Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a tegnapi napon a közösségi média szabályozásáról, a videómegosztó-platformok szabályozásáról tettem fel kérdést, konkrétan a TikTok megosztóplatform szabályozásáról, a 18 éven aluliak számára történő korlátozásáról, akkor Vitályos Eszter államtitkár asszony azt mondta, hogy a kormány vizsgálja, illetve vizsgálni fogja az LMP javaslatait. Én szeretnék a mai napon is eljutni idáig, hogy legalább kapok egy ilyen pozitív választ a következő javaslatunkra, hogy a kormány ezt is megvizsgálja. Ez a javaslatunk most az egészségügy területét érinti, egy nagyon fontos és nagyon súlyos kérdést, amely alapvetően a várólisták csökkentésével van összefüggésben.

Tudjuk azt, hogy ma Magyarország sajnos vezető az Európai Unióban a tekintetben, hogy hányan halnak meg nálunk olyan betegségben, ami egyébként megelőzhető lett volna. Tehát nagyon sokan betegednek meg, nagyon sok a súlyos betegség, és sajnos nagyon sok embert veszítünk el Magyarországon amiatt, mert ezeket a betegségeket nem ismerjük fel időben, és nem tudjuk időben kezelni őket. Tulajdonképpen ennek részben oka a hosszú várólisták megléte, az, hogy egy diagnosztikai vizsgálatra hosszú heteket, akár hónapokat kell várni  ultrahangvizsgálatról, MR-ről, CT-ről beszélünk , vagy adott esetben különböző kórházi kezelésekre, műtétekre bizonyos esetekben akár éveket is várakozni kell.

A legfontosabb teendő tehát a várakozási idő csökkentése, az előjegyzési listák, a várólisták csökkentése lenne. És két területen van itt az államnak nagyon fontos feladata: ugye, ott van az állami egészségügy, amely kapacitáshiányos egészségügy. Ennek a kapacitáshiánynak egyik fontos oka, hogy az elmúlt bő egy évtizedben száz- és ezermilliárdokat vontak ki az egészségügyből. Ha megnézzük az állami egészségügy GDP-arányos finanszírozását, és itt a KSH, illetve az Eurostat adatait mondom, a legfrissebb adat szerint ez Magyarországon 7,3 százalék, ebben benne van az állami és a magánegészségügyi kiadás, de az Európai Unióban közel 11 százalék. Tehát itt van egy komoly lemaradásunk. Ha csak az állami kiadásokat nézzük, az 5,2 százalék, ez nagyon-nagyon alacsony, ez az Unióban szintén több százalékponttal magasabb, és itt átlagról beszélünk, sőt a Covid előtti időszakban volt egy olyan év, 2019-ben, amikor 25 éves mélypontra csökkent az egészségügy állami finanszírozása. Ezek a száz- és ezermilliárd forintok azóta is hiányoznak az egészségügyből. Ezeket nyilvánvalóan pótolni kell, és az állami kapacitásokat fel kell építeni, hogy a várólistákat csökkenteni lehessen.

De van egy másik terület és ez a magánegészségügy területe. Ha valaki gyógyulni akar, ugye, két választása van; idézőjelben mondom, hogy ez két „nehéz” választás, hiszen az egyik, ha állami egészségügyben próbál gyógyulni, ott, ugye, várakozni kell, vagy a magánegészségügyben, ahol lehet, hogy akár jövő hétre vagy akár következő napra adnak időpontot, de nagyon-nagyon drága, és egyre drágább. És mindez történik az inflációs válság kellős közepén.

Mi ebben a helyzetben azt gondoljuk, hogy a magánegészségügy árainak növekedését meg kell fékezni. Mi arra fogjuk kérni a kormányt, azzal kapcsolatban terjesztünk be javaslatot, hogy vezessünk be ármaximumot a magánegészségügy bizonyos szolgáltatásaira. Ugye, a magánegészségügyben komoly kapacitások vannak mind a műszerek, az eszközök, illetve a humán erőforrás tekintetében, kapacitásproblémák sem állhatnak elő, hiány sem keletkezhet. Ugye, más területeken láttuk ezt, ahol a kormány bevezette, mondjuk, az árstop intézményét. Mi azt gondoljuk, hogy a magánegészségügy bizonyos szolgáltatásaira, a szűrővizsgálatokra, a diagnosztikai vizsgálatokra és a szülészet-nőgyógyászat különböző területeire be kell vezetni az ármaximum intézményét, meg kell akadályozni, hogy az árak tovább növekedjenek, mindezt annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás elérhető legyen és megfizethető legyen azok számára, akik a magánegészségügyben keresik a boldogulást. És tudjuk, hogy ők nagyon-nagyon sokan vannak, gyakorlatilag a magyar lakosság kétharmada  ez is statisztika  már igénybe vette legalább egyszer a magánegészségügy szolgáltatását, nagyon-nagyon sokan fordulnak ide, mert az állami egészségügyben nem találják meg a boldogulásukat.

Tehát a forrásokat kell növelni az állami egészségügyben, a magánegészségügyben pedig az ármaximum intézményét be kell vezetni. Kíváncsian várom a kormány képviselőjének ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kanász-Nagy Máté képviselő úr. A napirend előtti felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is, számokkal szeretnék cáfolni pár dolgot, amit ön megpróbált itt állítani a parlamentben. Amikor átvettük a kormányzást, akkor az egészségügyi költségvetésben 1198 milliárd forint szerepelt, ez most 2800 milliárd forint. Tehát 1600 milliárdos a növekedés, 134 százalékos növekedés az egészségügyi kasszában.

Amit ön mond, hogy voltak forráskivonások az egészségügyben, ez kétségtelenül igaz a 2010 előtti időszakra, amikor azok vezették az országot, akikkel ön együtt politizál. Ebben az időszakban 600 milliárd forintot vontak ki a magyar egészségügyből, mi most éves szinten 1600 milliárd forint többletet teszünk bele, többek között azért is, mert, ha csak az elmúlt négy esztendőt nézem, az ápolók bérét 72 százalékkal emeltük, most júliustól egy 18 százalékos emelés jön, aztán jövő márciustól a következő. Az orvosoknál minden idők legnagyobb béremelését hajtottuk végre, hiszen 2-2,5-szeresére emelkedett az orvosoknak a koronavírus-járvány ideje alatt elindított béremelési programban a fizetése, ma már egy kezdő orvos is sokkal több mint 600 ezer forintos kezdő alapfizetésre számíthat, húsz éve a pályán lévő orvos másfél millió forintot a pálya vége felé, tehát negyvenéves tapasztalattal rendelkező pedig 2,1 millió forintos alapfizetéssel rendelkezik. Tehát ezek olyan számok, amelyekről tíz évvel ezelőtt még álmodni sem mert senki.

És ezzel párhuzamosan sikerült kivezetni a magyar egészségügyből a hálapénzt, amely hetven évig deformálta a teljes egészségügy rendszerét. Ha volt valami, ami az egész rendszert rossz irányba vitte, deformálta, lassította  bár lehet, hogy a „lassította” kifejezés nem a legjobb, de a „deformálta” kifejezés mindenképpen előnyös , az a hálapénz-rendszer volt, mert nem azokat a beavatkozásokat végezték el feltétlenül, ami a beteg egészsége szempontjából optimális, hanem bizonyos esetekben azt, ami a paraszolvencia szempontjából optimális volt. Úgyhogy ez volt az egyik legfontosabb előrelépés, amit sikerült megtenni az elmúlt években.

Ahogyan ön is mondja, a nemzetközi kimutatásokból jól látszódik, hogy azok a mutatók, azok az indikátorok, amelyek az életmóddal kapcsolatosak, tehát amikor az életmóddal megelőzhető egy betegség, itt Magyarországnak nagyon sok előrelépési lehetősége van. Itt akár, ha a koronavírus-járványt nézi ön is, a túlsúly az egyik legfontosabb szempont volt a koronavírus lefolyásának veszélyessége szempontjából, ebben is és más kérdésekben is nagyon sok mindent tehetünk. Ezért vezettünk be új szűrővizsgálatokat, a vastag- és végbélszűréseket ezért vezettük be. Ezért fontos, hogy HPV-oltással, mással meg akarjuk előzni a betegségeket, vagy korábban fel akarjuk ismerni ezeket.

(9.10)

Itt két új szűrést is bevezettünk az elmúlt években, országos népegészségügyi szűrést, pontosan azért, hogy minél hamarabb felismerhetők legyenek a betegségek, és így meg tudjuk előzni ezeket a betegségeket vagy azt, hogy ezeknek nagyon súlyos lefolyása legyen.

Ami a várólistákat illeti, tisztelt képviselő úr: amikor az önök szövetségesei kormányoztak, nem volt várólista Magyarországon, csak kis kockás füzetek voltak, mi vezettük be az országos, áttekinthető, elektronikus várólista-nyilvántartási rendszert. Akkor még szürkehályogműtétre 28 ezren várakoztak, most 12 ezren, és akkor még csípőprotézis-műtétre 11 ezren várakoztak, most 7 ezren.

Voltak ezek a számok alacsonyabbak is, 2019-ben, a járvány előtt, azóta még nem dolgozta le az egészségügy a teljes hátrányát, amit a járványban sajnálatosan felhalmozott, de azért halad ebben is; hiszen a kormány az elmúlt években jelentős összegeket  ha összeadja az elmúlt évek várólista-csökkentési programjait, akkor láthatja , 63 milliárd forintot fordított várólista-csökkentésre. Nézzük meg, hogy mondjuk, szürkehályog esetén mely országokban rövidebb a tényleges várakozási idő a magyarnál! Litvánia, Olaszország, Hollandia, Dánia és Svédország van előttünk, utánunk következik Anglia, Új-Zéland, Spanyolország, Chile, Portugália, Lengyelország, Finnország, Izrael, Norvégia, Ausztrália és Észtország. Ha megnézzük az OECD kimutatását csípőprotézis-műtétre, ott azt látjuk, hogy előttünk van Dánia, Hollandia, Olaszország, Finnország, Izrael, mögöttünk van Anglia, Új-Zéland, Svédország, Portugália, Norvégia, Spanyolország, Litvánia, Ausztrália, Lengyelország, Észtország és Chile.

Valóban, sokaknak van olyan tapasztalata, és akár nemcsak műtétek esetében, hanem járóbeteg-rendelésnél is, hogy hosszabb a várakozási idő, mint amit mindenki elfogadhatónak tart; ezen továbbra is dolgozni kell, ezt továbbra is csökkenteni kell. Ezért múlt decemberben el is fogadtuk egy törvénymódosítást a járóbeteg-rendelésnek egy szélesebb körű áttekintésére, amit áprilisban meg is tett az Országos Kórházi Főigazgatóság, aki ennek a feladatnak a felelőse volt, hogy pontosan meg tudjuk hozni ezen a tavaszon, ennek a nyárnak az elején azokat a döntéseket, amelyekkel a járóbeteg-rendelőkben is csökkenthető lesz a várólista. Úgyhogy azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb feladatunk, sőt biztosan ez a legfontosabb feladatunk, hiszen az emberek véleményéből is ez látszódik. Amikor az összes egészségügyi vezetőt Pintér Sándor miniszter úr összehívta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy egész napos tanácskozásra, ott is az egyik kiemelt feladat a várólisták csökkentése volt minden magyar egészségügyi vezető számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai