Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most, 12 óra 36 perckor elkezdjük a kérdések tárgyalását.

Tisztelt Országgyűlés! Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Ki mit emel?” címmel. A kérdés megválaszolásával a miniszerelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg. A kérdésre miniszter úr felkérésére Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, képviselő asszony.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha egyszer megérhetném, hogy miniszter úr  akár Varga miniszter úr, akár Nagy Márton miniszter úr  válaszolna itt egy feltett kérdésre, azt nagyon-nagyon jó néven venném, de örömmel várom államtitkár úr válaszát is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Havi 30 ezer forintot vesz ki az átlagkeresetű ember zsebéből az orbáni infláció, az idei januári nettó átlagkereset ennyivel ér kevesebbet, mint a 12 hónappal korábbi. Jól látszik, az Európa-bajnok magyar infláció igazi hungarikum. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek helyzete azonban sokkal rosszabb. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó kétmillió ember átlagos havi jövedelme alig haladta meg a 71 ezer forintot 2021-ben, miközben a nagyon szűkös megélhetéshez is több pénz kell ennél.

Ennél frissebb adatot a KSH nem közöl, de ezzel számolva a kép még szebb is a valóságnál. 2022-ben ugyanis a helyzetük tovább romlott, hiszen ők csekély jövedelmük lényegesen nagyobb hányadát kénytelenek költeni élelmiszerre, rezsire, gyógyszerre. Az előzőeknél valamivel jobb helyzetben lévő kétmillió embernek a szűkös megélhetéshez pontosan annyi pénzre van szüksége, mint amennyi az átlagjövedelme. Idetartozik az a mintegy 300 ezer nyugdíjas is, akinek nyugdíja tavaly nem haladta meg a 100 ezer forintot.

Államtitkár Úr! Hadd kérjem meg, kíméljen meg a hazugságaitól! Az infláció az Európai Unióban harmadakkora, mint nálunk, az euróövezetben pedig még alacsonyabb. Ez orbáni infláció, mert önök, régi szokásuk szerint úgy döntöttek, hogy a legszegényebbekre hárítják az önök által összehozott gazdasági csőd terheit. Ezzel szemben a Dobrev Klára vezette árnyékkormány azért dolgozik, hogy letörjük az orbáni inflációt, és ne az árak, hanem a bérek és a nyugdíjak emelkedjenek.

Arra válaszoljon, államtitkár úr, miért kell négymillió magyarnak szűkölködnie… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Sőt, ezek felének-harmadának kimondottan nyomorognia. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, aki a kérdésre válaszol.

(12.40)

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Sajnálom, de emlékeztetnem kell önt arra, hogy a baloldal, melynek ön akkor is és most is tagja, 2010 előtt elvett az emberektől egyhavi nyugdíjat és egyhavi munkabért. Ezzel szemben a kormány mindenki számára elvárható életkörülmények megteremtésén dolgozik, melyet elsősorban a foglalkoztatás, a tartós munkaerőpiaci integráció és a rezsicsökkentés révén lát lehetségesnek.

A kormányzat eddig törekvéseinek helyességét visszaigazolják az Eurostat számai is, a járvány kitöréséig 2010-hez viszonyítva 1,4 millió fővel kevesebb volt Magyarországon a szegénység kockázatának kitettek száma, arányuk a korábbi 31,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent, és ezzel az uniós átlag alá mérséklődött. A mélyszegénységben élők aránya pedig 2010 óta a harmadára esett vissza.

A háború és a szankciók okozta magas infláció ellen két új intézkedés is született, melyek célja, hogy megvédje a családokat és a nyugdíjasokat. Június 1-jétől elindul a kötelező akciózás, július 1-jétől pedig az online árfigyelő rendszer.

Az átlagbérek folyamatosan növekedtek Magyarországon, a bruttó átlagkereset emelkedése 2010-től 2022-ig elérte a 155 százalékot, míg a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 159 százalékkal, azok figyelembevételével 168 százalékra növekedtek. A reálkeresetek emelkedése is jelentősebb volt, a szocialista-liberális kormányok idején a bruttó átlagkeresetek mindössze 65 százalékkal, a reálkeresetek így csak 13,8 százalékkal növekedtek, és akkor a családi kedvezmény nem létezett. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   33-38   39-44   45-48      Ülésnap adatai