Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Koncz Zsófia államtitkár asszony. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, a Mi Hazánk képviselője: „Aktuális közügyek” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány gazdaságpolitikájának három gyenge pontjára szeretnék rávilágítani, illetve azonnali cselekvést sürgetni ezeken a területeken. Az egyik a munkavállalók megbecsültsége, a második az oktatásra fordított finanszírozási összegek, a harmadik pedig a termelékenység növelése.

A munkavállalók legfőbb értékének láthatóan azt tartja a kormány, hogy olcsók Magyarországon, hiszen a második legalacsonyabb minimálbérrel büszkélkedhet Európában ez a kormány. Ez sokkal inkább lenne szégyen, és ennek az emelését szeretné elérni a Mi Hazánk, ahogy általában is a bérek színvonalának emelésére van szükség, hiszen csak három olyan ország van az Európai Unióban, ahol olcsóbb a munkavállaló, mint Magyarországon. Az oktatásra nézve ez az adat még alacsonyabb, hiszen csak két olyan ország van, amely mögöttünk van ezen a területen, míg amikor önök átvették a kormányzást, akkor nyolcan voltak mögöttünk az oktatás tekintetében. Tehát ez egyértelműen ennek a kormánynak a felelőssége és gazdaságpolitikájának az eredménye.

De nemcsak a fizetésekről kell szólni, ha a magyar lakosság és a munkavállalók helyzetét tekintjük, hanem az egészségi állapotukról is. Ez is fontos a gazdaság szempontjából is, és egyébként morálisan is. Magyarország az elkerülhető halálesetek tekintetében a második helyen áll az Európai Unióban, és a három legfőbb halálok kizárólag életmóddal függ össze. Tehát, ha elindítanának tudatosan egy életmódváltást ösztönző programot, akkor milliárdokat lehetne spórolni az egészségügyben, és a magyar lakosság egészségi állapota is javulna, az egészségben eltöltött évek száma pedig növekedne.

(9.30)

Az oktatásra fordított források 2017 óta GDP-arányosan csökkennek Magyarországon. Ezt a KSH adataiból világosan kiolvashatjuk, holott egyébként az első Orbán-kormány idején még az európai uniós átlag fölött volt Magyarország ebben a mutatóban, most már jóval elmarad ettől. A felsőfokú végzettségűek a 25-34 éves korosztály körében szintén nagyon alacsony arányban vannak jelen a magyar lakosságban. Az Európai Unió 25. helyén vagyunk e tekintetben, tehát ilyen mutatókkal ne is álmodjunk tudásalapú gazdaságról. Ezzel szemben a nyolc általánost vagy azt sem elvégzettek körében a V4-ek többi országához képest kétszerese ennek az aránya a lakosságban, majdnem 14 százalék, míg a V4 többi országában csak 7 százalék.

A XXI. században szintén rendkívül fontos digitális tudás tekintetében az Európai Unió 21. helyén állunk, tehát itt sem sikerült Magyarországnak közelebb kerülnie az európai uniós átlaghoz, és a felsőoktatásban az innovációs ráfordítások tekintetében a V4-ek közt szintén utolsók vagyunk. Ezek a számok, amelyek az oktatást, az innovációt, a tudásalapú gazdaságot meg kellene hogy alapozzák, rendkívül egyértelműen rávilágítanak arra, hogy nem abban gondolkodik a magyar kormány, hogy a magyar munkavállalók tudásszintje legyen versenyképes, hanem olcsó munkabérrel kiárusítják, gyakorlatilag rabszolgasorban tartják a magyar munkavállalókat. A profit nagy részét pedig a multinacionális cégek kiviszik Magyarországról.

A termelékenységi szint az Európai Unióban szintén az Eurostat adatai alapján a harmadik legalacsonyabb. Ez is mutatja azt, hogy Magyarország e tekintetben is visszaesett, és kevés olyan mutató van, amelyben önöknek szintén sikerült még a szocialista kormányzásokat is alulmúlniuk, de ez is egy olyan. Nem csak az oktatásban mutatott bérráfordítás esett vissza brutális mértékben, hiszen 2011-ig még hatan voltak mögöttünk a termelékenység tekintetében az Európai Unióban, most már pedig, 2020-tól egész pontosan csak ketten vannak mögöttünk.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint radikálisan változtatni kell a kormány gazdaságpolitikai szemléletén, elsősorban az oktatásba való befektetéssel, egy tudásalapú gazdaság megteremtésével, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok támogatásával tudjuk a bérszintet és az életszínvonalat felzárkóztatni az Európai Unió nyugati feléhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Dúró Dóra képviselő asszony. A kormány nevében Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön egy nagyon fontos, meggyőződésem szerint a társadalom szempontjából az egyik legfontosabb kérdésről beszélt, és úgy gondolom az elhangzottakat hallva, hogy a célokat illetően nincs közöttünk véleményeltérés. Úgy gondolom, hogy amiben más a véleményünk, az a „honnan indultunk, hol tartunk, és hová megyünk” belső tartalma és üteme.

Ön konkrétumokat említett. Nekem az a gyanúm, hogy nem azonos adatsorokból dolgozunk, ezért engedje meg, hogy a saját adatsoraimat is elmondjam, amit egyébként mind az Eurostat, mind a magyar Statisztikai Hivatal megerősített és közreadott. Abban, gondolom, nincs vita közöttünk, hogy a magyar társadalom az elmúlt évtizedekben leginkább a munkahely elvesztésétől félt. Az elmúlt évtizedek minden közvélemény-kutatása azt mutatja, beleértve még talán a Covidot is és a jelenlegi helyzetet is, hogy a magyar családok elsősorban a megélhetés biztonságát, a munkahelyet, a munkához jutás lehetőségét és az abból való megélhetést tekintik.

2010-ben 11 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Nem beszélek a korábbiakról, volt, amikor ez 14 százalék is volt, de 2010-ben ez 11 százalék volt. Ez 2022-ben, tehát tavaly december 31-én 3,6 százalék volt. Gyakorlatilag 4 százalék alatt voltunk, ami minden nemzetközi statisztika szerint gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelenti. Minden társadalomnak van egy olyan alsó néhány százaléka, amely egyszerűen  egyébként az ön által sorolt okok miatt is  nem alanya a munkaerőpiacnak, de aki Magyarországon az elmúlt években dolgozni akart, tudott, annak volt munkája, volt és van munkahelye, meg tud élni a munkájából.

Sok témát említett, közte kiemelten foglalkozott a munkahelyek biztonságával és az ezzel kapcsolatos statisztikákkal. Tisztelt Képviselő Asszony! A KSH adatai szerint a foglalkoztatás előbb említett mértékű növekedése mellett is 2022-ben a munkahelyi balesetek száma csökkent, a halálos munkabalesetek száma 20 százalékkal volt kevesebb az előző évekhez képest. Ez egyébként vitathatatlanul meglévő feladatok és hiátusok mellett is egyértelműen a hazai munkakörülmények javulását mutatja. Ebben a mutatójavításban egyébként benne van, hogy a munkavédelmi hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi a fokozottan veszélyes ágazatokat, ahol a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve; ilyen az építőipar, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és egyébként  ehhez hozzátenném  a normál háztartások, ahol a háztartási balesetek száma jelentősen közreműködik ezekben a statisztikákban.

A munkavédelmi hatóság vizsgálati tapasztalatai alapján a munkáltatók vagy a munkavállalók szegték meg a munkavédelmi szabályokat, és esetenként ez okozott munkabaleseteket. Szeretném hangsúlyozni, hogy a munkavédelmi törvény alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásáért. Ez egyébként nem egy új szabály, ez az elmúlt évtizedek munkatörvénykönyveinek is egy fundamentumot jelentő rendelkezése volt, amely az elmúlt években a nagyon felgyorsult, nagyon megváltozott munkakörülmények között is egy elsődleges szempont. Ez tehát a felelősség és a helytállási kötelezettség.

Képviselő asszony említette, és ezért engedje meg, hogy röviden válaszoljak arra, hogy a magyar kormány nagyon jelentős összegekkel, tíz-és százmilliárdokkal támogatja a munkaerő képzését, a munkaerő munkavállalásra alkalmassá tételét, mindazokat a követelményeket, amelyeket ön is a hozzászólásában említett. Úgy gondolom, a jelenlegi körülmények között a kormány e feladat súlyának megfelelő és annak megfelelő fedezetet nyújtó tíz- és százmilliárdokat biztosít erre a célra. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai