Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György és Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?” Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Jobbik frakcióvezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy személyes válaszadást kér, így a miniszterelnök úrnak távolléte miatt a soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Most a Jobbik-frakció soron következő kérdést feltenni kívánó képviselője következik, nem más, mint Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, aki azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Meddig még?” A miniszterelnök úr személyes távolléte miatt válaszadásra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jogosította fel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2010 áprilisában 266 forintot kellett adni egy euróért. Az utóbbi hetekben ez akár 420 forint fölé is ment, tehát láthatjuk, hogy 12 év orbáni kormányzás alatt elképesztően gyengült a magyar nemzeti fizetőeszköz vásárlóereje, és amikor mindezt számonkérjük a kormányon, jellemzően a Magyar Nemzeti Bankra szoktak mutogatni, hogy ők azok, akik valamit tehetnének az ügy érdekében. Amikor megkérdezem a Magyar Nemzeti Bankot, akkor mit szokott mondani? Azt, hogy hát, nekünk, kérem szépen, nincsen árfolyamcélunk.

A kérdés ebből következően adódik: miért nem írja Magyarország Kormánya a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénybe azt, hogy legyen a Magyar Nemzeti Banknak árfolyamcélja, védjük meg a nemzeti fizetőeszköz vásárlóértékét? Nem tudják nekem sehogy sem elmagyarázni, hogy indokolt lenne a 266 forintos árfolyamról a 420-as elérése, és kérem szépen, hogy ne jöjjenek a háborúval és a szankciós politikával, mert a háborút megelőzően már 367 forint fölött állt a forint-euró árfolyam, tehát még abban a pillanatban is, a háború kirobbanása előttre több mint 100 forintot tudtak rontani a forint árfolyamán az euróval szemben alig több mint tíz év alatt.

Azt látjuk ugyanakkor, hogy a zöldség, a gyümölcs, a bébiétel, a gyermekruha, minden egyes áruféleség lényegesen drágább a normális árfolyam mellett tapasztalható elképzelt árnál, tehát önök egyfajta különadót vernek le a magyar embereken a tudatosan gyengített, a multi cégek érdekében tudatosan gyengített forinton, de mégis a forró krumpli dobálása a legidegesítőbb, az, hogy egy magát nemzetinek valló kormány azt mondja, hogy neki nincs árfolyamcélja. A Magyar Nemzeti Bank ugyanezt mondja.

Ha mindenki terelgeti a felelősséget, miért nem vállalják azt, és miért nem írják bele az érintett törvénybe azt, hogy igenis van árfolyamcélunk, és igenis nemzeti érdek megvédeni a nemzeti fizetőeszköz értékállóságát? (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak.

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő úr kérdésére, hogy miért tart éppen ott a forint árfolyama, ahol van, azt tudom mondani, amit már többször elmondtunk, hogy miután Magyarország korábban az importkiadásainak mintegy 3 százalékát fordította nyersanyagbeszerzésre, tehát döntően olaj- és gázbeszerzésre, most pedig ez 25 százalékra nőtt meg, nyilvánvalóan megnőtt a devizaigény is, és ez pedig meggyengíti az árfolyamot. Ebben a szankciók és a háború jelentette a legnagyobb lépést, de kétségkívül az olajárnak és a gázárnak az emelkedése már ’21 második felében vagy ’21 végén megkezdődött, ennek megfelelően gyengült a forint árfolyama is.

Többször is elmondtuk, hogy természetesen az az érdeke a Nemzeti Banknak is és a magyar kormánynak is, és amennyire a szuverén monetáris politika ezt megengedi, annyira együtt is működünk ebben, hogy a forint stabil legyen, és minél kevesebb hektikus árfolyammozgás lehessen. De tudomásul kell venni, nincs olyan kormány, amely meg tudja semmisíteni vagy semmissé tudja tenni annak a következményeit, hogy 10-15-ször annyit kell a gázért fizetni, mint amennyit korábban kellett.

Egyet tud tenni egy felelős kormány, és ezt mi megtettük. Az önök baloldali szövetségesei úgy hagyták itt az országot, hogy 1 millió 100 ezer devizahitel-szerződés volt (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), 1 millió 100 ezer; miután ma ez már nincsen, ezért ma az árfolyammozgás lényegesen kevésbé fájdalmas a magyar társadalomnak és a magyar családoknak, mint amilyen fájdalmas volt ez az önök legfőbb szövetségese, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején.

Ezért bár nem jó az, hogy ilyen hektikus az árfolyam, jobb lenne, hogyha a forint erősebb lenne, de mindaddig, amíg ilyen elképesztő áron lehet nyersanyaghoz jutni, és ez az importkitettséget megnöveli, addig az árfolyamra negatív hatással van. Bízunk benne, hogy ez az állapot nem tart örökké, ezért mondjuk azt, hogy minél előbb vége van a háborúnak, minél előbb befejeződnek az energetikai szankciók, annál jobban állunk, és annál jobban fog állni a magyar árfolyam, a magyar forint árfolyama is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Viszonválaszra van lehetősége Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Miniszter Úr! A miniszter úr meg sem kísérelte megmagyarázni azt, hogy miért gyengül jobban a forint, mint háborúban álló országok fizetőeszközei  egészen elképesztő! , ahogy arra sem válaszolt, hogy merneke ilyet beleírni az érintett törvénybe; nyilván nem mernek, mert akkor nemzeti érdeket kellene képviselni, nem pedig az önök igazi szövetségesei, a multi cégek érdekeit. De van ám még egy szövetségesük, a bankrendszer, amellyel lepaktáltak a devizahitelesek elárulása érdekében, bizonyítja ezt több mint 20 ezer kilakoltatás. (Gulyás Gergelynek:) Ne röhögcséljen rajta, mert egyáltalán nem vicces!

Ha van önökben bátorság, és lett egyébként az Alaptörvénynek közpénzügyi fejezete, amelybe beleírták azt, hogy az államadósság egy bizonyos mértéknél jobban nem növekedhet, arra szólítom fel önöket, hogy írják az Alaptörvénybe, hogy a magyar nemzeti fizetőeszköz nem veszíthet többet az értékéből egy bizonyos szintnél az érintett időszakban. Az ezt célzó indítványt én megteszem, önök utána arról fognak szavazni, hogy hajlandóake megvédeni a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejét, vagy pedig sem  az elmúlt 10-12 év azt bizonyítja, hogy nem.

Arra szólítom fel önöket tehát, hogy végre a bankok és a multi cégek helyett (Az elnök csenget.) álljanak a magyar emberek oldalára. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválasz megilleti a miniszter urat is.

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr meg sem kísérelte megérteni a válaszomat, bár amit azután felvetett, azt követően be kell lássam, hogy erre valóban kevés esélye lett volna.

Értem, hogy a Gyurcsány Ferenccel való összefogástól a Jobbik többet várt, és nagyobb frakciót, és így, hogy ilyen kevesen maradtak, közgazdász nincs a frakció közelében, de azért elég nagyvonalú ma már a frakciótámogatás ahhoz, hogy egy vagy két közgazdászt talán alkalmazhatnának is, és hogyha sikerül valakit találni, aki hajlandó közgazdászként önöknek dolgozni, akkor azzal ismertesse meg azt a véleményét, hogy ön benyújtja egy országgyűlési határozatban, törvényjavaslatban, hogy mennyi legyen a forint árfolyama, és az Országgyűlés meg szavazza meg azt. (Z. Kárpát Dániel: Próbálj meg inkább válaszolni!) Ismertesse meg vele ezt, és nem kérem, hogy utána a véleményét a nyilvánosság előtt is ossza meg velünk (Z. Kárpát Dániel: Akkor legyél cinikus, ha érted azt, ami elhangzott, de nem érted! Nem tehetsz róla!), elég, hogyha megfontolja. (Az elnök csenget.)

Az tehát a kérésem, hogy egy közgazdászt a Jobbik közelébe. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Hú, de gyenge vagy!)

Felszólalások:   183   183-190   191-198      Ülésnap adatai