Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője, Simicskó István képviselő úr következik.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai civilizáció Brüsszel sorozatos hibás döntései miatt egyre mélyebb válságba kerül. Hogy egy példát említsek  és aztán majd mondom tovább , egy viszonylag friss hír: Németországban, az Európai Unió egykori gazdasági motorjaként is működő komoly országban bezártak két templomot. Örömteli hír, hogy Magyarország erre is odafigyel, és ezt követően ez a két harang, amely a bezárt németországi templomból Magyarországra kerül, Esztergomban fog szólni, és ismét hat harang fog szólni, és hirdeti, hogy Magyarország igenis a kereszténységnek egy világítótornya, egy komoly bástyája, és ez is szeretne maradni a jövőben is. De mindenképpen elgondolkodtató, hogy Németország hova jutott.

Korábban is láttunk persze furcsa dolgokat Brüsszel döntésének köszönhetően. Láttuk olyan értelmes szakbizottság felállítását, amely éveken keresztül vizsgálta azt, hogy mi lenne a helyes dőlési szöge a csirkekeltető ketreceknek, hogy ez, mondjuk, 15 vagy 16 fokos legyen; évek múltán sikerült végül is eldönteni ezt a vitát. Ezek furcsaságok valóban, nekünk, magyaroknak mindenképpen, az ilyen európai találékonyság, de az ténykérdés, hogy ettől sokkal súlyosabb dolgok történnek napjainkban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt látjuk, hogy nem sikerült megakadályozni az Európai Uniónak, hogy az európai kontinensen újabb háború törjön ki. Az orosz-ukrán háború ismét egy szörnyű testvérháború a délszláv háborút követően. Egy elhibázott válaszreakció, elhibázott szankciós politika követi mindezt napjainkban is, s az európai gazdaságot gyakorlatilag mindez előbb-utóbb tönkre fogja tenni, ha ezt tovább is fönntartjuk.

A migráció kérdéskörében teljesen másként látjuk a jövőt. Nem megállítani akarja Brüsszel a migrációt, hanem kvótarendszerben szétosztani a migránsokat, az illegálisan érkező, tömegesen bejövő migránsokat, ami egyértelműen magával hordozza a terrorveszély növekedését; ezt jól láthatjuk és jól láthattuk az elmúlt időszakban. A háború kapcsán is nincsen B terv, nincsen béketerv, azt látjuk, hogy még több pénzt és még több fegyvert akarnak küldeni Ukrajnába, Brüsszel döntésének köszönhetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország álláspontja egyértelmű. Magyarország álláspontja, a magyar kormány álláspontja a józan ész alapján áll és a magyar érdekek mellett áll: a migrációt megállítani. Az orosz-ukrán háború kapcsán nemegyszer mondtuk el, hogy tűzszünetet szeretnénk, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat, megmenteni minél több ember életét ezen keresztül is. A rezsicsökkentést szeretnénk megvédeni, ami nagyon fontos, hiszen azért látjuk, hogy az elszabadult energiaárak kapcsán Európa-szerte milyen árak vannak, és elmondhatjuk azt, hogy ennek köszönhetően Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára az egész Európai Unióban. Ez egy óriási érdem a háborúk, a szankciók és az igen gyorsan változó, viharokkal teli világunk időszakában.

Brüsszel most nemcsak hogy nem fogadja el a magyar álláspontot, hanem szembemegy vele, sőt egyértelműen meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést, ezt a magyar vívmányt, ezt a magyar hungarikumot meg akarja szüntetni. Ezt nem szabad hagyni semmiképpen sem. El akarja törölni a kamatstopot, és el akarja törölni az extraprofitadót is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még itt sem áll meg Brüsszel, egy erőszakosan elfogadott, keresztülvitt, kötelező migránskvótát akar keresztülverni Magyarországon is. Mi ezt semmiképpen sem támogatjuk, és továbbra is biztatjuk a magyar kormányt, hogy álljon ki a magyar érdekek mellett, és tartsa a helyes migrációs politikáját is. Tisztelt Képviselőtársaim! Főleg akkor, amikor a déli határainknál már fegyvereket is használnak a migránsok, és egyre erőszakosabban lépnek föl, meg kell óvni a magyar emberek biztonságát.

Szomorú, hogy az Európai Parlamentben a baloldali képviselők, a magyar képviselők megszavazták a migrációs csomagot, ezt az új csomagot a kötelező elosztási kvótáról, ami azt jelentené, hogy migránsgettók jönnének létre Magyarországon. Ezt mi nem szeretnénk, és biztatjuk ebben is a kormányt, hogy keményen és következetesen álljon ki.

Nagyon fontosnak tartjuk és üdvözöljük a nemzeti konzultáció bejelentését, az új nemzeti konzultációt. Szeretném elmondani, hogy ez egy nagyon szép és jó kezdeményezés. Az emberek, az állampolgárok véleményét folyamatosan megkérdezi a kormány  ez a 13. alkalom egyébként , minden fontos stratégiai kérdésben kikéri az emberek véleményét, és fontos, hogy ezekkel a friss információkkal, a friss véleményekkel megerősítse a politikáját, az Európai Unión belüli politikáját is és a külpolitikáját is. Ezekben a kérdésekben ismét az emberekhez fordul majd a magyar kormány.

Mi azt szeretnénk, hogy Brüsszelben elérje a magyar kormány, hogy szuverén államként tekintsenek Magyarországra továbbra is, és ne akarják ránk kényszeríteni az ő akaratukat. Ebben maximálisan támogatjuk a kormányt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ismét Dömötör Csaba államtitkár urat illeti a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Európában kétféle politikai hozzáállás létezik, ha az állampolgárokkal folytatott párbeszédről van szó. Az egyik, mondjuk úgy, elitista hozzáállás szerint két választás között nincsen szükség párbeszédre, még akkor sem, ha előre nem látott események történnek, a kormány megkapta a felhatalmazást, és kész, majd négy év múlva jelentkezik.

A magyar kabinet más állásponton van. Szerintünk igenis érdemes párbeszédet folytatni, főleg, ha olyan eseményekről van szó, amelyek lenyomatai, következményei jócskán túlmutatnak egy-egy választási cikluson. Ezért tartjuk fontosnak, hogy megkérdezzük a magyarokat a háború és béke kérdéséről, a gazdasági mozgásterünket szűkítő külföldi tervekről vagy éppen a migrációs politikáról.

A migrációs vita nyolc éve, nem kevesebb mint nyolc éve határozza meg az európai politikát. Sokféle döntés született a különböző országokban és Brüsszelben is, de egy dolog nem történt meg: az állampolgárokat nem kérdezte meg senki. A jövőjükről döntenek, de nélkülük, ezért is van, hogy a következmények drasztikusak.

Változatlanul az a helyzet, hogy a lehetséges céltérségek közül egyedül Európa tárja ki a kapuit a nagy néptömegek előtt  egyedül Európa. A beérkező néptömegek jelentős része nem integrálódott, és ez jelentős társadalmi és szociális feszültségekhez vezetett.

(14.20)

Az európai ellátórendszerek sokkal-sokkal terheltebbek, mint nyolc évvel ezelőtt. De a legsúlyosabb következmények a közbiztonság terén jelentkeznek. Amikor jó pár éve a kormány felhívta a figyelmet a no-go zónákra, cinikus mosolyok, lesajnálás és kioktató ítélkezés érkezett válaszul.

A lesajnáló mosolyok, a kioktatás, a kioktató hangok mára eltűntek, a valóság pedig nagy erővel megérkezett: Európa nagyvárosaiban terrorpárti gyűléseket tartanak, a hatóságok pedig sok esetben tehetetlenek; franciaországi házakra Dávid-csillagokat festenek, és az elmúlt egy hónapban ezer antiszemita bűncselekmény történt csak Franciaországban. Belgiumban egy úgynevezett menekült úgy ölhetett embereket, hogy menekültkérelmét elutasították, a hatóságok tudtak róla, hogy egy radikalizálódott emberről van szó, mégis vígan élhetett a főváros egyik kerületében. Példája sokadjára mutat rá arra, hogy ha tömegek özönlenek Európába, akkor nincs annyi állami erőforrás, amellyel minden terroristagyanús személyt folyamatosan nyomon lehetne követni. (Folyamatos zaj.)

A migráció kérdésköre nem valamiféle megszokásból vagy hagyományból szerepel a konzultációs íven, hanem azért, mert újra mozgás van, újra fejlemények vannak. Gyorsan át akarják erőltetni az új migrációs csomagot; ez nemcsak kötelező szétosztásról szól, hanem arról is, hogy felülírják az eddigi magyar menekültügyi szabályokat. A magyar szabályozás szerint külföldön kell megvárni azt, hogy döntés szülessen a menekültkérelmekről. Ezt most úgy változtatnák meg, hogy még a döntés előtt be kellene engedni a migránsokat, migránsok ezreit. Újra meg kellene nyitni ennek következményeként azokat a táborokat, amelyeket mi már bezártunk, mondjuk, Debrecenben. Melyik magyar város akarna ilyen migránsgettókat? Szerintem egyik sem.

Ezeket a terveket a magyar állampolgárok nem, legfeljebb a baloldali politikusok támogatják. A határzárat is ellenezték, egyébként a kerítést egy ponton át is vágták, a kvótát is megszavazták, hogy aztán ugyanazzal a lendülettel hazajöjjenek, és az egészet letagadják, nemcsak azt, hogy megszavazták, hanem azt is, hogy a kvóta egyáltalán létezik, és még azt is írásba adták, hogy középületeket nyitnának meg a bevándorlók előtt.

Ha tehát valaki keresné, hogy vannake támogatói a migránsgettóknak, akkor azt javaslom, hogy a parlamenti patkó bal oldalán keresse őket. Hogy ezt a baloldal egyébként meggyőződésből teszi vagy megfelelési kényszerből, az a végeredmény szempontjából egyébként mindegy is. Szóval lehet tudni, hogy a kormány mit gondol erről a kérdésről, a baloldali pártok mit gondolnak erről a kérdésről, és most mindenki más is elmondhatja erről a véleményét. Ez az igazi demokratikus hozzáállás, nem az, hogy a zárt ajtók mögött hoznak olyan döntéseket, amelyeket később már nem lehet visszacsinálni.

A nyugat-európai városokban készült képsorokat elnézve lehet, hogy a 24. órában vagyunk. Ha abban is vagyunk, még van lehetőség az irányváltásra, először Brüsszelben, utána pedig az európai migrációs politikában, ebben a sorrendben  rajtunk nem fog múlni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai