Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mint hallhattuk, képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon sor kerül.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Dócs Dávid képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez: „Újra a vas és acél országa leszünk?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy héttel ezelőtt úgy fogalmazott, idézem: „Ipari alapú gazdaságot épít Magyarország a feldolgozóiparra koncentrálva.”

A gyakorlatban nem nehéz kitalálni, hogy mire gondolhatott a kormányt képviselve, hiszen az elmúlt években világossá vált, hogy a Fidesz-kormány az agrárlehetőségeink kihasználása helyett az akkumulátorgyár-nagyhatalmi státuszra törekszik, ami előrevetíti, hogy nem első osztályú élelmiszer-alapanyagokat, hanem veszélyes hulladéknak számító akkumulátorokat fognak feldolgozni. Ezt bizonyítja, hogy 586 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak eddig a Magyarországra épülő akkumulátorgyárak, vagyis a hazai költségvetésből ennyi pénz ment el külföldi gigacégek közvetlen és legalább ugyanannyi a közvetett támogatására.

Mindezt a magyar termőföldön, holott zöldmezős beruházások helyett bőven lett volna lehetőség barnamezős beruházásokra is, melyek az előző rendszerből maradtak ránk leromlott gyártelepek formájában, a magyar történelemnek abból a korszakából, amikor az ipart próbálták mindenáron erőltetni, de ahogy „a vas és acél országa” gazdasági irány sem a mi utunk volt, úgy az akkumulátorgyár-nagyhatalmi törekvések is merőben hibásak.

A feldolgozóipar szerepel a Mi Hazánk Mozgalom Virradat nevű programjában is, de mi teljesen más alapokon képzeljük azt el. A megtermelt jó minőségű magyar élelmiszer-alapanyagok számára szeretnénk olyan feldolgozóipart építeni, amely garantálja, hogy ezek a termékek ne nyersanyagként hagyják el az országot, ne külföldön legyenek feldolgozva, hanem maradjanak az országunkban, és az ebből keletkezett haszon is maradjon itt természetesen.

A Mi Hazánk Mozgalom az alacsony hozzáadott értékkel bíró, a profitot külföldre vivő akkumulátorgyár-koncepció helyett továbbra is kitart amellett, hogy a magyar kormánynak a mezőgazdaság területén a hazai családi kis- és középvállalkozásokat kellene támogatnia nagyobb mértékben, valamint az erre épülő feldolgozóiparra és szolgáltatóiparra kellene építeni az önálló magyar nemzetgazdaságot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Önök miért a vendégmunkásokban és miért nem a magyar emberekben, miért a környezetszennyező külföldi gigagyárakban és nem a magyar termőföldben, miért a külföldi multikban és nem a magyar vállalkozásokban látják a jövőt? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. Köszönöm a szót. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön számos fontos kérdést vetett fel. Engedje meg, hogy a jelenlegi helyzetértékeléssel kezdjem! Év végére egy számjegyűre csökkentjük az inflációt, és ezzel 2024-ben lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaság újból beinduljon. Ön a kérdésében arra keresi a választ, hogy ez milyen irányba menjen. Meggyőződésem, hogy az ön által említett irányok nem vagy/vagy, hanem és/és viszonyban állnak egymással.

Az Európai Unió döntött arról, hogy 2035-től már csak zéró kibocsátású gépjárművet lehet forgalomba hozni. A technika és a tudomány mai állása mellett ez egyértelműen az elektromos gépjárművek felé jelöli meg az irányt. Kérdés az, hogy ezek a gyárak hol fognak épülni, kik profitálnak belőle, hol teremt munkahelyeket, kinek hoz létre fejlesztést. Ahol a gépjárműveket gyártják, ott nyilvánvaló, hogy a gyártási sorban az akkumulátor egy alapvető kérdés. Nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy nemcsak a gépjárműveknél, hanem általában az egész elektromosáram-hasznosításnál a tárolás az elkövetkezendő  meggyőződésem szerint rövid  évek sürgető feladata.

Az elmondottakból, gondolom, egyértelműen következik az a véleményünk, hogy aki ellene van az elektromosakkumulátor-gyárnak, az ellene van a környezetvédelemnek is. Németországon és Kínán kívül kizárólag Magyarországon van gyára mindhárom német prémium autómárkának, és ezért továbbra sem kívánjuk ezt a pozíciót feladni, hogy a keleti és nyugati beruházások találkozópontjaként működjön Közép-Európa, és ezen belül Magyarország.

Hogy mit jelent ez már most, 2022-ben, igen, ’22-ben? Az autóipar tavaly 30 milliárd euró teljesítményt ért el, 170 ezer embernek adott munkát, miközben mintegy 20 milliárd eurónyi exportot produkált.

(18.50)

Azzal, hogy az elektromosautó-ipar beruházásait Magyarországra hozzuk, biztosítjuk azt, hogy az új autóipari korszakban is azok a munkahelyek, amelyek most vannak, meglesznek, illetve bővülnek.

A kérdésében az a véleménye formálódott meg, hogy ezt nem lehet a magyar mezőgazdaság kárára csinálni; nem is kívánjuk annak a kárára csinálni. Magyarországon jelenleg 5 millió 111 ezer hektár termőföld van, az akkumulátorgyárak, ha igaz a felmérés, mintegy 800 hektár területet használnak fel. Kérem, legyen arról meggyőződve ön is és az egész magyar társadalom, hogy a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmas termőföldet mezőgazdasági művelésből ne vonjunk ki, és minden lehetséges iparfejlesztést azokon a területeken használjunk  egyebek mellett az ön által említett úgynevezett barnamezős területeken is , amelyek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok.

Ami az ezzel kapcsolatos jövőt, mármint a mezőgazdasággal kapcsolatos jövőt illeti, a 2021-27-es forrásban 80 százalékos nemzeti önrészt biztosítottunk, erre a korábbi évtizedekben soha nem volt példa. Köszönöm a türelmét.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem Dócs Dávid képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Nem fogadom el. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr legnagyobb igyekezetére sem tudom elfogadni ezt a választ, hiszen nagyon más szemszögből közelítjük meg ezt az adott témát. Már csak azért is, mert mi úgy látjuk, én magam úgy látom, hogy a keleti és a nyugati gyarmatosítás találkozópontja inkább Magyarország, és azt, hogy a vagy-vagy miért nem fér meg ebben a témakörben, talán azzal tudnám leginkább illusztrálni, hogy 2016-tól kezdődően visszaesett a magyar GDP-ben a mezőgazdaság szerepe. Innen lehet látni, hogy a fő stratégiai irányt hogyan tűzte ki Magyarország Kormánya.

Nagyon rövid az idő, nem tudok hosszasan példálózni, de talán érdemes megnézni Szlovénia nemzetgazdaságát, annak a Szlovéniának, amelyet Európa zöld szíveként emlegetnek, és amely ország itt Magyarországon fog akkumulátor-feldolgozó üzemet létesíteni, Magyarország pedig, ha így halad, Európa hulladéklerakójává fog válni. Mi ezt nem szeretnénk. Mi azt szeretnénk, hogy a kormány végre térjen magához, és helyén kezelje a dolgokat: a magyar agráriumra helyezze a legnagyobb hangsúlyt. Köszönöm szépen a szót. (Szabadi István tapsol.)

Felszólalások:   152-157   158-163   164-169      Ülésnap adatai