Készült: 2024.05.12.00:18:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2022.11.08.),  228-229. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:40


Felszólalások:   226-227   228-229   230-231      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varju képviselő úr. „Az állam után Debrecen is kivonul a szociális gondoskodásból? Ez szégyen!” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Zoltán képviselő úr, a DK képviselője. Öné a szó.

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár azt látjuk, hogy a kormány és annak lakájmédiája, a propagandacsatornák ezerrel ennek az ellenkezőjét mondják, mégiscsak azt kell mondanom, és azt érzékelhetjük, hogy joggal döbben meg, háborodik fel mindenki, hiszen a kormány aljas és gátlástalan lépése annak a törvénybe foglalása, hogy egyszerűen ki kíván lépni a szociális gondoskodás rendszeréből. Míg persze az adókat, az áfákat, a szociális hozzájárulást, a tb- és nyugdíjjárulékot a legnagyobb precizitással és persze a szokásos szigorral behajtja a kisembereken és vállalkozásokon egyaránt az állam, addig arról törvénykezik, hogy neki már valójában nincs is köze a szociális gondoskodáshoz.

Hogy is szól ez az előterjesztés? Gondoskodjanak az Orbán-krízis elesettjein elsősorban önmaguk, ami, azért valljuk be, valami szürreális és őrült vicc kategória, hiszen, aki gondoskodást igényel, az pont azért teszi mindezt, pont ezért fordul valaki máshoz, mert önmaga képtelen megoldani a rázuhanó súlyos problémákat. Ennyi erővel akár törvénybe foglalhatná az Orbán-rezsim azt is, hogy a vakbélműtétet mindenki önmaga köteles elvégezni önmagán, ha lehet, érzéstelenítés és asszisztencia nélkül  miért betegedett meg? Gondoskodjon az elesetteken a családja, azok, akik a statisztika és a tapasztalat szerint is legalább ugyanolyan nagy bajban vannak vagy lehetnek, mint az elesett családtag, ha nem nagyobban.

Hogy szól még a törvény? Gondoskodjanak a karitatív szervezetek. Miközben persze jól tudjuk, hogy bürokratikus eszközökkel, kormányzati uszítással, de ha máshogy nem megy, hát, karhatalommal is évtizedes háborút folytatnak Orbánék a civil, köztük persze a karitatív szervezetekkel szemben.

Valahol a sor közepe, vége felé felsejlenek az önkormányzatok is, és a sor, a lista legvégén ott kullog maga az állam. A szörnyű és kirekesztő, gonosz és embertelen lista végén ott van az állam maga, a kormány mint ködös és elérhetetlen segítő; gondolom, „a papír mindent elbír” alapon, vagy azért, mert szégyellték már kihagyni teljesen erről a listáról. És persze tudjuk, hogy az önsegélyezésről, a család, a karitatív és civil szervezetek segítségéről nagyjából mindenkinek van fogalma, tudjuk, hogy ez mit jelent. Segítenek ezek a szervezetek, a család, amíg tudnak, de ez általában kevés, hiszen látjuk ezeket a szervezeteket, valójában már sokszorosan elérték a teljesítőképességük határát, sok esetben szinte lehetetlen már tőlük többet várni.

Az önkormányzatok  mi is van az önkormányzatokkal? Hiszen nagyon jól tudják, akik itt ülnek a törvényhozásban akár velem szemben is, hogy az önkormányzatokat évek óta bestiális módon gyilkolja az Orbán-kurzus. Jelenleg  persze köszönhetően az Orbán-rendszer, a kormány okozta szociális, társadalmi, energia- és gazdasági válságnak  ezek az önkormányzatok éppen hiábavaló módon az életükért küzdenek, a talpon maradásukért futnak, hozzá kell hogy tegyem: reménytelenül.

Persze, azért azt el kell mondani, és nem is szabad titkolni, hogy mégis nagy felelősség terheli, terhelheti az önkormányzatokat és azok vezetőit is azért, hogy mennyiben képesek, mennyire képesek, hogy vane bennük szándék arra, hogy azoknak, akiknek egy ledolgozott, kemény élet után most segítségre van szükségük, segítségre szorulnak, nem engedik el a kezét, nem rúgnak beléjük még ők is azokba, akiket az Orbán-kormány az árok szélén hagyott vagy hagy megfagyni.

(19.30)

Ez becsület kérdése, ez emberség kérdése, ez szolidaritás kérdése: segíteni, szolidárisnak lenni azokkal, akik éppen rászorulnak. És hát, sajnos azt kell hogy mondjam, debreceniként szégyellem is egy picikét magam; sajnos Debrecen város öntelt és szervilis fideszes helytartói most is bebizonyították azt, hogy hű talpnyalói Orbánnak.

Miközben az orbáni többség benyújtotta a parlament elé az egyik legszörnyűbb üzenetét, addig Debrecen fideszes helytartói orbánabbak lettek Orbánnál is, hiszen a fideszes többség a debreceni közgyűlésben embertelen módon éppen arról döntött akkor, hogy szociális intézmények sorát zárja be, halálos magányra, szörnyű télre, ellátatlanságra ítélve ezzel az odajáró ellátottakat és idős embereket.

Sokan megkérdezhetik, hogy jó, de akkor mi erre a gyógyír. Nem más, mint Dobrev Klára és a Dobrev Klára vezette árnyékkormány. Mi fogunk tudni megoldást találni erre, és bebizonyítjuk, hogy igenis létezik szociális gondoskodás nemcsak az önkormányzatokban, hanem a kormányban is. Köszönöm szépen. (Hegedüs Andrea tapsol.)




Felszólalások:   226-227   228-229   230-231      Ülésnap adatai