Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek, ha kíván élni a lehetőséggel. (Menczer Tamás jelzi, hogy nem kíván szólni.) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőségük.

Soron következik „A Magyarország Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/141. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja Magyarország európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének teljesítése, valamint az Európai Unió Bírósága által meghozott, a tagállamokra nézve kötelező ítélet végrehajtása. Először szeretném röviden ismertetni a törvényjavaslat alapját képező ítélet tartalmát és annak Magyarországra vonatkozó jogkövetkezményeit.

Az Európai Unió Bírósága 2018. március 6. napján hirdette ki ítéletét a Szlovák Köztársaság kontra Achmea-ügyben. A bíróság megállapítása szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. A választottbírósági klauzula értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban létesít beruházást, és a beruházással kapcsolatban vita vetődik fel, az érintett uniós tagállammal szemben választottbírósági eljárás indítható.

A bíróság ítélete szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban szereplő, az előbb ismertetett beruházó és állam közötti választottbírósági kikötések ellentétesek az uniós joggal, ugyanis azok aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, továbbá veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét, közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.

Az Achmea-ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű összehangolt cselekvés megteremtése érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik valamennyi kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásukat trilaterális vagy  amennyiben úgy hatékonyabb  bilaterális módon.

A tagállamok között fennálló kétoldalú beruházási megállapodások rendezett keretek között történő megszüntetése érdekében megkezdődött az EU tagállamai között egy sokoldalú nemzetközi megállapodás kitárgyalása. A tárgyalásokon Magyarország is aktívan részt vett, eleget téve uniós jogból fakadó kötelezettségének.

A tárgyalások eredményeként létrejött a magyar érdeknek is megfelelő, sokoldalú megállapodás az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről, melynek aláírására 2020. május 5-én került sor, méghozzá Brüsszelben. Ezt a megállapodást összesen 23 tagállam írta alá, köztük Magyarország is, és hazánkban a 2020. évi LXI. törvény hirdette ki.

Fontos megjegyezni, hogy Ausztria, Svédország, Finnország, Írország és az Egyesült Királyság különböző szakpolitikai célokra hivatkozva nem írta alá az említett sokoldalú megállapodást. Hazánk Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal és az Egyesült Királysággal kötött korábban kétoldalú beruházásvédelmi megállapodást, melyeket bilaterális úton szükséges megszüntetni.

Az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetsége a 2021. augusztus 31-én kelt szóbeli jegyzékében javaslatot tett a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás közös megegyezéssel való megszüntetésére. A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezései szerint a felek közös megegyezése alapján lehetőség nyílik a beruházásvédelmi megállapodás ilyen módon történő megszüntetésére. Ennek megfelelően Ausztria szóbeli jegyzéke, valamint Magyarország válaszjegyzéke együttesen alkotja a két állam közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetéséről szóló megállapodást.

A magyar szabályozás alapján a szóban forgó nemzetközi jogi kötelezettség megszüntetésének a magyar fél által történő elfogadásához az Országgyűlés felhatalmazására van szükség. A megszüntetést törvényben kell elrendelni, és a közös megegyezéssel történő megszüntetést tartalmazó jegyzékváltást is ugyanezen törvényben kell kihirdetni, továbbá a korábbi kihirdető jogszabály hatályon kívül helyezéséről is rendelkezni kell.

A jelen törvényjavaslat tárgyát képező megállapodás a Magyarország és Ausztria közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetését eredményezi. A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy rögzíti a megszüntetett megállapodás hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésének további joghatás nélküli megszűnését, ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a megszüntetést követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.

Magyarország a megállapodás megkötésével az uniós jogból fakadó kötelezettségének tesz eleget, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Menczer Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hazánk számára kitüntetett jelentőségű a szomszédos országokkal ápolt jó kapcsolat, ezért 1988. május 26-án a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kétoldalú, a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodást írt alá Budapesten, melyet az 1990. évi 12. kormányrendelet hirdetett ki.

Ez a szemlélet az utóbbi harminc évben sem változott, felerősödött, hiszen hazánk az Európai Unió tagjaként minden tagállammal szoros és gyümölcsöző kapcsolatra törekszik, összhangban a szabadságjogok zökkenőmentes gyakorolhatóságának jogos igényével. Jelen törvényjavaslatra azért van szükség, mert az Európai Unió Bírósága, ahogy ez elhangzott, 2018. március 6. napján kihirdette a döntést a Szlovák Köztársaság kontra Achmea BV ügyében.

A bíróság határozata alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 344. és 267. cikkeinek ellentmond a tagállamok közötti nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula, így az egyik tagállam beruházója a másik tagállamban létesített beruházásával kapcsolatos vita esetén az utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indíthat eljárást. Ez biztosítja az európai uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, továbbá a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat. Ezzel egyetértésben tehát az Európai Unió tagállamai vállalták, hogy az összes, tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodást megszüntetik.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország az Európai Unió tagjaként eleget kell hogy tegyen ezen jogharmonizációs törekvésnek, ezért, kérem, támogassák ezt a törvényjavaslatot. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm szépen.

(18.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Most megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. A jelenlegi törvényjavaslat kapcsán két fontos dolgot érdemes vizsgálni az Európai Unióról: az Európai Unió működéséről szóló szerződést, másrészt pedig az Európai Unió Bíróságának, a luxembourgi bíróságnak az ítéletét.

Az eredeti megállapodást 1988-ban írták alá, ahogyan államtitkár úr és képviselőtársam is elmondta. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés vizsgálata során  a 344. §-t és a 267. §-t nézte a bíróság az ítéletében  erre vonatkozóan kimondta, hogy a nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban, hogyha választottbírósági klauzulát kötnek ki a tagállamok, akkor a 344. és a 267. §-sal ellentétes lesz. Ebből az ítéletből és az ítélet végrehajtásából is kiderül, hogy a magyar kormány számára kiemelten fontos nemcsak a folyamatos dialógus a bírósággal, hanem az ítéletek végrehajtása.

Azért fontos ennek az 1988-ban kötött megállapodásnak a hatályon kívül helyezése, merthogy az Osztrák Köztársaság ezeket a bilaterális beruházásvédelmi megállapodásokat nem szüntette meg, és kötelezettségszegési eljárás indult. Ezért fontos ennek a hatályon kívül helyezése, mert ennek következtében a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások joghatást nem fognak kiváltani, és ennek kapcsán fontos az uniós jog elsőbbsége, ahogyan államtitkár úr hangsúlyozta, a tagállamok közötti kölcsönös bizalom, az Európai Unió működéséről szóló szerződés megfelelő paragrafusaival összhangban. Ezért természetesen a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, Juhász Hajnalka, képviselő asszony. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon röviden szólok hozzá. Azt tudom mondani, hogy örömmel meg fogjuk szavazni ezt az indítványt. Mi annak idején már a különböző szabadkereskedelmi egyezmények vitáiban kifejeztük az aggodalmunkat a választottbíróság alkalmazásának jogintézménye ellen. Itt most gyakorlatilag kimondatott, hogy ez ezekben a megállapodásokban ellentétes az uniós joggal. Ezt pozitív fejleménynek tartjuk.

Most a jelen, konkrét megállapodáson túlmutatóan ez egy általános érvényű szabályozás. Mi ezt aprócska pozitív előrelépésnek tartjuk. Ezzel együtt is mi mindig is ellenezni fogjuk azokat a szabadkereskedelmi egyezményeket, amik csökkentik adott esetben egy ország szuverenitását, vagy éppen csökkentik egy önkormányzat mozgásterét, például a különböző szolgáltatáskereskedelmi egyezményeknél is, úgyhogy összességében pozitív, és az LMP-frakció igennel fog szavazni a javaslatra. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, kíváne élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett: „Háziorvosok nélkül vidéken?” címmel Bencze János, a Jobbik képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   236-246   246-254   255      Ülésnap adatai