt nélkülöz. Ki kell mondani, hogy mára Brüsszelben a józan ész és a normalitás hiánycikk lett.

Az Európai Unió bővítéspolitikájának szakszerű, teljesítményelvű, objektív kritériumok alapján kell teljesülnie. Nem lehet gyorsítópályát adni egyes tagállamoknak, nem lehet, hogy egyes jelöltek megelőzzék a többi jelölteket a sorban, és nem lehet, hogy egy előkészítetlen, időszerűtlen és gyors csatlakozási folyamat menjen végbe egy háborúban álló országgal.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási jelentkezését az Európai Unióba, és 2004-ben lettük az Európai Unió tagjai. Ez tíz év, tisztelt képviselőtársaim! A Nyugat-Balkán országai, amelyek már rég megérdemelnék az európai uniós tagságot, évek óta, 5-8-10-12, akár 15 éve várnak arra, hogy csatlakozhassanak a közösségünkhöz, csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Erre a brüsszeli bürokraták most semmibe veszik a nyugat-balkáni országok törekvését és Ukrajnát eléjük akarják sorolni.

Ukrajna jelenleg háborúban áll, pedig az Európai Unió egyik alapvető értéke és az alapításának oka a béke. Olyan tagállamot szeretnének most felvenni az Európai Unióba, ahol háború van, ahol nincsen béke, ezáltal behoznák az Európai Unióba is a háborút. Tönkretennék az európai mezőgazdaságot, és tönkretennék az európai kohéziós alapokat is ezzel a döntéssel.

Én sajnálom, hogy a baloldali EP-képviselők, a dollárbaloldal hazai képviselői minden alkalommal támogatják Ukrajna azonnali, feltétel nélküli európai uniós csatlakozását, és nem nézik ennek a nemzeti következményeit, és megint csak nem nézik a nemzeti érdeket.

A Financial Times megírta, hogy 70 000 milliárd forintba kerülne Ukrajna EU-csatlakozása az uniós tagállamoknak, ennyit kellene fizetnie az Európai Unió tagállamainak, hogy Ukrajnát a tagjai között tudja. 70 000 milliárd forint! Önök el akarják adósítani nemcsak a gyerekeinket, hanem az unokáinkat is Ukrajna érdekében.

És felmerül a kérdés, tisztelt képviselőtársaim: miért a Financial Timesból tudjuk ezt meg? Ezeket a számításokat Brüsszel miért nem hozta nyilvánosságra? Ezeket a számításokat Brüsszel miért nem tárta az európai polgárok elé, hogy erről vita lehessen? Szerintünk stratégiai vita szükséges Ukrajna jövőbeni szerepéről az Európai Unióban, stratégiai vitára van szükség annak érdekében, hogy Ukrajna biztonsági kihívásait, a gazdasági kihívásait és az Európai Unió ezzel kapcsolatos stratégiáját értékelni tudjuk. Amíg ez nem történt meg, addig a csatlakozási tárgyalások nem időszerűek, amíg ez nem történik meg, addig kizárólag egy ideológiailag vezérelt, egy baloldali, egy siettetett, egy időszerűtlen és szakmaiatlan csatlakozási folyamat erőltetését látjuk.

Nekünk erre nemet kell mondanunk. Nekünk a magyar nemzeti érdek mellett kell kiállnunk, és az Európai Unió hitelességét és biztonságát mindvégig szem előtt kell tartani. Így is fogunk tenni. Ezért nyújtottunk be képviselőtársaimmal határozati javaslatot, a holnapi nap lehetőség lesz ennek a megtárgyalására. Ki fog derülni, hogy ki az, aki a nemzeti érdek szerint gondolkozik ebben a parlamentben, és ki az, aki nem. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nacsa Lőrinc képviselő úr napirend előtti felszólalására a választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Vannak a történelemben olyan korszakok, könnyebb idők, amikor gazdasági bővülés van, békés viszonyok vannak, amikor csak arról kell dönteni az országok, a szövetségek vezetőinek, hogy a többletet, amit az országok előállítanak, milyen módon osztják szét. Ez a konjunktív időszak mindig egy könnyű időszak. És vannak sűrűbb, nehezebb időszakok, amikor viszont súlyosabb döntéseket kell meghozni.

Az elmúlt évek járvánnyal, háborúval, a szankciók miatt kialakult gazdasági nehézségekkel tűzdelt évek. Ezek az évek nem a konjunktúra évei, most nem arról kell dönteni, hogy a többletet hogyan osztjuk szét, hanem hogy nehéz helyzetben hogyan hozzunk jó döntéseket. És ilyen időkben nem lájkhuszárokra van szükség, hanem államférfiakra, akik tudnak hosszú távon gondolkozni, akik a nemzetük jövőjét nézik, akik a kontinensük jövőjét nézik; akik nem azért utaznak csak Brüsszelbe, hogy megfeleljenek a brüsszeli média vagy az ottani bürokraták elvárásainak; akik nem úgy irányítják csak az országukat, hogy éppen egy-egy koalíciós válságot hogyan éljenek túl egyik hétről a másikra, egyik hónapról a másikra; akik nemcsak helyi botrányokon keresztül akarnak túlevickélni egy-egy cikluson, hanem most olyan emberekre van szükség, akik látják, hogy Európának mi a geopolitikai helyzete, hogyan erősödött meg úgy a XX. század elején Amerika, hogyan erősödik meg Kína, a keleti országok, hogyan nehezítik meg egyes geopolitikai helyzetek, mint például az orosz-ukrán háború Európa helyzetét, és ebben a helyzetben racionálisan, higgadtan, Európa érdekét és a nemzetek érdekét figyelembe véve hoznak döntéseket.

Nem létezik olyan európai érdek, amelyik ellentétes a nemzetek érdekeivel, hiszen a nemzetek érdekei adják ki az európai érdeket. Így volt ez korábban a történelem sorában, és így lett most is. Abban az esetben, ha egy uniós vezetés, egy brüsszeli vezetés azzal találkozik szembe, hogy le akar nyomni döntéseket országoknak a torkán, akkor szereptévesztésben van, mert ő nem azért van, hogy uralkodjon a nemzetek fölött, hanem azért van, hogy a nemzeteket szolgálja és az európai nemzetek közös akaratának megfelelően járjon el. Ha pedig valamiben nincs konszenzus, akkor semmifajta jogosítványa nincs abban a kérdéskörben eljárni, azt a kérdést a nemzetekre kell bízni. Ezek a nemzetek nagyon régóta meg tudták oldani Európa ügyeit, nincs szükségük arra, hogy valaki megmondja nekik, hogyan és miként döntsenek.

És ilyen egyik legfontosabb érték valóban a béke Európában, hiszen nincs annál fontosabb érték, mint az emberek élete, márpedig a háborúban nap mint nap emberek százai, emberek ezrei halnak meg. Mindenki, akinek felelős beosztása van, bárhol a háború környékén, egyetlenegy célja kell hogy legyen, az, hogy ez a háború minél hamarabb véget érjen, hogy megszűnjön a fegyverropogás, hogy ne haljon meg több ember. Nincs olyan más érdek, fegyverszállítási érdek, gazdasági érdek, bármi egyéb, ami ezt felülírhatná. Nem tehetnének mást Európa politikusai, mint minden megnyilatkozásukat azzal kellene kezdjék másfél éve, hogy én azért küzdök, hogy Ukrajnában is megszűnjön a fegyverropogás, és béke legyen. Erről kellene hogy szóljanak a hírek, miközben arról beszélnek, hogy hogyan szállítanak több fegyvert, hogyan húzódik még tovább a háború.

(9.10)

Mióta kitört a háború, Magyarországra 1,2 millió ember érkezett úgy Ukrajna felől  akár az ukrán-magyar határon, akár a román határon keresztül , hogy segítséget kért, mert a háború elől menekül. Ötezer gyermeknek biztosítottunk oktatást a magyar oktatási intézményekben. Ingyenes utazási kedvezményt biztosítottunk mindenki számára, aki a háború elől menekül. Egészségügyi ellátást, szállást, napközbeni ellátást biztosítottunk mindenkinek, mert az emberiesség ezt kívánja meg mindegyikünktől, de a legfontosabb, hogy azért tegyünk, hogy minél hamarabb béke legyen Ukrajna területén is.

Most pedig azt lájuk, hogy nem a béke felé, hanem a háború eszkalálódása felé megy sajnos a világ sora, és olyan nem észszerű döntéseket is látunk, mint például egy háborúban álló ország felvételének az elindítási kísérlete, Ukrajna felvételi kísérlete.

Azt sem tudják megmondani azok, akik emellett kiállnak, hogy pontosan mekkora területet akarnak felvenni az Unióba. Azt sem tudják megmondani, hogy mennyi lakost vesznek fel az Unióba. Azt sem tudják megmondani, hogy milyen hatása lesz az Európai Unió közös határok nélküli belső piacára. Azt sem tudják megmondani, hogy az agrártámogatásra, az országok befizetésére és támogatására milyen hatással lesz. Egyáltalán, a józan ész alapján hogy lehet azt mondani, hogy egy háborúban álló országot egy békés térségbe felveszünk? Ez mit jelent a mi háborúval való kapcsolatunk szempontjából? Ezek mind-mind tisztázatlan kérdések.

Magyarországot a saját forrásaihoz, amelyekhez minden feltételt már hónapok és évek óta biztosítottunk, nem engedi hozzájutni az Európai Unió, miközben Ukrajnának újabb forrásokat nyitna meg, miközben ott jól láthatóan sokkal nehezebb helyzet van, és a jog uralma is kevésbé mondható el, mint Magyarországon. Ez a kettős mérce joggal háborít fel magyar embereket, hogy tisztességes, jogszabályokat betartó magyar emberek hátrányba kerülnek a brüsszeli bürokraták szemében.

Ezt a döntést elhamarkodott meghozni, előkészítetlen az ezzel kapcsolatos döntés. Ukrajnának nyilván segíteni kell ahhoz, hogy minél hamarabb béke legyen, de nem ez az út az, amely ezt elősegítené; erről pedig holnap egy részletes vitát is fogunk folytatni itt, a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai