Felszólalás adatai

Felszólalások:   99-114   115-142   143-166      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4024. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Soltész Miklós úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben, aki a felszólalását az emelvényről mondja el. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Corvin-lánc a Magyar Szent István-rend után a következő legmagasabb rangú állami kitüntetés, amely a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál.

58 év után, az első Orbán-kormány idején alapították újra a Magyar Corvin-lánc-díjat. 2001-ben még tizenketten vehették át a kitüntetést. Tiszteletet érdemelnek a kitüntetettek, így fölsorolom őket: Balogh János zoológus; Kallós Zoltán néprajzkutató; Lámfalussy Sándor közgazdász; Lovász László matematikus; Lukács János történész; Makovecz Imre építész; Nemeskürty István irodalomtörténész; Oláh György kémikus; Szabó Magda írónő; Szokolay Sándor zeneszerző; Teller Ede fizikus; Zsigmond Vilmos operatőr. Közülük Lovász László él még, a többieket Isten nyugosztalja!

2002 után, a kormányváltást követően a Gyurcsány-kormány egyetlenegy kitüntetés adományozását sem kezdeményezte, mindezt beszüntették. (Nacsa Lőrinc: Szégyen!) 2012-ben öten ismét megkaphatták a díjat: Bor Zsolt fizikus; Jelenits István piarista szerzetes, tanár; Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester,  Isten nyugosztalja! -; Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató.

(16.40)

Majd később, 2018-ban pedig újabb hét kitüntetett részesült az elismerésben: Huszti Péter színművész, Maróth Miklós orientalista, akadémikus, Martonyi János külügyminiszter, Melocco Miklós szobrászművész, Radda György biokémikus, Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, akadémikus és Sótonyi Péter orvos, akadémikus.

Jelenleg a szabályok következtében, eredményeképpen tizenketten rendelkeznek Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel: Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és korábbi elnöke, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke; Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emerita oktatója, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökhelyettese; Bor Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár; Huszti Péter Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet művésze, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora, professor emeritus; Jelenits István Széchenyi-díjas teológus, író, piarista szerzetes; Lovász László Széchenyi-nagydíjas matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ugyancsak korábbi elnöke; Maróth Miklós Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; Martonyi János Széchenyi-díjas jogtudós, volt külügyminiszter, az állam- és jogtudományok kandidátusa, professor emeritus; Melocco Miklós Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; sir George Radda, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az Oxfordi Egyetem professor emeritusa, a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja; Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, valamint Sótonyi Péter Széchenyi-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem volt rektora, professor emeritus.

A Corvin-lánc kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A testület munkálkodik a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. A testület külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezetével kapcsolatban. Figyelemmel kíséri továbbá a magyar tudományos és művészeti élet, a kultúra, az oktatás és a művelődés helyzetét, és ezekkel összefüggésben közérdekű javaslatot, illetve nyilvános állásfoglalást tehet közzé.

A Corvin-lánccal kapcsolatos egyes adminisztratív és szervezési jellegű feladatokat a Magyar Corvin-lánc Iroda látja el, amely mostanáig a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti keretein belül működött.

Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat célja a Magyar Corvin-láncra, a Magyar Corvin-lánc Testületre és a Magyar Corvin-lánc Irodára vonatkozó jogszabályok összhangjának megerősítése és a Magyar Corvin-lánc tekintélyének ápolása. Ennek érdekében a törvényjavaslat új, önálló törvényben helyezi el és foglalja egybe a Corvin-láncra vonatkozó, jelenleg két törvényben és egy kormányrendeletben szereplő, széttagolt módon szabályozott rendelkezéseket. A törvényjavaslat ugyanakkor a Corvin-lánc esetében is lényegében változatlanul megtartja a Magyarország állami kitüntetéseire jelenleg irányadó szabályozási elveket, így az állami kitüntetések szabályrendszerében tartalmi szempontból az egységesség és a folyamatosság továbbra is biztosított marad.

A Magyar Corvin-láncot, miként ez idáig, úgy ezt követően is a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök előterjesztése alapján. A törvényjavaslat a jövőre nézve rendelkezik továbbá arról, hogy a Corvin-lánc Iroda a továbbiakban a Sándor-palota szervezetében látja el a feladatait. A Corvin-lánc Iroda vezetőjét a törvényjavaslatban foglaltak alapján a köztársasági elnök nevezi majd ki. A törvényjavaslat a hatálybalépéskor fennálló tényeket, körülményeket, jogviszonyokat nem érinti, így a Corvin-lánc Testület változatlanul működik tovább, miként érintetlen marad a Corvin-lánc Testület jelenlegi elnökének és elnökhelyettesének, valamint a Corvin-lánc Iroda jelenlegi vezetőinek a tisztsége is, tehát az e tisztségeket jelenleg betöltő személyek a törvényjavaslat hatálybalépése után is hivatalban maradnak.

Tisztelt Országgyűlés! A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg. Amint arra a korábbiakban már utaltam, a Corvin-lánccal kitüntetettek száma jelenleg tizenkettő, így a közeljövőben esedékessé válhat új kitüntetési javaslatok megtétele, illetve előterjesztése, elismerve a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemeket. A Corvin-láncra a testület által támogatott személy terjeszthető elő.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekre tekintettel arra kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Kállai Mária képviselő asszonynak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

(Folytatás 67/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2023. május 23. kedd 67/2. szám

Országgyűlési Napló

DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénytervezet célja, ahogyan államtitkár úrtól is hallottuk, a Magyar Corvin-láncra, a Magyar Corvin-lánc Testületre és a Magyar Corvin-lánc Irodára vonatkozó jogszabályi rendelkezések törvényben történő rögzítése és a Corvin-lánc tekintélyének ápolása, ahogyan maga a törvénytervezet szó szerint fogalmaz: „a Corvin-lánc Testület által képviselt értékek magasabb szintű védelme”.

Jelenleg két törvényben és egy kormányrendeletben széttagolt a szabályozás. Az előttünk lévő törvényjavaslat új, önálló törvénybe helyezi és foglalja egybe a Corvin-láncra vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor el kell mondani, hogy a tartalmat lényegileg nem érinti, és így az egységesség és a folyamatosság biztosított.

Ahogyan már mondtam, kettős célt jelöltünk meg a törvényben: az egy törvényben történő szabályozást a párhuzamosságok elkerülésének érdekében, és a Corvin-lánc tekintélyének az ápolását.

Tisztelt Országgyűlés! Felemelő is a pillanat, amikor egy ilyen elismerés külön törvénybe foglalásáról döntünk majd, és óhatatlan, hogy az elismerések társadalmi szerepéről, feladatáról szóljunk. Feltehetjük a kérdést, miért is van szükség ilyen kitüntetésekre, miért erősödhet a társadalom azáltal, hogy a nemzetért, a magyar emberekért, az emberiségért sokat tevő alkotó elméket, kimagasló teljesítményeket elismeri. Ha fontosnak tartjuk a nemzet építését, akkor erre a kérdésre nagyon egyszerű a válasz, hiszen felelős nemzet ily módon is megbecsüli a közösségben kiemelkedő teljesítményét, és maga a közösség megbecsülése is ösztönzőleg hat a kiemelkedő teljesítményekre, arra, hogy az arra képesek kiemelkedőt alkossanak. Ettől pedig egy közösség, elmondhatjuk, erősebbé, jobbá, értékesebbé válik, és nem utolsósorban gazdagabb lesz azzal a fontos érzéssel, amelyet úgy hívnak, hogy nemzeti büszkeség.

Ha belegondolunk, 1948 óta van Kossuth-díj, 1990 óta Széchenyi-díj, 2004 óta nemzet sportolója, 2014 óta nemzet művésze, sorolhatnánk még rangos elismeréseinket, és ahogyan államtitkár úrtól is hallottuk, a Corvin-lánc, sajnos megszakításokkal, 1930-ban történelmünk egyik legnagyszerűbb oktatási miniszterének is, Klebelsberg Kunónak is a javaslatára jött létre.

(16.50)

2001-ben az Orbán-kormány újraalapította, és ha belegondolunk, azokra az emberekre, azokra a személyiségekre gondolunk, akiket az államtitkár úr felsorolt  én csak néhány kiemelést teszek , azt gondolom, nagyon nagy tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk valamennyiükre, közöttük olyan nagyszerű emberekre, mint magára Klebelsberg Kunóra, Teleki Pál földrajztudósra, Dohnányi Ernő zeneszerzőre, Kaló Zoltán néprajztudósra, Reményik Sándor költőre, Lehár Ferenc zeneszerzőre, Makovecz Imre építészre, Nemeskürty István irodalomtörténészre, vagy éppen Szabó Magda író, Teller Ede világhírű fizikus, Zsigmond Vilmos operatőr, Kocsis Zoltán zongoraművész, Huszti Péter színművész, Marton Éva operaénekes, Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató erősítik ezt a sort, és sorolhatnánk a teljes listát; csupa nagyszerű ember csupa világszínvonalú, kiemelkedő teljesítménnyel. Általuk több, gazdagabb és erősebb lett nemzetünk, és azt gondolom, hogy mindez az ország, a nemzet gazdasági versenyképességét is erősíti.

Szomorú, de meg kell állapítani, hogy ezt az évszázados hagyományt nem folytatva a kommunizmus és a 2001 utáni liberális kormányok időszakában elfogadhatatlanul nem adtak át ilyen díjat. (Nacsa Lőrinc: Szégyen!) A nemzet szeretete és köszönete soha nem válhat politikai eszközzé, nem lehet áldozata semmilyen politikai érdeknek.

Tisztelt Ház! A Corvin-lánc az egyik legfontosabb elismerés, amelyet Magyarország adományozhat. Olyan kiválóságok tartoznak a díjazottak körébe, akik megkérdőjelezhetetlenül kiemelkedő személyiségei, alkotói, tudósai és művészei hazánknak.

Az előttünk lévő törvénytervezetben a változás az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a Magyar Corvin-lánc Iroda a továbbiakban a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett a Sándor-palota szervezetében fog működni, vezetőjét a továbbiakban a köztársasági elnök nevezi ki. A törvényjavaslat a hatálybalépéskor fennálló tényeket, körülményeket, jogviszonyokat nem érinti, így a testület változatlanul működik tovább, és érintetlen marad  ahogyan az államtitkár úr is fogalmazott  a Corvin-lánc Testület jelenlegi elnökének és elnökhelyettesének, valamint az iroda jelenlegi vezetőjének a tisztsége is. A tisztségeket jelenleg betöltő személyek tehát a törvényjavaslat hatálybalépése után is hivatalban maradnak.

A Corvin-lánc Irodának a nemzet egységét megtestesítő államfő munkaszervezetéhez kapcsolt működése a függetlenség erősítését jelenti. A törvényjavaslat révén a Corvin-lánc Iroda oda kerül, ahova a leginkább illik: a pártpolitikai vitákban nem érintett Sándor-palotába, a legfőbb közjogi méltóság munkaszervezetébe.

Tisztelt Ház! A vezérszónoki gondolatok vége felé szeretném mindenkinek felidézni, melyek is valójában a Corvin-lánc Testület közfeladatai. A testület a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik; véleményt nyilváníthat, szemléletet formál, közgondolkodást formál, közérdekű javaslatot tehet a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést és minden más, egyébként általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezésével kapcsolatban, és nyilvános állásfoglalást tehet közzé. Természetesen véleményt nyilvánít abban is, hogy a Corvin-lánc adományozására irányuló indítvánnyal érintett személy érdemese, méltóe a Corvin-láncra.

Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Legyünk büszkék arra, hogy a magyar nemzet egy évszázados örökségét tovább erősítve őrizhetjük a generációkon átívelő szellemiséget, valamint egy olyan testületet, amely Magyarország felemelkedéséért alkot. A Fidesz-frakció természetesen támogatja a törvénytervezetet, tisztelettel kérem a magyar Országgyűlés teljességét, támogassa a törvénytervezet elfogadását, közösen becsüljük meg a nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményeket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka, Kálmán Olga képviselő asszony következik, aki előzetesen jelezte, hogy a vezérszónoki felszólalását a pulpitusról mondja el. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

KÁLMÁN OLGA, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony. Örök optimistaként mindig azt gondolom, hogy önök már nem tudnak ennek az országnak több meglepetést okozni. Aztán mindig rá kell jönnöm, hogy nincs akkora képzelőerőm, amit önök felül ne tudnának múlni. Nincs az a felesleges pénzköltés, rongyrázás, amit ne tudnának überelni. Nincs az a szívtelen-lelketlen, az embereket cserben hagyó, az emberek valós gondjaival nem törődő, dilettáns kormányzás, amire ne tudnának még egy lapáttal rápakolni.

Sajnos 13 éve hétről hétre bebizonyítják, hogy önök nem a hazájukat, hanem a saját hatalmukat szolgálják, és erre bizony nem sajnálják a közpénzmilliárdokat sem. Megvannak a kedvenc udvari zenészeik, színészeik, az ő esetükben van pénz bőven egy-egy fellépést államilag megtámogatni; ha valakinek ez nem lenne elég, akkor kap hozzá még egy színművészeti egyetemet is. Megvannak a kedvenc történészeik, az ő esetükben van pénz bőven egy-egy történelemhamisító előadásra, kötet kiadására; és ha valakinek ez nem lenne elég, akkor kap hozzá egy kutatóintézetet vagy akár egy egész múzeumot. Megvannak a kedvenc építőipari vállalkozásaik, az ő esetükben van pénz bőven egy-egy állami beruházást túlárazni; ha valakinek ez nem lenne elég, akkor kap hozzá még egy bankot, egy médiabirodalmat, néhány kastélyt, kempinget vagy a fél Balatont. És megvannak a kedvenc állami elismeréseik is. De ha nem elég az, ami évtizedek óta létezik, akkor feltámasztanak egyet a sötét történelmi múltból.

Különös érzékkel valahogy mindig egy olyan történelmi időszakon merengenek, ami ennek az országnak nem a dicsőséges múltjára emlékeztet minket. (Nacsa Lőrinc: Klebelsberg Kunó!) Hát így jár az, aki a saját, jól megfizetett udvari történészeire hallgat, és nem a szakma egészének véleményét kéri ki. Persze az is lehet, hogy ez a sötét múltba merengés magának a miniszterelnöknek a rögeszméje, és a baráti történészek csak megpróbálnak megfelelni a megrendelő elvárásainak.

Önök már 2001-ben sem hallgattak a szakmai kritikákra, amikor az első Orbán-kormány újjáalapította a Corvin-lánc kitüntetést. Pedig pontosan tudták, hogy az eredetileg 1930-ban, Horthy Miklós kormányzó által alapított elismerésnek egyetlen célja volt: az, hogy egy szűk körű, a rendszert támogató elitklubban tartsa a magyar tudomány és művészet vezető személyiségeit. Ez a minta a miniszterelnök úrnak? Egy elitklubban kell tartani a rendszertámogatókat, nem pártszimpátiától függetlenül a kiválóságokat, hanem az önök rendszerét támogatókat?

Félre ne értsenek, ebben az országban számtalan kiváló tudós, kutató, művész van, aki munkáját  nagyon helyesen  az államnak is el kell ismernie. Van is erre megfelelő állami kitüntetés  de önöknek kellett még egy a múltból. Ezért 2011-ben másodjára is feltámasztották a Corvin-láncot. És nemcsak magára az intézmény újraélesztésére volt igényük, hanem még rendesen ki is stafírungozták a Corvin-lánc Testületet, amely az év elején egy 6 milliárd forintból felújított villaépületbe költözhetett. A műemléki épületben a zene- és szivarszoba mellett lakosztályokat is kialakítottak közpénzből. A felújított villába liftek is kerültek, reprezentatív tereket, irodákat, tárgyalót, ebédlőt, a tetőtér beépítésével pedig vendéglakosztályokat és egy zeneszobát alakítottak ki, utóbbiba zongorát is vettek mintegy tízmillió forintért. A bútorokra és függönyökre több mint 300 millió ment el.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Soha egyetlenegy értelmes választ nem tudtak még arra adni, hogy mi szüksége van egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző, gyakorlatilag csak szökőévente találkozó, amúgy egyébként home office-ban működő 12 fős testületnek egy 2200 négyzetméteres, pazar módon berendezett irodaházra. 2200 négyzetméter, vagyis a 12 fős testület minden egyes tagjára jut 183 négyzetméter. El nem tudom képzelni, mit csinálnak ott.

Mi, földi halandók úgy gondoljuk, hogy ha egy 12 fős grémium összeül, tanácskozik, akkor egy szobában körbeülnek egy asztalt. Na de hát a NER rendszerében nincsenek ilyen költségkímélő puritán dolgok. Egy asztalnál? Egy asztal meg 12 szék? Ah, ugyan már! Ha már bútort veszünk közpénzből, akkor adjuk meg a módját! Így aztán csaknem 500 darab bútort sikerült vásárolniuk, hogy a Corvin-lánc Testületet csinos kis villa várja, amikor néhányévente kedvük szottyan találkozni egymással.

(17.00)

A félezer bútor között van 236 ülőbútor, melyből 12 darab korhű nemes másolat, 80 asztal, 84 szekrény, 10 ágy, 2 fogas, 5 tükör. A lakástextíliákkal, a 23 szőnyeggel és a 36 függönnyel együtt ez 304 millió forintba került az adófizetőknek.

És itt még nincs vége a rongyrázásnak, mert az mégsem járja, hogy a 12 fős testület tagjai, ha eddigi szokásukhoz híven három-négy évente találkoznak, akkor az üres falakat bámulják a 2200 négyzetméteren. Így aztán egyszereplős  mert hát, mi más?  közbeszerzéssel, nettó 275 milliós összegért a falakat is sikerült szépen feldíszíteni: 72 műtárgy tulajdonjogát szerezte meg a testület. Ezek között 47 festmény, 7 szobor, 5 állóóra, 11 dísztárgy és 2 tükör van. A listán szerepelt Mednyánszky László, Keleti Gusztáv, Czóbel Béla festménye is.

Önök 6 milliárd forintot elköltöttek egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző 12 fős testület találkahelyére; arra a testületre, amelynek tagjai három-négy évente találkoznak. Tudom, hogy a NER-lovagoknak a 6 milliárd szinte aprópénz, ennyit akár egyetlen túlárazott közbeszerzésen is leakasztanak a magyar adófizetőkről, arról nem is beszélve, hogy az orbáni infláció miatt a brutális élelmiszer-dráguláson is szépen keres az állam a rekordmagas áfabevételekkel. A magyar emberek egyre több pénzért egyre kevesebbet tudnak vásárolni a boltokban. És miért? Hogy önök a költségvetésbe befolyt többletet kényük-kedvük szerint szórhassák szét a luxusbarátaikra, luxusvillákra, szivarszobákra, függönyökre, lakosztályokra. (Nacsa Lőrinc: Apró-villa!) Önök teljesen elrugaszkodtak a magyar valóságtól!

Lehet, hogy valahol már olvasták, de túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottak annak, hogy mennyi ma Magyarországon egy ápoló átlagfizetése: 310 ezer forint. És ez az átlag. Amit önök eddig eltapsoltak a Corvin-lánc Testületükre, az 19 354 ápoló egyhavi fizetése. (Zsigó Róbert: Mennyi lélegeztetőgép!) De mondom máshogy, hátha így önöknek is sikerül befogadniuk: ezért a pénzért egy egészségügyi ápoló 1612 évet dolgozik; ennyit kell ledolgoznia. Ha még mindig nem sikerült elérnem az igen magas ingerküszöbüket, akkor mondok egy másik arányszámot: ez az 1612 év legalább 20 generációt jelent.

Nézzük, hogy mit is jelent a hétköznapi emberek életében a Corvin-lánc-villa csinosítgatása. A festményekért, állóórákért egy magyar ápolónak 73 évet kellene dolgoznia; a szőnyegekért, a bútorokért szintén ennyit.

Önök előszeretettel mutogatnak Brüsszelre, hogy a gonosz bürokraták, akiknek egyébként a bűne az, hogy nem hagyják, hogy a magyar kormány ellopja az uniós pénzeket, nos, önök szerint miattuk nincs fizetésemelése a magyar pedagógusoknak. Tisztában vannak azzal, hogy egy magyar pedagógusnak 40 év szolgálat és szakvizsga letétele után mennyi az átlagfizetése? Az átlag! 400 ezer forint. Amit önök eddig elherdáltak a Corvin-lánc Testület villaépületére, az 15 ezer magyar pedagógus átlagfizetése. A festményeket, tükröket 685 pedagógus havi fizetéséből sikerülne megvásárolniuk.

Ez a kormány szégyenszemre nem hajlandó a családi pótlék 12 200 forintos összegét emelni, de Orbán Viktor kedvenc Corvin-lánc Testületére szemrebbenés nélkül elköltötték 491 803 család egyhavi családi pótlékát. Ez a 6 milliárd forint egy családra vetítve 40 983 évnyi családi pótlékot jelent.

Gyakran büszkélkednek a januári 6 százalékos nyugdíjemeléssel, ami átlagban 12 ezer forintot jelentett. Persze, ilyenkor mélyen hallgatnak a 25 százalékos inflációról és a 40 százalék fölötti élelmiszer-drágulásról. Nos, ebből a kidobott 6 milliárd forintból egy nyugdíjasnak 500 ezer hónapnyi plusznyugdíjat adhattak volna, ami 42 évnyi 6 százalékos emelést jelent, vagy 500 ezer nyugdíjasnak egy hónapnyi plusznyugdíjat is adhattak volna ebből a pénzből. De nem ezt tették. És azt se feledjük, hogy pont 6 milliárdot nem fizettek még ki a fővárosnak a Lánchíd felújításáért.

Nos, remélem, sikerült érthetően elmagyaráznom önöknek, hogy hány módon költhették volna értelmesebb dolgokra, a magyar emberek életének jobbá tételére ezt a 6 milliárd forintot. Ehelyett a Horthy-korszakba merengő nosztalgiával dédelgetik a Corvin-láncot testületestül, villástul, flancos bútorostul.

Most éppen átírnák az állami kitüntetésekről szóló törvényt, és júniustól már a Köztársasági Elnök Hivatala, vagyis a Sándor-palota szervezetében működne tovább Orbán Viktor kedvenc, közpénzmilliárdokat felemésztő köztestülete. Mintha nem lenne mindegy, hiszen a nap végén így is, úgy is Orbán Viktor dönti el, hogy ki kaphat Corvin-láncot, és ki tanácskozhat 80 darab asztalnál, 84 szekrény, 10 ágy, 2 fogas, 5 tükör, 72 műtárgy között, és ki játszhat el egy andalító dallamot a 10 milliós zongorán, miután kipihente a tanácskozás fáradalmait a szivarszobában.

Ezt a villát annyi pénzből csinosítgatták ki, ami 15 ezer pedagógus egyhavi átlagfizetése; amiért egy magyar egészségügyi ápolónak 1612 évet kellene dolgoznia; ami 42 éven keresztül 6 százalékos emelést is jelenthetne egy átlag magyar nyugdíjasnak.

Szeretném egyértelműsíteni: a Demokratikus Koalíció nem támogatja az önök fényűző és lenéző politikáját, így a mostani törvénymódosítást sem. És abban is biztosak lehetnek, hogy a Dobrev Klára vezette új magyar demokratikus kormány (Nacsa Lőrinc: Az, tényleg.) az ilyen pénzszórást azonnal meg fogja szüntetni, a felelősöket pedig meg fogja találni. Köszönöm szépen. (Nacsa Lőrinc: Fenyegetni szabad?  Zsigó Róbert: Elég rossz lehet neked…  Font Sándor: Szép beszéd volt!)

ELNÖK : Köszönöm. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egészen döbbenetes verbális ámokfutást hallhattunk Kálmán Olga képviselő asszonytól, független, objektív újságírótól, Gyurcsány Ferenc egyik személyes kedvencétől.

Az a helyzet, tisztelt képviselő asszony, az, hogy önök rendre megpróbálnak történelmet hamisítani, mint MSZMP-s elődeik, rendre megpróbálnak olyan osztályharcot szítani a kultúrában, mint MSZMP-s elődeik, rendre megpróbálják megcímkézni, hogy ki a jó tenorénekes vagy ki a jó atomfizikus, vagy ki a jó tudós és ki a rossz, ahogy MSZMP-s és kommunista elődeik, azt 2023-ban egészen felháborítónak gondolom.

Nézzük meg azt, hogy ön 6 milliárd forintról beszélt, a 6 milliárd forintot nagyon sokféleképpen lebontotta, épp csak lélegeztetőgépekre nem váltotta... (Kálmán Olga: Ezt már ledaráltátok, a papírokat!)  azt is lehetett volna , én is hadd világítsam ezt meg máshogy: ennek az összegnek a közel 30-szorosát lopták el önök a négyesmetró-beruházásból. (Soltész Miklós Kálmán Olgához: Nem kell mosolyogni!) OLAF-papírjuk van arról, pecsétes európai uniós papírjuk van arról, hogy 167 milliárd forintot loptak el a négyesmetró-ügyből, közel 30-szorosát ennek az összegnek, ami az ön elvbarátai zsebébe vándorolt, tisztelt képviselő asszony. OLAF-papír van erről, az Európai Unió kiállította a pecsétes papírt. 167 milliárd forintot loptak el a négyesmetró-beruházásból! Az közel harmincszorosa ennek az összegnek, tisztelt képviselő asszony.

Világítsuk meg egy másik módon ezt az összeget! Egy zsidó családtól elkobzott villában él Gyurcsány Ferenc a feleségével, az ön árnyék-miniszterelnökével. Ezt anno elkobozták, és hogy legálissá tegyék a kilencvenes évek elején, tisztelt képviselő asszony, ön szerint piaci és fair ár volte, hogy 9 millió forintért jutott hozzá a Szemlőhegy utcában, a Rózsadomb kellős közepén, a medencés óriásvillához Gyurcsány Ferenc és felesége, aminek csak a 10 százalékát kellett kifizetnie, tisztelt képviselő asszony. Tehát 900 ezer forintot kellett kifizetni, és a maradék összeget 25 évre elosztva kellett kifizetni. (Soltész Miklós Kálmán Olgához: Tessék figyelni!)

Hallottuk, hogy Gyurcsány Ferencék azt állítják, hogy árulják a villát. Mi teszünk egy ajánlatot, ne bukjon semmit Gyurcsány Ferenc, mi 9 millió forintért a magyar köz javára szívesen megvásároljuk, és így nem bukik egy fillért sem. Mert olyan aljas módon forgatták akkor is a lapokat, hogy ennyiért jutott hozzá Gyurcsány Ferenc és felesége azért az elkobzott, lopott villához, tisztelt képviselő asszony. 9 millió forint, aminek 10 százalékát fizették ki az elején. Ezt szerintem összedobjuk, hogy a magyar nemzet javát szolgálhassa onnantól az a villa, amihez számtalan vér és számtalan emberi élet nyomorúsága tapad, tisztelt képviselő asszony.

(17.10)

Ön bejön ide, Klebelsberg Kunó örökségét gyalázza, elmondja, hogy azok az emberek; csatlósnak nevezi Jelenits István atyát vagy  (Kálmán Olga: Mondtam? Ezt mondtam?) ezt tette, tisztelt képviselő asszony  Melocco Miklóst vagy Szabó Magdát és így tovább (Kálmán Olga: Elmondjam még egyszer?) olyan szereplőkről, a magyar történelem, a magyar kultúra, a magyar irodalom olyan szereplőiről beszélt, tisztelt képviselő asszony, a magyar tudományos élet olyan szereplőiről beszélt, akiknek a munkásságához ön semmiképpen nem érhet föl, tisztelt képviselő asszony, azért ezt tisztázzuk. Az, hogy ön ezeket az embereket, akiket államtitkár úr felsorolt, gyalázza, azt mondja: az önök kis elit klubja. (Kálmán Olga: Van szövegértési nehézség?) Azt mondta: az önök kis támogatóinak az elit klubja, ezt mondta szó szerint, tisztelt képviselő asszony! (Kálmán Olga: Nem!)

A Corvin-lánccal kitüntetettek feladata, hogy Magyarországot képviseljék nemzeti és nemzetközi szinten is, mert ezek az emberek olyan dolgot tettek le a magyar tudomány, a világtudomány, a kultúra asztalára, ami megsüvegelendő teljesítmény, éppen ezért világhírűek, és számtalan helyen, ahol élnek, ahol megfordulnak, ahol bemutatják a tudományos munkásságukat, a művészi munkásságukat, ott a magyar nemzet hírét öregbítik. Értem, hogy azért ellentétes az önök felfogásával ez a felfogás, mert önök ahol csak tehetik, gyalázzák a saját hazájukat, tehát ha önök elutaznak Washingtonba, Brüsszelbe, Egyiptomba, Dél-Amerikába, Ausztráliába, az önök programja az, hogy gyalázzák Magyarországot, a saját hazájukat és a saját népüket.

Ezeknek a tiszteletreméltó embereknek pedig az a céljuk, hogy Magyarország hírnevét öregbítsék, és ezt teszik Corvin-lánccal kitüntetettként. Ez a feladatuk is tulajdonképpen, az az erkölcsi elismerés ezzel is jár, tisztelt képviselő asszony, hogy hazánk hírnevét igenis öregbítsék és a hazánkat próbálják meg képviselni azokban a nemzeti és nemzetközi helyzetekben, amelyekbe ők a teljesítményük alapján odakerülnek.

Ezeket az embereket ilyen módon gyalázni, csúfolódni szekrényeken, azt gondolom, nemcsak hogy az Országgyűléshez nem méltó, de még a DK-hoz sem, pedig az már nagyon a legalja, tisztelt képviselő asszony. (Kálmán Olga: Mi a legalja?) A DK. (Kálmán Olga: Ja! Azt hittem, a Fideszről beszél…) Az a helyzet, tisztelt képviselő asszony, hogy ön azt gondolja, hogy akkor lesz nagyon nagy megmondóember az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, ha nemzetközi hírű, elismert operaénekest, akadémikust, zeneszerzőt, kémikust, fizikust gyaláz. Szerintem nem ettől lesz, tisztelt képviselő asszony.

Nekem semmi bajom nincs azzal, és mindig készen állok itt a parlamentben is az önökkel való vitára, ha érveket tudunk ütköztetni, és önök azért kapják a fizetésüket, hogy ellenzékként a kormánnyal ne értsenek egyet, tegyenek jobb javaslatokat, de az, amit ön most művelt az elmúlt negyed órában, azt gondolom, az az elmúlt évek legalja teljesítménye, tisztelt képviselő asszony. (Kálmán Olga közbeszól.)

Én azt kérem, ezt gondolja át, és inkább egy másik felszólalásban javítsa ki, amit mondott, mert lehet vitatkozni, lehet egyet nem érteni, de nem lehet ilyen nemes célokat felhasználni arra, hogy még egyszer belénk rúgja a lábát, mert minket nyugodtan gyalázhat, nekünk munkaköri kötelességünk, hogy eltűrjük, de ne ezeket az embereket gyalázza, akik nagy teljesítményt tettek le nemcsak a magyar nemzet, hanem az egész világ asztalára, tisztelt képviselő asszony. Nagyon fontos lenne, hogy ebben sokkal inkább normálisan tudjunk beszélni, és ne egy ilyen felszólalást hallgassunk itt az Országgyűlésben, amit ön itt megtett az előző felszólalásában.

Az, hogy elismerünk olyan embereket, az, hogy vannak állami kitüntetések, igen, tisztelt képviselő asszony; mi nem Gergényi Pétereket tüntetünk ki, mint önök, igen, van ebben egy óriási különbség. Az önök kormánya agresszor szemkilövetőket tüntetett ki, mi pedig nemzetközi hírű, elismert, a tudományos és a kulturális élet elismert tagjait, ez óriási különbség! Én elhiszem, hogy ez fáj önnek, én elhiszem, hogy ön ezerszer inkább Gergényi Pétert tüntetné ki, mint Jelenits Istvánt vagy Vizi E. Szilvesztert, én elhiszem, de kérem, hogy ne a napi piti pártpolitikai céljaira használja egy ilyen testület munkásságát.

Éppen elég kárt okoztak önök azzal, hogy 2002-ben beszüntették, ellehetetlenítették a Corvin-lánc Testület irodájának a működését és beszüntették a díj átadását. Önök ebben az ülésteremben többet soha ne hivatkozzanak Klebelsberg Kunóra, amikor ezt tették, és most is ezt tennék, hogyha az önök kezében lenne a hatalom. Klebelsberg Kunó volt az, aki kultuszminiszterként, iskolaépítőként, nagy reformerként kezdeményezte ennek a díjnak a felállítását, és egyébként ennek a díjnak a díjazottja is a későbbi miniszterelnökkel, Teleki Pállal egyetemben, önök többet oktatási vitában, pedagógusvitában, bárhol ne hivatkozzanak Klebelsberg Kunóra, amikor az örökségét 2002-ben is és azóta is lábbal tiporják minden lehetséges módon. Önök nyolc évig nem voltak hajlandóak működtetni ezt az irodát, nem voltak hajlandóak átadni ezt a kitüntetést, ezt a nagyon magas rangú kitüntetést, ezt a nemzetközi hírű és igen becsben tartott kitüntetést, de az, hogy még ellenzékből is  amikor a magyar választók négyszer azt mondták önöknek, hogy a közelébe se menjenek a kormányrúdnak, négy egymást követő választáson azt mondták önöknek, hogy olyan messze kerüljenek a kormányrúdtól, amilyen messze csak lehet. És azért vannak pont ott, ahol vannak, mert ilyeneket művelnek, mert a történelmünket gyalázzák, a nemzeti nagyjainkat gyalázzák, és az a helyzet, hogy a hagyományok, a történelem, az értékeink, semmi sem szent önöknek. Ezért lesz az, hogy nemcsak négyszer, hanem ötször, hatszor meg hétszer is a magyar választók pont oda fogják önöket küldeni, ahova valók: ellenzékbe. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Ander Balázsnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr.

ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Déjà vu érzésem van, és nagyon szomorú vagyok. Nem olyan régen zajlott le a Madách-emlékévről szóló vita. Érthetetlen, hogy miért kellett arról vitázni.

Álnaivnak, naivnak sem akarok tűnni, de azért volt az emberben egy olyan érzés, hogy vannak olyan pontok, amelyekből nem lesz egyfajta cirkuszi purparlé, aztán mégis lett. Itt az a helyzet, hogy nem véletlen ez a déjà vu érzés, mert ez lett a Corvin-láncról szóló előterjesztés sorsa is, amit innét, a Jobbik-Konzervatívok soraiból mélységesen bánok. Ezt a javaslatot mi támogatni fogjuk.

Képviselőtársaim! Lehet itt átkos korokról beszélni és történelmietlenül viszonyulni bizonyos dolgokhoz, de azért hadd idézzek valamit: „Kedves Gróf Klebelsberg! Gróf Széchenyi István már kilencven évvel ezelőtt felvetette az eszmét, hogy a nemzet elköltözött nagy fiait részesítse országos tisztességben. E gondolat megvalósítására most nyílt méltó alkalom, mikor a szegedi fogadalmi templom terét boltívekkel öveztük (…) a boltíves folyosókat Nemzeti Emlékcsarnoknak nyilvánítom, ahol száz nagy magyar embernek állítunk emléket (…), de meg akarunk emlékezni azokról is, kik a mai páratlanul nehéz időkben a magyar művelődés szintjének fenntartásáért és emeléséért folyó szellemi munkából kimagasló tehetséggel és rendkívüli odaadással veszik ki részüket (…) Ezen férfiak külön elismerésben részesüljenek: a nagy mecénás királynak, Hunyadi Mátyásnak emlékére 12 Corvin-láncot és 60 Corvin-koszorút alapítok.” Szól az 1930. október 11-én kelt, Horthy s. k. aláírással és Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ellenjegyzésével született kétszeres alapító okirat.

Először 1931. február 24-én osztották ki ezt a megtisztelő kitüntetést, és valóban olyan embereknek, akiket ilyen történelmietlen visszatekintéssel bizony nagy kár, bárkinek is eszébe jut, esetleg aktuálpolitikai célokra felhasználva, kvázi rossz színbe keverni. Zala György szobrász, Korányi Sándor belgyógyász, Korányi Frigyes fia, és maga gróf Klebelsberg Kunó oktatásügyi miniszter is, aki az első világháborús, illetve trianoni összeomlást követően a romokon virágot teremtett és a mostani, mindenkori kormányzat számára is egy olyan mércét állított, amelyet csak és kizárólag csodálni lehet.

Aztán jöttek a kommunisták, Rákosiék, és 1953-ban gyakorlatilag eltörölték ezt a kitüntetést. Nekünk semmi problémánk azzal, hogy ezt a rendszerváltás utáni első Orbán-kormány felelevenítette, feltámasztotta, hiszen ha megnézzük, mondjuk, azokat az elhunyt díjazottakat, akiket államtitkár úr is felsorolt, én is hadd nevesítsek azért néhányat: Kallós Zoltán, legnagyobb tisztelettel lehet csak beszélni néprajztudósunkról, vagy éppen John Lukacs, akinek azt hiszem, hogy a történelemmel, a XX. századi legsúlyosabb világtragédiákkal foglalkozó művei olyan alapot szolgáltatnak, amelyek minden demokratikusan gondolkodó ember számára alapműnek tételeződnek: A párviadal, A történelmi Hitler, és lehetne sorolni.

(17.20)

Nemeskürty István tanár úr művei, amelyekre most is megborzongva  és itt pozitív tekintettel kell erre tekinteni  gondolok vissza; vagy éppen Szabó Magda kiváló írónő, a Régimódi történet, a Für Elise vagy éppen a filmforgatókönyv, az Abigél.

Ha a mostani kitüntetetteket nézzük, igen, bizonyára van olyan közöttük, aki közelebb áll a kormányzat szívéhez, de bűn lenne egyébként elkövetni azt a hibát, hogy egyfajta törzsi mentalitással tekint az ember csak azért valakire, mert adott esetben máshova húz a szíve politikailag  szíve joga. Viszont ezek az emberek, a korábbi és a mostani díjazottak, kitüntetettek is valóban olyasmit tettek le a nemzet asztalára a tudományok, az irodalom és a művészetek vagy éppen a kultúraszervezés tekintetében, amelyek kapcsán csak és kizárólag a legnagyobb tisztelettel szólalhatunk meg. Tehát nagyon örülnénk annak, ha ezek az alkalmak nem lennének lerángatva a pártpolitikai csatározás mocsarába.

III. Károly koronázása, a Mirror írta meg, 250 millió fontjába került az angol adófizetőknek, ez valami 106 milliárd forint. Igen, nagyobb ország, gazdagabb is, de hagyományok nélkül semmik vagyunk. Vannak bizonyos hagyományok, amelyeket ápolni, őrizni kell, igen, ezek adott esetben költségvetési forrásokat is jelentenek, de sokkal nagyobb kár ezeket az ügyeket egymás elleni fegyverként fölhasználni, és oda-vissza lövöldözni, mintsem belenyugodni abba, hogy igen, van ennek bizonyos költségvetési vonzata is.

Éppen ezért, maradva a konzervatív szemlélet talaján, a Jobbik-Konzervatívok frakciója ezt az előterjesztést támogatni fogja. És ha már itt angliai párhuzamot hoztam, akkor nem fogunk lemenni a Sex Pistols nevű punkegyüttes szintjére. „God Save the Queen!” Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most a kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Mátrai Mártának, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony!

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azért kértem a kétperces felszólalást, mert nem tudok elmenni szó nélkül a vezérszónoki körben felszólaló DK-s Kálmán Olga gondolatai mellett, amit döbbenten hallgattam, nemcsak én, hanem a képviselőtársaim is.

Az ember mindig azt reméli, hogy az ellenzéki képviselőket is képes megérinteni egy nemes cél, amelyet a magyar tudomány, művészet vagy oktatás terén kimagasló teljesítményt elérő, külföldi vagy belföldi magánszemélyek teljesítményének elismerése jelent, amely büszkeséggel tölt el bennünket, magyarokat.

Én köszönetet szeretnék mondani államtitkár úrnak. Köszönetet mondok azért, hogy felsorolta mindazoknak a nevét, akiknek meghatározó az életük, a munkásságuk, a tudásuk, az elért eredményük a magyar emberek számára, példát mutatnak nemcsak nekünk, hanem a fiatal generációnak is, akit elismerünk az országban, elismerünk a határainkon belül és túl, akit elismer az egész világ.

Én azt gondolom, hogy Isten éltesse őket, ez lenne a legfontosabb szó, amit üzennünk kell, és kívánunk nekik jó egészséget a további munkájukhoz. Bocsánatot kell kérnie Kálmán Olgának, hogy ilyen méltatlanul felszólalt a parlamentben, és megpróbálta őket ilyen helyzetbe hozni akkor, amikor az egész magyar nemzetet büszkeséggel tölti el az ő életük és az ő munkásságuk. Köszönöm szépen. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!  Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. A következő kétperces felszólalásra megadom a szót Kálmán Olgának, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

KÁLMÁN OLGA (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Történelemhamisításról beszélni úgy, hogy a felszólalásom után mintegy 10 másodperccel már valami egész másról beszél, mint amiről én beszéltem, és azt is pontosan tudom, hogy mi volt Nacsa képviselőnek a célja, máris lehet szólni a propagandasajtós barátaiknak (Nacsa Lőrinc: Nyugati Fény!), kiadni a vezérszót, hívja őket most előttem nyugodtan, hogy én magyar művészeket aláztam, gyaláztam. Nem! Egyet kérdeztem önöktől, és ha szövegértési problémák vannak, azt is nagyon sajnálom, de erre nyilván nem tudtak válaszolni, hogy önök 6 milliárd forintot elköltöttek egy villaépület felújítására. (Nacsa Lőrinc: Igen.) Mi célból? Minek ez a flanc? Minek ez a rongyrázás? Tényleg nem volt jobb helye a pénznek? Ezt kérdeztem önöktől, de erre nem tudott válaszolni ön sem.

Mátrai képviselő asszony pedig már megint rátett egy lapáttal, hogy itt a magyar művészeket alázzák. Hiszen szó szerint azt mondtam, hogy az államnak kötelessége elismerni a neves, rangos tudósok, kutatók, művészek munkáját.

Azt viszont, amit önök csinálnak a mérhetetlen pénzlopással, a mérhetetlen parádéval, a mérhetetlen bútorbeszerzésekkel  nagyon kíváncsi vagyok, hogy mégis hány barátnak, hány oligarchának, hány cimborának jut az ilyen és ehhez hasonló villafelújításokból. Érti, képviselő úr?! Nem a magyar művészekről, kutatókról beszélek, hanem arról a rengeteg pénzről, amit az önök kormánya számolatlanul lop el, mert szerintem már önök maguk sem tudják, hogy melyik beruházásból, melyik felújításból mennyit loptak el. (Zsigó Róbert: Szégyellje magát, képviselő asszony!) Szóval, nagyon megköszönném, ha bármelyikőjük elmondaná, mi szükség volt 6 milliárd forintot rákölteni egy ilyen villaépület felújítására.

Annak meg külön pikantériája van, amikor az OLAF-vizsgálatot emlegetik, meg a 4-es metrót, amit Tarlós István és Orbán Viktor adott át 2014-ben. Az előtte való négy évben valahogy nem jutott eszükbe, hogy itt mi történhetett, aztán egyszer mégiscsak. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót kétperces hozzászólásra Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Képviselő asszony, én szívesen megválaszolom ezt a kérdését is. Azt azért hadd tegyem hozzá, hogy ön a Corvin-lánccal kitüntetetteken csúfolódott, és gyalázta őket (Kálmán Olga: Ezt nem hiszem el!), amikor azt mondta, hogy akkor melyik székre fog a 28-ból leülni, s a többi, ilyen módon csúfolódott azon, akik használni fogják ezt a villát, ezt az irodát. (Kálmán Olga: Ezt nem hiszem el!)

Képviselő asszony, nem tudom, tudjae, a Róheim-villa más módon kötődik a két politikai oldalhoz. Önök ott rendszerint azokat ünneplik, akik abban a villában Tisza Istvánt meggyilkolták (Kálmán Olga: Aha!), mi pedig itt Tisza Istvánra szoktunk emlékezni, tisztelt képviselő asszony. Ez egy óriási különbség a két politikai oldalban.

Ez egy gyönyörű, reneszánsz, neobarokk, szecessziós jegyeket hordozó villa, ami az elmúlt években jelentősen leromlott. Kezdve azért, mert önök semmilyen módon nem fordítottak elegendő forrást a műemlékeink megóvására. Nyolc évük volt rá. Nem csak ezt, számtalan műemléket is hagytak lerohadni. (Kálmán Olga: Ez csak megóvás volt?) Ez egy jelentősen megromlott villa, ami műemlék értékű. Szerintem érdemes megmenteni, és ha tudunk hozzá olyan funkciót találni, hogy nem csak önmagában áll, akkor érdemes fölújítani. Én továbbra is azt tartom, hogy érdemes fölújítani ezt. Ez a magyar történelemnek egy nagyon fontos színhelye.

Van még ilyen elkobzott zsidó villa, a másikban Gyurcsány Ferenc él. (Arató Gergely nevet.) Itt pedig egy közcélt, egy közfunkciót lát el a Corvin-lánc Testület, tisztelt képviselő asszony, és az utókornak megőriztünk egy reneszánsz jegyeket, neobarokk és szecessziós jegyeket hordozó villát, ami ráadásul a magyar történelemnek egy fontos állomása, hiszen Tisza Istvánt a vörös forradalom gyermekei gyilkolták meg, tisztelt képviselő asszony. (Kálmán Olga: Szerényebben nem lehetett volna megőrizni.) Azt gondolom, hogy helyes, hogyha egy ilyen műemlék épületet megújítunk meg felújítunk és megőrzünk az utókor számára. Remélem, választ adtam a kérdésére. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót előre bejelentett hozzászólóként Mátrai Mártának, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony!

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kormány benyújtotta a T/4024. számú törvényjavaslatot a Magyar Corvin-láncról, a Magyar Corvin-lánc Testületről. Ebben a tárgykörben több megelőző törvény és kormányrendelet egységbe foglalása és korszerűsítése található. A T/4024. számú előterjesztés hatályon kívül helyezi a Corvin-lánc Testületről szóló 2016. évi CXLI. és a testületi eljárási rendre vonatkozó 86/2012. (IV. 26.) kormányrendeletet is.

(17.30)

A Corvin-lánc és maga az elnevezés eredete  függetlenül a keletkezés körülményeitől  a magyar történelem elismert évszázadaiba vezet vissza bennünket. Mátyás király emlékezete mint a nemzet iránti hűség és az ország érdekében végzett kiemelkedő szellemi teljesítmény elismerése, találkozik össze ebben a kitüntetési formában, ami megújítva kerül ma az Országgyűlés elé, erő és alkotó szellem, mint a magyar nép megmaradásának záloga.

Egy ország és egy társadalom fennmaradásában jelentős szerepe van a nemzet boldogulásáért sokat tevő emberek elismerésének. Kétségtelen, hogy a mindenkori politika mást és mást tekint kiemelkedő értéknek, de a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése érdekében kifejtett teljesítmény  csak példákat hozok fel  egy Dohnányi Ernő, Korányi Sándor vagy éppen Teleki Pál esetében  éppoly elismerésre méltó, mint többek között Kallós Zoltán, Nemeskürty István, Szabó Magda vagy Teller Ede munkássága, ahogy az előttem szóló képviselőtársaim ezt megemlítették.

A Corvin-lánccal kitüntetettek mind a magyar szellemi élet elismert képviselői. Mindannyiunk közös igyekezete a magyar kulturális örökség gyarapítása és őrzése, és ezzel a magyar nép megmaradásának támogatása. Az újkori Magyarországon nem minden kormányzás tekintette védendő értéknek a magyar tudomány, művészet, oktatás és művelődés ilyenfajta jutalmazását, azonban a polgári kormány következetesen ragaszkodik a nemzetet gyarapító felemelő értékek elismeréséhez.

Amilyen nehéz volt elfogadtatni ezen állami kitüntetésnek a magyar szellemi élet számára biztosított kiemelkedő jellegét, ahhoz képest az előttünk fekvő változtatás csak az eredeti törvények és rendeletek korszerűsített változatát tartalmazza.

A törvényjavaslat alapján a legmagasabb közjogi méltóság lesz a második legrangosabb kitüntetés gazdája. Remélhetőleg minden képviselőtársunknál elismerésre talál az a tény, hogy az állami kitüntetés adományozása a köztársasági elnök hatáskörébe kerül a miniszterelnök előterjesztése alapján. Külön kiemelném, hogy az adományozásra vonatkozó javaslatot bárki indítványozhatja a Corvin-lánc Irodánál, amely kiszélesíti a kezdeményezők körét.

A Corvin-lánc Testület, amelynek tagjai a korábbi díjazottak, az elkövetkezőkben köztestületként fog működni. Elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják. A Corvin-lánc Testület munkáját a Magyar Corvin-lánc Testület titkársága látja el, melynek vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki. A testület legfőbb szerve a közgyűlés, melynek létszáma 15 főnél nem lehet több. Ezzel a jogszabályi változtatással a testület köztestület rangjára emelkedik, és intézményként működik tovább. A törvényességi ellenőrzést a testületek működése felett az ügyészség látja el.

Tisztelt Országgyűlés! A T/4024. számú törvényjavaslat alapján a Corvin-lánc az állami kitüntetések sorában egy kiemelkedő elismerés, amely a nemzeti felemelkedést szolgáló, korszakokon átívelő szellemi iránytű. Jelen törvényjavaslattal az adományozás feltételei még jobban kiteljesednek.

Ez a kor szellemének megfelelő törvényjavaslat, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Arató Gergelynek a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Őszintén szólva én még nem láttam Nacsa képviselő urat ilyen hosszasan és lelkesen, ámde gyalázkodva mellébeszélni, mint most, pedig szép rekordja van ebben a dologban. Csodáltam is elnök úrnak a türelmét, csak nem merem bírálni, mert elveszi a szót. (Nacsa Lőrinc: Itt sem voltál!)

Szóval, az a helyzet, tisztelt Ház, hogy Nacsa képviselő úr mindenről beszélt, ami eszébe jutott, kivéve a törvényjavaslatról és kivéve arról, amire elvileg reagált, hiszen a törvényjavaslaton kívül elvileg Kálmán Olga képviselő asszony hozzászólására reagált, bár ez ennek a vitának önmagában nem tárgya, de ott sem reagált semmire érdemben. Nem reagált arra, hogy tulajdonképpen mi szükség van erre a kiadásra, nem reagált arra, hogy mi szükség volt egyáltalán a Corvin-lánc kitüntetés megalakítására (Nacsa Lőrinc: Klebelsberg hozta létre!), hiszen amikor ezt Klebelsberg létrehozta, akkor ez egy egyedi kitüntetési forma volt, és éppen ezért volt nagyon fontos. De, tisztelt képviselőtársak, akik megkapták a Corvin-láncot, ezek az emberek Kossuth-díjas, Széchenyi-díjas, Magyar Érdemkereszttel sokszorosan kitüntetett emberek.

Itt nem arról van szó, hogy valamilyen olyan teljesítményt ismertek el, amit már korábban nem vettek volna észre, és ne haragudjon, háznagy asszony, ha azt mondom, de az talán a történelemnek egy sajátos értelmezése, amelyik azt mondja, hogy csak ebben a korszakban veszik észre a nagy művészeket és a nagy tudósokat. Ebből a szempontból még az egyébként rendkívül kevéssé dicsőséges magyar történelmi időszakokban is jelentős elismeréseket kaptak a jelentős tudósok és a jelentős kulturális személyiségek.

Szóval, az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy amiről Nacsa képviselő úr beszél, abban nincs igaza, amiről nem beszél, az meg a lényeg, merthogy most megtudtuk, hogy nem is a Corvin-lánc a fontos, hanem a műemlékvédelem a fontos, merthogy most arra hivatkozik, hogy azért volt szükség erre a beruházásra, mert a műemléket meg kell menteni.

Azért azt látjuk, hogy önök, hogy mentik meg a műemlékeket, ezt látjuk a nagy értékű vidéki kastélyoknál. Véletlenül sem gondolok arra, hogy esetleg itt is arról van szó, hogy majd amikor kiderül, hogy egyébként a Corvin-lánc Testület fontos funkcióihoz mégsem kell egy ekkora épület, akkor majd lesz egy olyan bátor fideszes vállalkozó, miniszter, aki majd megmenti a további enyészettől, és használatba veszi ezt a villát is, úgy, mint az edelényi kastélyt, úgy, mint a füzérradványi kastélyt tervezik, és még folytathatnám a végtelenségig.

Azt kell mondanom, képviselőtársaim, hogy nincsen Nacsa képviselő úr abban a helyzetben, hogy megmondja, hogy ki miről beszélhet ebben a Házban, és ki kit idézhet ide ebbe a Házba. (Nacsa Lőrinc és Soltész Miklós közbeszól.) Tudom, értem, hogy van rá igénye és szeretné, de az a helyzet, hogy ha már Klebelsbergről beszélünk, akkor Klebelsbergnek miért nem azt a példáját követik például, hogy Klebelsberg nem beszélt a pedagógusok béremeléséről, meg nem ígérgette minden évben, hanem valóban megtette, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint amit önök most akár ígérni mernek. És ne mondja azt, hogy a gazdasági helyzet, a szankciók meg a brüsszeli nem tudom, micsoda, mert Klebelsberg nem várt Berlinre, nem várt Rómára, nem várt senki másra, se Londonra, se Párizsra, hanem az ország anyagi forrásaiból biztosította a pedagógusok béremelését Trianon után, egy valóban nagyon súlyos gazdasági helyzetben.

Önök kétségkívül jó úton haladnak abba az irányba, hogy gazdasági értelemben Trianonnal érjen fel a kormányzásuk, de még nem tartanak ott. Ha Klebelsberg abban a helyzetben, Trianon és egy vesztes háború után tudott forrásokat biztosítani pedagógusbér-emelésre, oktatásra, tudott forrásokat biztosítani arra, hogy iskolák jöjjenek létre, és tudott forrásokat biztosítani arra, hogy egy olyan állami egyetemhálózat jöjjön létre, amit önök most herdáltak el, és most adtak oda a haverjaiknak, akkor azt gondolom, hogy talán önök is ebben, inkább ebben követhetnék Klebelsberg példáját.

Végül még egy dolgot hadd mondjak el, mert ezt ma már többször elmondták, hogy micsoda csúnya csalás volt a 4-es metrónál, a baloldal mennyit eltett ott, állítják önök. (Nacsa Lőrinc: Nem mi, az OLAF.) Mi a valóság ezzel szemben? Az OLAF nem ezt állítja, drága képviselőtársam, nem-nem. Mi is történt? Az történt, hogy önök 2010-ben hivatalba léptek országosan is meg Budapesten is. Hivatalba léptek, körülnéztek, volt átadás-átvétel, semmi problémát nem láttak. 2014-ben odaállt Orbán Viktor és Tarlós István a 4-es metrót átadni, úgy, hogy meg sem hívtak senkit a korábbi városvezetésből, és büszkén adták át, mint a saját terméküket. És utána pedig 2017-ben, amikor az OLAF-nál lebuktak, akkor nekiálltak visszamutogatni.

Hány büntetőeljárás volt ebben az ügyben? Mit tártak föl? Az önök készséges ügyészsége mit nyomozott ki ebből a büntetőeljárásból? Ezt azért említem a törvényjavaslat kapcsán, mert félő, hogy itt is ilyen típusú trükközés és visszaélés történik. Szóval, hány büntetőeljárás indult? Elmondom önöknek: nulla. Valószínűleg azért, vagy feltehetjük akár azt is, vagy elképzelhetjük azért akár azt is, ha lett volna valóban egy komoly vizsgálat, akkor esetleg kiderült volna, hogy mégsem 2010 előtt történtek pajkosságok, vagy nem csak 2010 előtt. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy szempontból ez pontosan azonos az önök többi korrupciós ügyével, itt sem nyomoztak ki semmit, és nem állítottak meg senkit.

(17.40)

Összefoglalva azt tudom tehát önöknek mondani, hogy nem helyes és nem jó, hogy erről beszélgetünk ennek az ügynek a kapcsán. Nem helyes és nem jó, hogy arról kell beszélgetnünk, még a magyar kultúra, a magyar tudomány, a magyar szellemi élet legnagyobbjainak elismerése kapcsán is, hogy önök mindenből pénzt csinálnak, hogy finoman fogalmazzak, mindent politikai célokra használnak, hogy a Corvin-lánc is csak arról szól, hogy legyen egy kitüntetés, amit Orbán Viktor alapított és ilyen módon is megörökítődjön a neve. (Nacsa Lőrinc: Újjáélesztettük.) Illetve élesztett újjá, hogy önök elmondhassák, hogy újjáélesztették Horthy Miklós nyomán. Az az igazság, hogy valójában ismét csak a hatalomról és a pénzről szól a dolog, és a tiszteletre méltó magyar szellemi emberek elismerését, ami egyébként helyénvaló  és amiről képviselő asszony is elmondta és én is elmondtam, hogy helyénvaló , csak fügefalevélként, álcaként használják föl a szokásos pénzügyi és hatalmi játékaikhoz. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek a KDNP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Arató képviselő úr elmondta, hogy én nem mondhatom el, miről beszélhet, de ő megmondhatja nekem, hogy én miről beszélhetek. Ez tipikus szocialista tempó, hogy önöknek szabad, nekünk nem. De ezt már megszoktuk.

Képviselő úr, a második felszólalásban, a kétperces  nem a vezérszónoki, hanem a kétperces  felszólalásban beszéltem a műemlékvilla megóvásáról, mert képviselő asszony direkt nekem célozta a kérdést. Ne mondja, hogy én akkor arról beszéltem és az a fontosabb. Én a Corvin-lánc Testületről beszéltem a vezérszónoki felszólalásomban, kár, hogy nem volt itt a teremben. A műemlékvilla megóvásáról abban a kétperces felszólalásban beszéltem, amikor a képviselő asszony direkt megkérdezte. Én úgy szoktam, hogy ha kérdeznek tőlem, akkor szívesen válaszolok. Kérdezett a képviselő asszony, ezért megválaszoltam a kérdését. Ne vesse azt a szememre, hogy miért arról beszéltem. Ez az önök kérdése volt, az ellenzék, a DK kérdése volt.

Ami a testületre vonatkozik: szerintem az egy teljesen félreértett vita, tisztelt képviselő úr, amit ön mond, és egy nagyon félremenő álláspont az, amikor azt mondja, hogy nincs erre szükség, mert van Széchenyi-díj, van lovagkereszt meg van érdemkereszt, ezért nincs szükség Corvin-láncra. De hát, képviselő úr, ön megmondhatja, hogy mi az elegendő állami elismerés? És van, amennyi elég, van, ami meg már túl sok, és van olyan, hogy túl kevés, tisztelt képviselő úr? Miért mondja azt, hogy valaki ne kapjon Corvin-láncot, hiszen már kapott Kossuth-díjat, vagy kapott érdemkeresztet vagy kapott Szent István-rendet, tisztelt képviselő úr? Ez nem így működik!

Nézze meg a Corvin-lánc Testület tagjainak, a Corvin-lánccal kitüntetetteknek a nyilatkozatait, hogy milyen felelősséget ró rájuk ez a kitüntetés! Olvassa el a nyilatkozataikat, akár a díj átadásakor! Ön kormányzati pozícióban nem lehetett jelen ilyen átadáson, mert önök eltörölték, nem adták át és a testület működését is ellehetetlenítették, így tehát ön nem tudott ott lenni egy ilyen átadáson. De a sajtóból olvassa el, hogy mit nyilatkoztak a díjazottak, azok az emberek, akiken önök most csúfolódnak! Akárhogy próbálják forgatni a szavaikat, vissza lehet nézni és vissza lehet keresni majd Kálmán Olga vezérszónoki felszólalását. Ő azon csúfolódott, hogy ezek a világhírű, tiszteletreméltó, a tudomány és a kultúra emberei majd hogyan, mikor fognak összeülni ebben a villában, milyen étkészletük van és így tovább. Ezen csúfolódott. (Kálmán Olga: Étkészlet is van? Azt mikor vettétek? Erről nem is tudtam!) Azon, hogy ezek a tiszteletreméltó emberek, akik tulajdonképpen a magyar kultúra, a magyar tudomány nagykövetei  mert ez jár ezzel a kitüntetéssel, ezzel a díjjal  majd hány darab székre fognak leülni. Ez a díjazottaknak, a magyar nemzet nagyjainak a megcsúfolása, és szerintem helytelenül.

Pont képviselő úr hozza ide a magyar oktatás ügyét Klebelsberg ürügyén. Államtitkárként miért nem emlegette Klebelsberget, amikor háromszáz kisiskolát zárt be és 16 ezer pedagógust bocsátott el? Bocsánat, arra kényszerítette az önkormányzatokat, hogy bocsássák el. Akkor miért nem hivatkozott Klebelsberg Kunóra, tisztelt képviselő úr? Ön oktatási államtitkárként háromszáz kisiskolát bezárt és 16 ezer pedagógust elbocsátott. Akkor hol volt a klebelsbergi szemlélet?

Szerintem fontos több mindenben tanulni az előttünk állt nagyoktól; nem a kommunista időszakra gondolok, mint önök, hanem az azelőtti időszakra gondolok, meg a még azelőtti időszakra gondolok. Érdemes tanulni a történelemből, érdemes tanulni az előttünk járó vezetőktől, és érdemes megtartani azokat a hagyományokat, mert hagyományok nélkül semmik vagyunk.

Ander Balázs képviselő úrnak csak egy mondatot mondanék. Ő azt mondta, hogy politikai adok-kapok zajlik. Én tényleg írtam erre az alkalomra egy szép beszédet, mert fontosnak tartom. Ezt Arató Gergely is számonkérte rajtam, majd szívesen elküldöm önöknek. Azért kellett ezt a felszólalást elmondanom, mert Kálmán Olga olyanokat mondott, amilyeneket, és úgy próbálta a történelmünket, a múltunkat, a hagyományainkat és az erőforrásainkat gyalázni, ahogy az szerintem nem méltó a parlamenthez. Én egy szép, emelkedett beszédet írtam a Corvin-láncról mint díjról és a testület működéséről, és nagyon örültem volna, ha ezt tudom felolvasni önöknek és megoszthatom az ezzel kapcsolatos talán emelkedett vagy magasztos gondolataimat. Erre azonban sajnos nem volt lehetőség Kálmán Olga képviselő asszony miatt. De egy következő vitára megőrzöm. Az a pillanat, az az emelkedettség sajnos elszállt a DK két képviselőjének köszönhetően.

Azt azért szeretném kihangsúlyozni, hogy itt van egy díj, van egy állami kitüntetés. A törvényjavaslat egyébként technikai, a Sándor-palotához kerül ez. De szerintem nemcsak technikai, mert pont a nemzet egységét megjelenítendő Sándor-palotához kerül, tehát nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök fogja ezt gyakorolni, tehát pártpolitikai érdekeken, pártpolitikai hovatartozáson felül áll majd a Corvin-lánc díjazása. Ezért szerintem ilyen szempontból van is tartalmi jelentősége ennek a törvénynek. De a díjról, a díjazottakról itt volt alkalom beszélni. S államtitkár úr az expozéjában nem kezdett el napi pártpolitikát használni, mint ahogy a képviselő asszony, hanem a díjazottakról beszélt, a díj történelméről beszélt, a díj jelentőségéről beszélt, és meg lehetett volna őrizni ezt a hangulatot. Csak a vezérszónoki körök második helyén mindig van egy DK nevű frakció, amely a nemzeti egységet, nemzeti minimumot el szokta rontani és két lábbal belegázol, nehogy véletlenül ez meglehessen.

Én köszönöm Ander képviselő úr hozzáállását, mert ehhez a törvényhez, ehhez a kérdéshez helyes az a hozzáállás, amit elmondott a vezérszónoki felszólalásában, mert kell lenniük olyan ügyeknek, amelyek kötődnek a történelmünkhöz, kötődnek a hagyományainkhoz, elismerik azokat a nemzeti nagyságokat, akiket azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell süvegelnie. Örüljünk neki, hogy a nemzetünknek vannak olyan nagyjai, művészek, sportolók, kulturális szervezők, a tudományos életben dolgozók, akiket ilyen módon el tudunk ismerni, van rá lehetőségünk és elég erős ország vagyunk ahhoz, hogy el tudjuk ismerni ezeket a teljesítményeket, a nemzetközi porondon fel tudjuk mutatni ezeket a teljesítményeket.

Lehet, hogy nekünk, magyaroknak nincs nagy országunk, lehet, hogy nincs nagyhatalmakkal vetekvő gazdasági erőnk, de olyan kreativitásunk, olyan tudósaink, sportolóink, művészeink, kulturális szakembereink vannak, akik világhírűek. Ez a mi erőforrásunk, a magyar leleményesség, az a magyar gondolkodás, rafinéria, az a szürkeállomány, amely itt Magyarországon megvan. Ennek az elismerésnek egyik módja a magyar Corvin-lánc. Ezek hagyományok, ezek, ha tetszik  bár a DK-sok ezt nem értik , szent dolgok. Ezeket érdemes komolyan venni! Értem, hogy önök ezeket nem értik, de mégiscsak érdemes ezeket komolyan venni. Azért érdemes komolyan venni, mert ha önök ezeket a gyökereinket is megpróbálják elvágni, kicibálni, elpusztítani, akkor kidől a fa. Mert ezek megtartanak bennünket, és ebben érdemes közösen együtt dolgozni, még politikai oldaltól függetlenül is. Ilyen szempontból érdemes közösen azt mondani, hogy van szükség olyan kitüntetésekre, amelyek a legnagyobbjainkat elismerik, van szükség a nemzet színésze elismerésre, van szükség a nemzet sportolója elismerésre, és így tovább. Ezekre szükség van, tisztelt képviselőtársaim. Önök meg sem szavazták az olimpiai életjáradék emelését. Arról beszélek, hogy ezeknek minimumnak kéne lenniük. Ezeknek arról kéne szólniuk, hogy vannak olyan teljesítmények.

Higgyék el, hogy az önök idejében nagyon sok kitüntetéssel én egyetértettem. Nem Gergényiével, de van más nagyon sok kitüntetés, amivel egyetértettem, mert a szívemből szólt, és örültem, hogy megkapták azokat a bizonyos fokú, szintű állami kitüntetéseket, amiket megkaptak. Ez pont arról szól, hogy elismerjük azokat a teljesítményeket, amelyek ebből a pici, tízmilliós nemzetből fakadnak, és amelyek olyan világhírre tesznek szert és olyan dolgokat raknak hozzá a magyar történelemhez és kultúrához, ami azt gondolom, hogy egyedi. Erről kéne, hogy ez szóljon. Erre önök korrupcióznak, tolvajoznak, rablóznak, gyalázkodnak, csúfolódnak. Szerintem ez nem helyes.

Mi továbbra is a hagyományaink oldalán állunk, továbbra is a nemzetünk oldalán állunk. Kérem önöket, hogy néha önök is tegyék meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Mátrai Mártának a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony! (Mátrai Márta: Én jövök?) Volt egy gombnyomása. Töröljük?

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen, csak akkora volt a háttérzaj, hogy nem értettem. Bocsánat, elnézést.

Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem egy újabb kétpercest, mert azt gondolom és úgy látom, hogy egyes ellenzéki képviselőknek teljesen mindegy, hogy milyen törvény kerül a tisztelt Ház elé, egyszerűen nem képesek magukon túllépni, és mindig mindenről csak a saját maguk által megfogalmazott pénzkérdés és a pénzcsomag jut eszükbe, mert saját magukból indulnak ki.

(17.50)

Én egy pillanatra szeretnék rámutatni ennek a csodálatos törvényjavaslatnak a történeti hátterére, talán egy kicsit megérinti őket, noha ez a felszólalásomból sem volt így. Én azt gondolom, hogy napjainkban a történeti háttér nyilvánvaló aktualitását maga a kitüntetés formája is meghatározza, ugyanis a Corvin-láncon függő XV. századbeli olasz reneszánsz művész által készített érem kópiája is jelzi, melynek a középpontjában Mátyás király arcképe van, a másik oldalon pedig azokat a jelszavakat, azokat a gondolatokat tüntették fel és vésték bele, amelyek mindenki számára üzenetet képviselnek, nevezetesen a tudományért, irodalomért, művészetért.

Na most, hogyha ezeket fogalmaznák meg, akkor talán egy kicsit lelkileg is másképp állnának ehhez a törvényjavaslathoz, noha azt hiszem, hogy az elhangzottak alapján ezt nem kérhetem, és nem feltételezhetem a jelen lévő DK-s képviselő asszonyról, mert annyira más a gondolatvilága (Kálmán Olga: Hála a Jóistennek!), hogy egyszerűen ez a törvény, ennek a törvénynek a szelleme nem fér közel önhöz. Nagyon sajnálom, és azt gondolom, hogy rendkívül szánalmas volt a hozzászólása. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Háznagy Asszony! Az a helyzet, hogy nem a mi gondolkodásunk, hanem az önök működése az, ami miatt minden alkalommal kénytelenek vagyunk visszatérni a közpénzek felhasználására is. A Sándor-palota is legfeljebb önöknek testesíti meg a nemzet egységét, a magyarok többségének nem ez jut róla eszébe, hanem a 66 millió forintos zongora és az a fideszes pénzszórás, ami ott is jellemző, és az a köztársasági elnök, aki  hogy fogalmazzak udvariasan , mondjuk így, hogy nagyon független a miniszterelnöktől.

ELNÖK: Köszönöm. További képviselői hozzászólásra való jelentkezést nem látok. Senki nem jelentkezett. Az általános vitát ezennel lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy egy ilyen vita közepébe kellett önnek bekapcsolódni, mert a vita eleje szerintem méltó volt ehhez, és azt is sajnálom, hogy  elnök urat ismerve  lehet, hogy furcsán hallotta párttársainak a hozzászólását, de először is szeretném megköszönni Mátrai Márta háznagy asszonynak, Kállai Mária képviselő asszonynak és Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Fidesz-KDNP kormánypárti képviselőinek a hozzászólását.

Valóban úgy gondoltuk, úgy terveztük, és úgy képzeltük el ezt az előterjesztést, hogy a történelemből tanulva, a nemzetünket tisztelve, a nagyjainkat megbecsülve végre eljuthatunk egy olyan konszenzusra, amelyet oly nehéz megtalálni ebben a Házban és a politikában. Talán egységes hozzáállás csak olyankor van, amikor egy elhunyt képviselőnkről megemlékezünk, és fél percig, egy percig ki-ki a maga módján emlékezik meg bármilyen színezetű, bármilyen korban élt, és hozzáteszem, bármilyen politikát művelt képviselőnkről.

Remélte az ember, személy szerint én is, hogy ez a mostani törvény-előterjesztés ezek közé a percek közé, órák közé sorolható. Én ezért szeretném megköszönni a kormánypárti képviselők mellett Ander Balázs képviselő úr hozzászólását is, a Jobbik képviselőjének a hozzászólását. Köszönöm azt, hogy ahogy a kormánypárti képviselők is és jómagam is megtettem, mind a már korábban elhunyt Corvin-lánc-tagokról, kitüntetettekről, mind pedig akár azokról, akik ma itt élnek közöttünk, említést tett, és felsorolt néhányat közülük a múltból is, a jelenből is, akik fantasztikus, nagy teljesítményt tettek le nemcsak a nemzet oltárán, hanem az egész világ előtt.

Ehhez képest, azt kell mondanom, hogy Kálmán Olga képviselő asszony felszólalása méltatlan volt. Tulajdonképpen az lenne a legjobb, vagy azt kellene tennem, hogy nem is reagálok rá. (Kálmán Olga: Tegye!) De ön annyi rágalmat, annyi hazugságot, annyi méltatlan kifejezést használt egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, hogy az kiverte a biztosítékot szerintem nemcsak a kormánypárti képviselőknél, hanem azoknál is (Szabó Rebeka: Nálunk nem!  Nacsa Lőrinc: Nem voltál itt!), akikkel adott esetben az elmúlt hónapokban vagy az elmúlt években koalícióra készültek. És kiverte a biztosítékot, vagy legalábbis biztos, hogy megdöbbenti a művészeti világ, a tudományos világ, az oktatás és sok más terület képviselőit, azokét is, akik adott esetben ebben a kitüntetésben nem részesültek, és nem is álmodnak róla, de tisztelettel néznek fel azokra az emberekre, akiket felsoroltunk, akár azokra, akik elhunytak, és akár azokra, akik élnek közöttünk. (Kálmán Olga: Nem róluk beszéltem!)

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön kit húzna ki ebből a nemes névsorból? Talán Kallós Zoltán azért bántja önt, mert határon túli, és a határon túliakat az önök közössége megtagadja? (Kálmán Olga: Ezt nem hiszem el!) Önöket azért bántja, mondjuk, Lovász László matematikus, mert a főnökük nem tud számolni (Kálmán Olga: Ön miért beszél hazugságokat?!  Arató Gergely: Nagyon emelkedett, államtitkár úr!), összekeveri a prímszámokat? Talán Makovecz Imre azért bántja önöket (Kálmán Olga: Nem erről beszéltem), mert semmit nem tudtak felújítani, építeni ebben a világban? Vagy pedig hozzáteszem, Ráday Mihály (Kálmán Olga: Na, pont erről beszéltem!), 2021-ben elhunyt SZDSZ-es képviselő úr, aki egész életét arra fordította, hogy a Budapesten szétvert, a kommunisták által szétvert villákat rendbe lehessen tenni, a pusztítást valamilyen módon rendbe lehessen tenni, fel lehessen újítani? (Kálmán Olga: Képviselő úr, miről beszél maga, könyörgöm?!)

Végre van egy kormány, amely ezzel is foglalkozik, nem csak a lopással, amit egyébként önök tettek, akkor önök erre így reagálnak, egy ilyen törvényre (Kálmán Olga: Hogy?), ami ráadásul hazugság. Mind hazugság! (Kálmán Olga: Mi volt a hazugság? A 6 milliárd? A törvény hazugság!) Gyalázatos volt! Olyan számokat hozott ide, amelyek nem igazak. (Kálmán Olga: Mi?!) Az egyik oldalról én meghallgattam önt, tisztelt képviselő asszony, a másik oldalról pedig elmondhatta a véleményét ott fönt, és amit elmondott, még egyszer hangsúlyozom, gyalázatos volt.

Ebbe a vitába, nem akarok mást mondani, Arató Gergely is beszállt. Úgy szállt be, hogy  csak azért, hogy a jegyzőkönyv is láthassa vagy leírhassa  itt sem volt. Nem is figyelte, hogy miket mondtunk el, nem is hallgatta. (Arató Gergely: Van ám közvetítés, államtitkár úr!) Igen, gondolom, végig ott ült előtte, tudom, igen. (Kálmán Olga: Nálunk így szokás!) Bejött, majd olyanokat állított, amelyek nem hangzottak el. Olyanokra reagált, amelyek szóba sem jöttek. Nekiment Nacsa Lőrinc képviselőnek csak azért, mert gyűlöli, mert az igazságot elmondja, és mindig válaszolnak neki. (Kálmán Olga: A gyűlölet mennyire keresztényi? Nem szoktunk gyűlölni!) Ahelyett, hogy végighallgatta volna ezt a vitát, és meghallgatta volna DK-s képviselőtársának a vezérszónoklatát (Arató Gergely: Azt is meghallgattam!), amivel gyalázta mind a kitüntetést, mind a kitüntetetteket, mind azt a hatalmas nagy területet, ami a kultúrától építészetig, a művészet különböző ágain keresztül a tudományig átöleli ezt a kitüntetést, akkor talán ön is máshogy szólalt volna fel. (Kálmán Olga: Miért egyszemélyes a közbeszerzés?)

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen azoknak a támogató… (Kálmán Olga: Miért egyszereplős a közbeszerzés? Ilyenekről beszéljenek, és ne arról, ami el sem hangzott.  Zaj.  Az elnök csenget.) Kálmán Olga képviselő asszony, ön nem az ATV-ben van, ahol szedegetheti a rágógumit meg minden mást (Derültség a kormánypárti sorokból.), a primitív beszólásait legyen szíves majd máskor mondani. Ezt a vitát ön a méltatlan hozzászólásával már sajnos meggyalázta. (Kálmán Olga: Milyen emelkedett!)

(18.00)

Nagyon szépen kérem, hogy a mostani beszólásait… (Arató Gergely: Te olyan emelkedett vagy, mint a kupola!  Kálmán Olga: Önöknél nem szokás az igazmondás?) kicsit fogja vissza.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a figyelmüket, köszönöm szépen támogató hozzászólásaikat. Én a Jobbik képviselője felé csak annyit tennék föl költői kérdésként, mint már ezt megtettem máskor is: egy évvel, másfél évvel ezelőtt hogyan gondolták, hogy egy ilyen párttal együtt kormányoznának? Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   99-114   115-142   143-166      Ülésnap adatai