Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Úgyszintén Ungár Péter, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Meddig lesz az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon?” címmel. A miniszterelnök úr távolléte miatt válaszadásra Orbán Balázs politikai igazgató urat jogosította fel. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.

UNGÁR PÉTER (LMP): Elfogadom, köszönöm.

ELNÖK: Ha elfogadja, akkor öné a szó, Ungár Péter képviselő úr.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót. Az elmúlt időszakban több mint tíz szociális intézményben, így idősotthonban, fogyatékosellátással foglalkozó intézményben jártam Magyarországon, és pár dologban tolmácsolnám azt, amit ezekben az intézményekben mondtak az intézmény vezetői, illetve azok, akik ott dolgoztak.

Az első ilyen az, hogy ha egy munkatárs nyugdíjba megy, ami nagyon gyakran fordul elő, hiszen elöregedettek már azok, akik részt vesznek a szociális szektor vagy egyéb közalkalmazotti szektor munkájában, akkor nagyon nehéz a helyükre találni munkatársat, és ennek elsődleges okaként minden intézményvezető a bérkérdést nevezte meg. Olyan intézményvezetők és olyan gazdasági vezetők mondták ezt, akik életükben nem szavaztak és nem is fognak szavazni az ellenzékre, mégis azt mondják, hogy a közalkalmazotti státuszok közül különösen a szociális szektorban olyan bérhelyzet van, ami miatt nem lesz annyi ember, amennyi ezt a szektort üzemeltetni tudja.

Arra kérem, hogy a korábbi miniszterelnökök nevei, illetve különböző historikus adatok visszaadása nélkül magyarázza meg, hogy miért van az rendben, hogy Magyarországon a közalkalmazottak több mint fele a garantált bérminimummal megegyező fizetést kap, magyarázza el, miért van az rendben, hogy jelenleg egy diplomával rendelkező pedagógus, idősgondozó vagy akár a rendvédelemben dolgozó fele- vagy negyedannyit keres, mint egy kereskedelemben dolgozó, és magyarázza meg, hogy önök szerint miért van rendben az, hogy vásárlóértékét nézve kevesebbet keres egy szociális gondozó, egy pedagógus, egy rendvédelmi dolgozó, mint keresett egy évvel ezelőtt, hiszen ezeket a 10-20 százalékos béremeléseket mind elvitte az infláció.

Kérem, erre adjanak magyarázatot, különböző magyar személynevek vagy egyéb magyar állampolgárok emlegetése nélkül. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Ungár Péter képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Orbán Balázs politikai igazgató úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a miniszterelnök politikai igazgatója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyan nagyon behatárolta a válaszomat, mert azt is elmondta, hogy miről nem beszélhetek és miről beszélhetek, de ezen keretek között azért megpróbálok egyensúlyozni. Remélem, hogy elégedett lesz a válasszal. (Ungár Péter: Én is!)

Miközben hallgattam az ön felszólalását, utánanéztem, hogy bérügyekben hogyan is állunk. Ha általánosságban nemzetgazdasági szektorról beszélünk, akkor 2022 márciusában a bruttó átlagkereset 511 ezer forint volt, a nettó átlagkereset 340 ezer forint, 2010 óta 70 százalékos nettó átlagkereset-növekedés történt. Ehhez kapcsolódik a minimálbér-emelkedés, amely szintén 2022 januárjától 200 ezer forint, a garantált bérminimum 260 ezer forint. 2010-hez képest az ön által is említett szociális ágazatban háromszorosára nőtt az ott dolgozók átlagbére, és 2022. január 1-jétől 20 százalékkal növekedett az ápolónők, 20 százalékkal a bölcsődei dolgozók, szociális és kulturális dolgozók bére és 10 százalékkal a pedagógus dolgozók bére is.

(17.30)

A kormány korábban is és ezúttal is ígéretet tesz arra, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a béreket továbbra is növelje ezekben az ágazatokban. Ha arra vonatkozik a kérdése, hogy elegendőke ezek a bérek, akkor azt gondoljuk, hogy nem. Ha arra vonatkozik a kérdése, hogy dolgozni kell azon, hogy tovább tudjuk emelni a béreket, akkor erre az a válaszom, hogy igen. Az elmúlt tizenkét évben is ennek szellemében jártunk el, ezt követően is ennek szellemében fogunk eljárni.

Az inflációt is említette, ott azt szeretném kérni elsősorban az önök politikai szövetségétől, hogy hagyják abba az árstopintézkedések támadását, amelyek segítenek ebben a nehéz helyzetben a közalkalmazotti szférában dolgozóknak. Ez lenne a nulladik pont, az ideális kiindulóhelyzet. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Orbán Balázs politikai igazgató úr. Viszonválasz illeti meg Ungár Péter képviselő urat.

UNGÁR PÉTER (LMP): Politikai igazgató úr, nem tudom, hogy létezike Magyarországon élő, lélegző közalkalmazott, aki 340 ezer forint nettót keres. Szerintem, mondjuk, ha eljön velem egy megyei jogú városi idősotthonba, az intézményvezető, ha huszonöt éve van munkaviszonyban, esetleg keres annyit, rajta kívül nincs ott élő, lélegző ember, akinek 300 ezer forint fölött lenne a fizetése. Úgyhogy ez a statisztika, amit ön mondott, lehet, hogy valamire jó, arra, hogy a magyar materiális valóságot leírja, nem annyira.

A helyzet az, hogy azért alacsony a közalkalmazotti szférában a bérhelyzet, mert önöknek ez a politikájuk. Ezt Lázár János elmondta. Újra visszatért a kormányba; úgy látszik, hogy önök ismételten és mindig is egyetértettek azzal, hogy őszerinte 300 ezerrel kevesebb közalkalmazottnak kell lenni, és kevesebbet kell keresni a közalkalmazottnak, és ezen kell spórolni. Ezt a politikát csinálják önök, mert önök azt gondolják, hogy az a jó, ha ezek az emberek a lehető legkevesebbet keresnek, de ha a közalkalmazottak nem dolgoznak, akkor Magyarországon le fog állni az elsődleges munkaerőpiac, és nem fognak tudni GDP-növekedésről beszélni. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszonválasz illeti meg Orbán Balázs politikai igazgató urat is.

DR. ORBÁN BALÁZS, a miniszterelnök politikai igazgatója: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Egyrészt szeretném visszautasítani a felszólalásának azt a részét, amelyben arra tett megjegyzést, hogy számunkra ne lenne fontos az, hogy a közalkalmazotti ágazatban ápolónők, ápolók, tanárok, bölcsődei dolgozók, egyébként általában a szociális ágazatban dolgozók jól és a lehetőségek szerint minél jobban keressenek. Az én állításaim mögött nemcsak vélekedés, nemcsak a szavam súlya van, hanem az elmúlt tizenkét év politikájának a súlya is.

Az a helyzet, amivel nem tudok igazából mit kezdeni, hogy ön itt áll júniusban, és ezeket a nagyon fontos kérdéseket még egyszer idehozza, és szerintem fontos vállalásainkra irányítja rá a figyelmet, de volt nem is olyan régen egy márciusi kampányidőszak, amikor ön egy olyan miniszterelnök-jelöltet javasolt az ország figyelmébe, aki nem támogatta az élelmiszerstopot, nem támogatta a rezsicsökkentést, általánosságban nem értett egyet a minimálbér-emelés ügyével, azzal, hogy a minimálbér létezik. Nem tudom, hogy ön hogyan tud elszámolni a saját lelkiismeretével, mert ilyen változást három hónap leforgása alatt régen nem láttunk. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   172-173   174-183   184-191      Ülésnap adatai