Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Kollégák! Tisztelt Ház! Mielőtt magával a törvényjavaslattal kapcsolatos gondolataimra rátérnék, egy gondolatot elöljáróban szeretnék elmondani. Ma több olyan törvényjavaslatról is fogunk beszélni, amelynek a címében is az szerepel, hogy az Európai Bizottság kérésére történő módosítások vagy ilyesmi. Két gondolatom lenne, amit elöljáróban már most elmondanék itt délelőtt, hiszen ma egész nap együtt töltjük ezt a napot, és több ilyen törvényről fogunk beszélni.

Az egyik, amit szeretnék elöljáróban mondani, hogy mindnyájan, szerintem a parlament bármelyik, a patkó bármelyik oldalán foglalunk helyet, mindnyájan azt gondoljuk, hogy az Európai Unióból nekünk járó pénz, az jár nekünk, ez minket illet. Én a magam nevében ezt tudom mondani, hogy én biztosan ezt gondolom ezzel kapcsolatosan. Ugyanakkor teljesen el tudom fogadni, hogy a Brüsszelben ülő döntéshozók ezt nem akarják addig odaadni, ameddig egy olyan kormány uralkodik hazánkon, amelyik ezt a pénzt ellopja. Abban van különbség önök és köztünk, hogy mi azt gondoljuk, hogy a magyar embereket illeti ez a pénz, tehát nekünk kell hogy járjon, és ezért valóban a brüsszeli döntéshozók olyan döntéseket kérnek, amelyek legalábbis valamennyire ezt megalapozzák. Tehát a pénz jár nekünk, azt gondolom, de a magyar embereknek jár.

A másik, amit elöljáróban szeretnék mondani, mielőtt konkrétan erről a törvényről beszélnék, az ennek a törvénytervezetnek a címében is szereplő megfogalmazás és a ma tárgyalandó néhány másik törvénytervezet címében is szereplő megfogalmazás, amely, mint az előbb említettem, úgy szerepel, hogy az eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére történő módosítás; ennek a törvénytervezetnek a címében is és más, ma tárgyalandó törvénytervezetek címében is, még egyszer mondom ilyen szép tagoltan: az eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott vagy elfogadni javasolt módosítások.

Ha önök tőlem kértek volna tanácsot, hogy hogyan címezzünk egy törvényt, én nem javasoltam volna ezt önöknek, de önök nem kérnek tőlem tanácsot, ezzel nincs problémám, bár most azért elmondom így utólag, hogy szerintem nem jó gondolat az, hogy már a címbe is beleírjuk, hogy mi ezt csak ilyen kényszeredetten akarjuk elfogadni, csak kényszer ez, valójában mi ezt magunktól nem akarnánk. Valójában mi, mondjuk, nem akarnánk, mármint a mi, az önök, tisztelt kormánypárti fideszes meg  mi is a másik párt?  KDNP nevű szervezetnek a képviselői. Tehát a Fidesz és a KDNP valójában nem akarna elfogadni ilyen törvénytervezetet; valójában nem akarná a lopást megállítani; valójában nem akarna, mondjuk, egy antikorrupciós hatóságot létrehozni, sőt önök még az antikorrupciós kifejezést sem voltak hajlandók, hanem egy ilyen nagyon érdekes bűvszót tettek bele.

Tehát elöljáróban, mielőtt a konkrét törvényről mondanék néhány szót, ezt a két gondolatot szerettem volna megfogalmazni, hogy a ma tárgyalandó néhány törvényjavaslat kapcsán az egyik, amit szeretném, hogy egyértelműen lássanak, hogy az Unióból nekünk járó pénz jár nekünk, de el kell fogadni azt, ha a döntéshozók, akik Brüsszelben ülnek, nem akarják odaadni egy olyan kormánynak, amelyik ezt ellopja. A másik általános gondolatom, hogy szerintem nem okos azt mondani egy törvénytervezetnél, hogy önök ezt csak kényszerből teszik, valójában nem akarják ezeket megtenni.

Térjünk rá akkor erre a törvényre, a T/2033. számú törvényjavaslatra! Először elmondanám az általános észrevételemet, sőt már a verdiktemet is erről, és aztán pedig némileg furcsa módon utólag térnék rá a részletekre néhány mondatban.

Már a kormány lassan tucatnyi, ha jól számolom, tucatnyi javaslatot nyújtott be nekünk ide, az Országgyűlésnek, annak érdekében, hogy meggyőzzék az Európai Uniót arról, hogy ezekre a magyarországi rendszerszintű korrupciós problémákra önök megfelelő garanciákat tudnak adni. Jól látható, hogy a Bizottság, az ott ülő döntéshozók nincsenek meggyőződve az eddig elfogadott javaslatok hatékonyságáról, vagyis átlátnak önökön, átlátnak a fideszes blöffön. Látják azt, hogy a gyakorlatban ezek alig jelentenek valamit, ezek az új jogszabályok lényegében semmire nem jelentenek garanciát. Az idő pedig egyre jobban szorítja a magyar kormányt, már most is az önök hibája miatt kockáztatjuk azt, hogy több milliárd, sok milliárd eurót veszítsünk el  a veszítsünk, az a hazám, Magyarország  az önök hibájából; a kormányzat hibájából hazám több milliárd eurót veszítsen el, ha nem tudják, ugyebár, idén lezárni az eljárások egy jó részét.

Eddig is és most is így folytatjuk, hogy az MSZP a megegyezést szolgáló javaslatok és azok módosításai tekintetében mindig tartózkodó álláspontot képviselt, hiszen önöknek kell a kormány hibáját kijavítani  önöké a felelősség, önök javítsák ezt ki!

Az általános bevezetőm után rátérnék a módosító rendelkezések öt témakörére, hogy én hogyan látom ezt az öt témakört, ezek miket érintenek, ezt mondanám el most még röviden. Köszönöm a türelmüket.

Először is, a törvényjavaslat egyrészt megteremti annak a lehetőségét, hogy ez az Integritás Hatóság, amit nem mertek antikorrupciós hatóságnak hívni, felülbírálati indítványt, illetve ismételt felülbírálati indítványt nyújthasson be. Az alkotmányos követelményekre tekintettel ezen szerv vádindítvány benyújtására nem jogosult továbbra sem, erre az esetre a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy más indítványozó hiányában a megfelelő közzétételi folyamatot követően bármilyen természetes vagy jogi személy beléphessen az eljárásba.

A második témakör, látom, hogy továbbá egy ilyen ismételt felülbírálatot iktat be az eljárásba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felülbírálat alapján megindított vagy folytatott nyomozást az eljáró hatóság ismételten megszünteti, akkor a korábbi felülbírálati indítványt benyújtó személyeknek ismételten felülbírálati indítványt kell benyújtaniuk a nyomozati bíróhoz a megszüntető határozat megtámadása érdekében. Ha pedig a nyomozási bíró az ismételt felülbírálati indítvány alapján ismételten azt állapítja meg, hogy a nyomozást megszüntető határozat nem volt megalapozott, akkor nyílik majd meg a vádindítvány benyújtásának a lehetősége.

A harmadik témakör, amit látok az ötből, hogy a törvényjavaslat továbbá teljesen kizárja, hogy az ezen külön eljárásban hozott bármilyen bírósági döntés ellen a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal lehessen élni.

A negyedik témakör, amit látok, hogy a módosítások a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény megfelelő módosításával kiegészülve rendezik azt a kérdést is, hogy a büntetőeljárás hatálya alatt állás tekintetében az új külön eljárásban vádlottá váló személyek a pótmagánvádas eljárással megegyező jogi helyzetbe kerüljenek, azaz a jogerős elítélésig ne kerüljenek be a bűnügyi nyilvántartásba, illetve az egyéb törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények szempontjából se minősüljenek büntetőeljárás hatálya alatt álló személynek.

Az átmeneti rendelkezés módosítását  ez az ötödik témakör, amit látok, az utolsó  a törvényjavaslat elfogadását követően bekövetkezett új alkotmánybírósági gyakorlat indokolja. Az úgynevezett restitúciós ügyekben az Alkotmánybíróság által meghozott 23/2022. Ab-határozat ugyanis rögzítette, hogy az érintett eljárási szabálynak az ügyfél terhére történt megváltoztatása folyamatban lévő ügyekben a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába és így az Alaptörvény B) cikkébe ütközik.

(11.20)

Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatályba léptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit  erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint  a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell”  idézetem bezárva az AB-től. Tehát ezen döntést alapul véve pedig gondoskodni szükséges arról, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásokban a terheltek helyzete ne váljon hátrányosabbá az érintett átmeneti rendelkezés miatt, azaz a szabályozás ne legyen ad malam partem.

Még egyszer akkor tehát összefoglalva  és ennyit szerettem volna a részleteiről elmondani , visszatérve a mondandómnak az elejére, a problémát önök hozták létre, önök, a kormány a felelős azért, hogy az Uniótól nekünk járó pénzek egyelőre nem érkeznek meg, hiszen az Európai Unió nem bízik önökben, önök a gátjai annak, hogy szeretett hazámhoz és a magyar emberekhez eljussanak a nekünk járó uniós források. Ezt a problémát önöknek kell megoldaniuk, az önök felelőssége, a mi frakciónk nem tudja ezt majd igen szavazattal támogatni. (Dr. Juhász Hajnalka: Ezt sejtettük!) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.  Közbeszólás a kormánypártok soraiból.)