Készült: 2024.05.09.02:41:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

85. ülésnap (2023.10.26.),  33-46. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 49:48


Felszólalások:   1-32   33-46   47-58      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magyar vállalkozók napjáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A Fónagy János fideszes képviselő által benyújtott előterjesztés H/5682. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

(12.30)

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Nem működik a mikrofonja.) Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének örökös elnöke idén lenne 80 éves…

ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, a kártyáját legyen kedves ellenőrizni, hogy betette-e. (Megtörténik.) Akkor most talán működik. Köszönjük szépen.

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének örökös elnöke idén lenne 80 éves. A rendszerváltás gazdasági átalakulásának meghatározó mentora 24 évvel ezelőtt javasolta, hogy minden év december hónap első péntekje legyen a magyar vállalkozók napja. Azoké a vállalkozóké, akik sok munkával, jelentős kockázatot vállalva, megfelelnek a változó gazdasági kihívásoknak, akik a magyar munkavállalók többségét foglalkoztatják, adót fizetnek, ha kell, húzzák, ha kell, tolják Magyarország szekerét.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kezdeményezésére az a megtisztelő feladatom, hogy előterjesszem a H/5682. számú határozati javaslatot, melynek célja, hogy a magyar Országgyűlés minden év december első péntekjét nyilvánítsa a magyar vállalkozók napjává.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság alapköve és legfontosabb mozgatóerői most és a régmúltban egyaránt a magyar vállalkozások, amelyek működése, termelékenysége, eredményei, munkáltatóként való megjelenése alapjaiban határozza meg és befolyásolja a magyar gazdaság növekedését és versenyképeségét.

Az Alaptörvény indoklása úgy fogalmaz, hogy a gazdaság az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, amelyek egymást erősítve és feltételezve járulnak hozzá a nemzet felemelkedéséhez. Magyarországon a XVIII. század óta működnek gazdasági vállalkozások. Csak példaként: az első részvénytársaság az 1836-ban alapított Lánchíd Részvénytársaság volt. Az első magyar kereskedelmi szabályokra 1840-ig kellett várni, majd 1876. január 1-jén hatályba lépett az egységes kereskedelmi törvény.

A kiegyezés korszakában az iparosítás állameszmévé vált, olyan nemzeti ügy lett, melynek előmozdítása érdekében az iparvállalat-alapításokat az állam is ösztönözte. Az 1890-es népszámlálás már 353 ezer önálló iparost mutatott ki. A családjukkal együtt a kisiparosság már akkor is a társadalom milliós tömegét alkotta. A kisiparosok, kiskereskedők ezreit, vagy a Ganzzal, Weiss Manfréddal vagy a Dreherrel fémjelzett nagyvállalkozókat éltető vállalkozói kedv egészen a második világháborúig töretlen volt.

Az 1940-es évek végén a politikai beavatkozás eredményeként a magántulajdonra épülő kapitalizmust politikai döntés alapján felváltotta az állami tulajdonon alapuló tervgazdaság. A kommunizmus évtizedei sem törték meg a vállalkozói kedvet. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 1989. január 1-jei hatályba lépésekor a vállalkozások zömét a 320 ezer egyéni vállalkozás tette ki, de jelentős volt már akkor is a jogi személyiség nélküli társaságok, zömmel az akkor új jelenségként megjelenő gazdasági, illetve vállalati gazdasági munkaközösségek száma is.

A KSH adatai alapján napjainkban Magyarországon több mint egymillió vállalkozás van. A hazai vállalkozások több mint 99 százalékát kitevő mikro-, kis- és középvállalkozások adják a hazai foglalkoztatottak több mint kétharmadát, és a hozzáadott értéknek ennél valamivel kevesebb mint a felét. Ezért a kormány kiemelten fontosnak tartja a kkv-szektor támogatását és fejlesztését.

A 2020-as éveket a magyar gazdaság gyors, kiegyensúlyozott növekedési periódusban kezdte. A kormány jelentős adócsökkentéssel, adminisztrációs egyszerűsítésekkel és támogatáspolitikai intézkedésekkel járult hozzá a kkv-szektor fejlődéséhez kedvező finanszírozási helyzetben, viszonylagos forrásbőségben, magas foglalkoztatási ráta mellett. Ennek következtében a beruházási és fejlesztési hajlandóság is erősödött a kis- és közepes vállalkozások körében.

A 2020. év eleje óta globális, uniós és nemzeti szinten is több válsághelyzettel kellett szembenéznünk: járvány, orosz-ukrán háború, ennek következtében fellépő energiaválság, alapanyag- és nyersanyaghiány, az értékláncokon lefutó sokkhatások, amelyek egyenként és összességükben is jelentős változást eredményeztek a gazdaság működésében, és számottevően kihatottak a magyar vállalkozások gerincét adó kkv-szektorra is.

A magyar kkv-k erejét és stabilitását mutatja ugyanakkor, hogy ezek az időszakosan jelentkező sokkhatások csak átmeneti teljesítménycsökkentést vagy visszaesést eredményeztek a magyar vállalkozások működésében és viszonylag gyors visszarendeződéssel, illetve átállással tudtak reagálni a váratlan és kedvezőtlen külső folyamatokra és hatásokra.

Tisztelt Ház! A munkavállalók többségének munkát és bért biztosító magyar vállalkozások és az őket támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően hazánkban a foglalkoztatottság az európai válsághelyzetben is csúcson van. Több mint 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliség minimális, EU átlag alatti, 4 százalék alatti szinten mozog.

Az eredményekhez a kormány a foglalkoztatás megtartására, illetve energiaköltség-csökkentésre, továbbá az energiahatékonyságra irányuló beruházásokat támogató kormányzati programok által járult hozzá, így a hazai vállalkozások a járvány és a háború okozta vállsághelyzetben is meg tudták őrizni gazdasági erejüket, munkavállalóikat, sőt esetenként fejlesztéseket is tudtak végrehajtani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a magyar kis- és középvállalkozók támogatására az elmúlt években is számos sikeres programot valósított és valósít meg. Elindítottuk a „KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022-23” című programot, mellyel a feldolgozóipari és turisztikai szektorban működő vállalkozások számára biztosítottunk támogatást a megemelkedett energiaköltségeik finanszírozására, energiahatékonysági beruházásaik megvalósítására több mint 10 milliárd forint értékben.

A húsz éve működő, kedvezményes fix kamatozású Széchenyi-kártya-program új konstrukcióval, a MAX+-szal segíti a krízis kezelését, melynek eredményeként eddig közel 26 ezer vállalkozással kötöttünk szerződést. Ezen sikeres magyar vállalkozásfejlesztési politika eredményeként a magyar kkv-k tovább tudták növelni hozzáadott értékük arányát, sőt meg is haladták az EU-s szinteket. Míg a magyar kkv-k-, vállalkozások által előállított hozzáadott érték 2019-ben 54,1 százalék volt, ezt ’22-re 56,2 százalékra növelték, addig az EU-s arány, mint ahogy előbb említettem, a 2019. évi 56,4 százalékról 51,8 százalékra csökkent.

A hazai vállalkozások kiemelkedő szerepet töltenek be a társadalmi közjó megvalósításában, a gazdasági folyamatokban, az értékteremtésben, továbbá mind gazdaságépítőként, mind munkaadóként széles körű társadalmi és gazdasági befolyásoló erővel rendelkeznek. Megőrzik és fejlesztik a vidéki területek gazdaságát, segítik a lakosságmegtartó képességüket és életszínvonaluk javítását. Fejlődésükkel és fejlesztéseikkel nemcsak az ország versenyképességének növeléséhez, hanem gazdaságunk biztos tartóoszlopainak megteremtéséhez, gyors reagálóképességünk erősítéséhez is nagymértékben hozzájárulnak.

(12.40)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a határozati javaslat mind Demján Sándor személyéhez, mind a 35 éves Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez, mind pedig ahhoz a több mint egymillió magyar vállalkozóhoz kötődik, akik munkájukkal magukat, családjukat és az országot fenntartják és éltetik. A magyar vállalkozások érdekvédelmében és képviseletében kiemelkedő szerepet betöltő Demján Sándor munkásságára is emlékezve javasolom, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által 24 éve rendszeresen megtartott szakmai napot nyilvánítsuk a magyar vállalkozók napjának, melyet a vállalkozók tiszteletére a 2023. évtől kezdődően december első péntekén ünnepeljünk meg.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a H/5682. számú javaslatot megvitatni, és szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök asszonynak köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a kormány nevében Lóga Máté államtitkár urat, hogy kíváne most hozzászólni a vitához. (Jelzésre:) Jelzi, hogy hozzászól. Parancsoljon, öné a lehetőség, 30 perces időkeretben.

LÓGA MÁTÉ gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az Alaptörvény mindenki számára világosan és egyértelműen fogalmaz: Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Éppen ezért a kormány minden eszközzel támogatja a vállalkozókat, hiszen ha nincsenek vállalkozások, nincs munkaalapú társadalom, akkor ebben a nehéz gazdasági helyzetben a munkahelyek és a családok védelme is elképzelhetetlen nélkülük.

A hazai több mint egymillió vállalkozás jelenti ugyanis a gazdaság egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen alapszövetét, tartóoszlopát. Hazánk 2019-ben elfogadott kkv-stratégiája is azzal a céllal került megalkotásra, hogy támogassa a magyar családok megélhetését biztosító széles kisvállalkozói kör működését, erősítse a magyarországi vállalkozások társadalomszervező szerepét, illetve hozzájáruljon egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus vállalkozói kör kialakulásához.

A 2020-as évtizedet a magyar gazdaság és annak integráns szereplői, a hazai vállalatok dinamikus, stabil növekedés mellett kezdték meg. 2020 első negyedévét követően sajnos a nemzetközi gazdasági környezet számos turbulens, negatív hatása Magyarországra is begyűrűzött. A koronavírus-járvány mindamellett, hogy alapjaiban forgatta fel mindennapjainkat, munkavégzésünket, a világgazdaság szövetében is jelentős szakadásokat idézett elő. A pandémia miatti lezárások, átmeneti gyárbezárások jelentős ellátási nehézségeket, az újranyitás utáni időszak pedig kereslet-kínálati súrlódásokat idézett elő, valamint felfelé mutató inflációs kockázatokat indukáltak.

Szinte véget sem ért a pandémia, mikor háború tört ki Magyarország közvetlen szomszédságában, az emberi szenvedés mellett az energia- és nyersanyagárak egekbe szökését, gazdasági nehézségeket, következésképpen pedig rég nem látott inflációt indítva be szerte a kontinensen, így Magyarországon is. Hazánk 2022-es energiaszámlája több mint duplájára, a GDP 4 százalékáról 10 százalékára emelkedett, ami jelentős terhet rótt a hazai vállalkozásokra is.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar vállalkozások sokkellenálló képességét jól bizonyítja, hogy az előbb említett nehézségek ellenére teljesítményük csak átmeneti mérséklődést szenvedett el, és gyors alkalmazkodásuknak, illetve a kormányzat sikeres intézkedéseinek köszönhetően versenyképességüket meg tudták őrizni. A magyar kkv-szektor főbb teljesítménymutatói, úgymint a bruttó hozzáadott érték, exportérték, foglalkoztatottak száma, régiós összevetésben is kiemelkedőnek mondható. A magyar kormány számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy a külső hatások miatt a magyar vállalkozásokra nehezedő nyomást enyhítse, versenyképességüket pedig a kihívásokkal teli időszak ellenére is erősíteni tudja.

Kérem, engedjék meg, hogy ezek közül néhányat kiemeljek. Elengedhetetlen volt, hogy a hazai vállalati szektor forrásellátottsága a beszűkülő finanszírozási kondíciók mellett is biztosítva legyen. Figyelembe véve, hogy az energiaválság a legnagyobb mértékben az energiaintenzív kkv-kat sújtotta, 2022 októberében elindítottuk a KKV Energiaköltség és Beruházási Támogatási Programot, mely a cégek energiaköltség-növekményeihez nyújtott támogatást.

Az energiaválság és a nemzetközi értékláncok zavarai által keltett negatív hatások ellensúlyozására a kormány 2023 februárjában minden idők egyik legnagyobb vállalkozásoknak szóló hitelprogramját indította el a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram keretében, 700 milliárd forintos keretösszeggel, melyet később 300 milliárd forinttal 1000 milliárd forintosra bővített. A program résztvevői a kapott forrásokat elsősorban beruházási, likviditáskezelési és energiahatékonysági hitelcélokra fordíthatták. Az elmúlt húsz évben a támogatott kkv-hitelezés zászlós hajójának számító Széchenyi-kártya-program termékei a 2023-as évben is elérhetőek voltak annak érdekében, hogy a vállalatok a piaci hiteleknél jóval kedvezőbb kondíciók mellett tudjanak forráshoz jutni, így idén már több mint 1200 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a vállalkozások.

2022 novemberében a kamatstopot kiterjesztettük a kkv-k változó kamatozású hiteleire, mely több mint 60 ezer vállalkozásnak biztosított segítséget és biztosít a mai napig is. A programok révén a kormány mintegy 3000 milliárd forintos védőhálót húzott a hazai vállalatok köré. Programjaink sikere szempontjából fontos, hogy a magyar vállalatok minél hatékonyabban jussanak hozzá a számukra releváns információhoz, ezért létrehoztuk a vali.hu weboldalt, ami a világon is egyedülállónak minősülő információs portál, melyen keresztül a vállalkozások személyre szabottan tájékozódhatnak a kormány által nyújtott vállalkozásfejlesztési lehetőségekről.

A vállalkozásoknak szóló felhívásainkat érthetővé, gyorsabbá és hatékonyabbá tettük, elsősorban aktív kommunikáció segítségével. A beruházásösztönző pályázatok értékelésének átfutási ideje 8-10 hónapról 2-3 hónapra rövidült, illetve az elmúlt időszakban négy és félszeresére növeltük a fejlesztési forrásokkal elért vállalkozások számát is.

Tisztelt Ház! 2010 előtt a gazdasági válság azt eredményezte, hogy családok kerültek az utcára, tömegesek voltak az elbocsátások és egekbe szökött a munkanélküliség. Jól emlékszünk erre az időszakra mindannyian. Ehhez képest ma a munkanélküliség a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz helyzetben sem nőtt, sőt továbbra is a munkaerő hiánya okoz inkább problémát, ebben pedig elévülhetetlen érdeme van a hazai vállalkozásoknak. 2010 óta nemcsak egymillió fővel bővült a foglalkoztatottak száma, hanem az elmúlt évtizedben megerősödött a vállalkozások képessége arra is, hogy nehéz időkben megtartsák, sőt kiemelkedő értéknek tekintsék a munkaerőt. A családok és a munkahelyek megvédése terén ezért tehát csakis hálával és elismeréssel tartozhat a magyar vállalkozóknak a kormány.

A magyar kormánynak eltökélt célja, hogy hazánk gazdaságának felzárkózása az Európai Unió átlagához tovább folytatódjon, ebben a folyamatban pedig a magyar vállalkozásoknak továbbra is kiemelt szerepe lesz. Fontos, hogy a hazai vállalati szektor horizontális és vertikális fejlődése is megvalósuljon. Előbbi esetében folytatni kell a megkezdett munkát az intenzív növekedés feltételeinek megteremtésében, a nagyobb munkatermelékenységben, a digitális és zöldtechnológiai megoldásokban, a még nagyobb hozzáadott értéket realizáló tevékenységekben. A vertikális fejlődés értelmében pedig meg kell valósítanunk a magyar hátterű vállalatok felfelé mozgását a nemzetközi értékláncok díjstruktúrájában, azaz a beszállítói láncokban.

Tisztelt Képviselők! Az előbb említett ambiciózus célok tudatos, szisztematikus építkezés révén realizálhatók, ugyanakkor e munkához jó alapot teremt a magyar vállalkozók, illetve munkavállalóik kreativitása, szorgalma és elhivatottsága. Eddigi munkájuk, társadalmi és gazdasági hozzájárulásuk Magyarország jólétéhez mindannyiunk tiszteletét méltán vívta ki. Teljesítményük méltatása a magyar vállalkozók napjának évenkénti megtartásával szimbolikus jellegű. Kérem ezért, hogy a magyar vállalkozók napjáról szóló H/5682. számú országgyűlési határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.50)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Tasó László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

TASÓ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvényének nemzeti hitvallásában olvashatjuk: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” Ennek szellemében kezdtünk hozzá, és az elmúlt évtizedben együttes erővel létrehoztuk a munkaalapú gazdaságot, melyben a magyar vállalkozások kulcsfontosságú szerepet foglalnak el. Jelentőségük kiemelkedő a hazai gazdaság és a magyar társadalom életében, meghatározó mértékben járulnak hozzá az ország fejlődéséhez és stabilitásához. Magyarországon napjainkban a vállalkozások száma meghaladja az 1 millió 200 ezret, és benne a munkavállalók száma közel 70 százalékot ér el.

Az elmúlt bő évtized a fegyelmezett, kiegyensúlyozott és következetes gazdaságpolitikáról szólt. A 2010-ben hivatalba lépő polgári kormány egy széthullott, lerombolt gazdasági környezetet örökölt. A magyar vállalkozók a saját hazájukban csak alvállalkozók lehettek, a nyugat-európai cégek Mekkája volt Magyarország. Emlékezzünk a körbetartozások korszakára, amely abból indult ki, hogy a preferált külföldi vállalkozó cégek a magyar alvállalkozókat nyomott áron, egyébként másod-, harmadkézből tudták csak foglalkoztatni.

Csak a külföldi, tőkeerős cégek tudtak fejleszteni, versenyelőnyben voltak a kapaszkodó magyarokkal szemben, idő kérdése volt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások tönkremennek. A külföldi cégek kivitték a profitot az országból, megvolt az európai technika arra, hogy a kelet- és közép-európai országok csak a piacaikkal és a munkaerővel vegyenek részt a nyugat-európai piacgazdaságban. Az ország államcsődközeli állapotba került és kínlódott, a segélyalapú gazdaság soha nem látott mélységekben járt. A felzárkózásnak, a gazdasági növekedésnek, a versenyképesség növelésének még a gondolata is távolinak tűnt.

A 2010 előtti kormányok időszaka alatt elszabadult a munkanélküliség, agyonadóztatták a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat. A szélsőséges és elhibázott gazdaságpolitika árát a megszorításokkal a magyar embereken és a magyar vállalkozásokon verték le. Az is világosan látszik, a képlet tiszta, ha újra egy ilyen felállásban felálló csapat ugyanezt csinálja, most sem lenne másképpen Magyarországon.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját elfogadták a magyar gazdaság szereplői, mert partnerséget és együttműködést ajánlott, kialakította az erős magyar gazdaság felépítésének környezetét. Az ország gazdasági helyzete stabilizálódott, Magyarország Európa egyik legnagyobb gazdasági teljesítményét nyújtó országa lett. Ez a sikeres foglalkoztatási fordulat példa nélküli volt az elmúlt harminc évben, lassan megközelítjük a teljes foglalkoztatás állapotát. Az elmúlt bő évtized alatt körülbelül egymillióval nőtt Magyarország munkavállalóinak száma, mondhatjuk azt lassan, Magyarországon minden második ember dolgozik. A potenciális hazai munkaerő-tartalék lecsökkent 700 ezerről a harmadára, lassan elérjük azt az állapotot, amikor nincsen és nem lesz szabad munkaerő Magyarországon.

Elmondható, az uniós tagállamok között Magyarország foglalkoztatásbővülése is a legdinamikusabban fejlődött. Az elért gazdasági eredmények letéteményese az a több százezer vállalkozó, akinek teljesítménye lehetővé teszi, hogy a magyar családok válsághelyzetben is megmaradjanak, biztonságban éljenek és még mellé teret nyit a gyarapodásra is.

A magyar Országgyűlés az előzőek értelmében a vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként a törvényjavaslatot, amelyről szó van, abban december első péntekjét, pénteki napját a magyar vállalkozók napjának tervezi nyilvánítani.

Tisztelt Ház! Hála istennek egy többen tapasztaljuk a hazai vállalkozások társadalmi szerepvállalását a közjó megvalósításában. Érdemes erre kitérni, hisz a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetátalakítás, a privatizáció, a kárpótlás és az állami cégek sokszor átgondolatlan, legtöbbször szándékos lerombolása után hosszú idő kellett a gazdasági élet stabilitásához. Nyoma sem volt annak a kultúrának az országban, amely világossá tette, hogy a vállalkozásoknak, a magántőkének a társadalom felé van még tennivalója, van a társadalom felé felelőssége.

Nem volt kultúrája a magántőkének, nem tudták és nem értették, hogy a jól működő társadalomhoz, akiknek lehetőségük van, a kötelező adáson kívül hozzá is lehet és hozzá kell tenni. Ennek a felelősségtudatnak a támogatója, kiemelkedő képviselője volt Demján Sándor, a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb mecénása és nagylelkű adakozója. A vállalkozások és a társadalom kapcsolatáról elmondott, sokszor ismételt gondolatai egyben a hitvallása is volt. 24 évvel ezelőtt, mint elhangzott, a vállalkozók napjának megszervezésével indította el azt a folyamatot, amely most talán révbe ér.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném önöket abban is megerősíteni, hogy a magyar vállalkozások a vidéki Magyarország gazdaságának alapját is jelentik. Azért kell róluk külön is szólni, mert a helyi kis- és közepes vállalkozások általában saját maguk menedzserei, fejlesztői és innovációs szakemberei, a munkavállalók, a családok védőbástyái és a magyar vidék megmaradásának kulcsszereplői. Ők azok, akik a hazai és a helyi munkaerőt választják, a helyi óvodát, iskolát, polgárőrséget, mazsorettcsoportot, az egyesületeket támogatják. Elsősorban az ő adóforintjaikból tudnak szolgáltatásokat javítani, ellátásokat fejleszteni és a világunkat komfortosabbá tenni az önkormányzatok. Elsőként adakoznak, ha valakin segíteni kell, és jelképesen értve, ők veszik meg mindig a legtöbb tombolaszelvényt.

A vállalkozók gazdasági és társadalmi szerepének fontosságát ismerve, 2000-ben már Nyíradonyban, a vállalkozók bálján átadtuk „Az év vállalkozója” díjat, aztán ezt még több más alkalom is követte. A jegyzőkönyv kedvéért mondom el mindenképpen: néhai Szilágyi László tüzépes vállalkozó volt Nyíradonyban ez első év vállalkozója, aztán Perge György bádogosmester, Pósán György vas-műszaki boltos követte, aztán Szilágyi Zsolt, Paulik Zsolt, és sokan mások lehettek az év vállalkozói, hiszen kiemelkedő tevékenységükkel sok száz embernek adtak munkát és viselték a gondjukat.

Sorolhatnám azt is, hogy minden településen a térségünkben, de Magyarországon is vannak mecénások, vannak befektetők, vannak jólelkű támogatók, akiknek a helyi szerepvállalása nagyon fontos. Arról mindenképpen jó szólni, hogy Magyarországon ez a folyamat erősödik. Egyre többen vállalnak felelősséget és tesznek lépéseket, áldoznak forintokat, súlyos összegeket a közjó érdekében.

A legfontosabb azonban, hogy a mindenkori magyar kormány kövesse azt a modellt, amely a magyar vállalkozásokat megerősítette. Nem is lehetne aktuálisabb a törvényjavaslat, hiszen a napokban került elfogadásra az építési és közlekedési miniszter, Lázár János törvényjavaslata, ami egy fontos momentummal gazdagodik. Az új építésügyi szabályozás osztrák mintára a magyar és a helyi vállalkozásokat és azok lehetőségét erősíti meg; ez egy fontos tétel. Reményeink szerint soha nem lesz olyan, mint ami korábban volt, hogy a magyar vállalkozások hátrányban lesznek bármikor is a saját hazájukban.

Az országban 2014 óta működnek az új szemléletű munkahelyteremtő és munkahelymegtartó beruházásokat segítő támogatások, a technikai fejlesztéseket, innovációt segítő programok, hitelek, kamattámogatások, amelyek biztossá teszik a vállalkozások működését. Ez a kulcs a magyar gazdaság stabilitásához, mert jó szándékú támogatókra, adófizetőkre, mecénásokra, akiknek fontos a hazájuk, Magyarországnak mindig szüksége lesz. A magyar modell működik és garancia arra, hogy hazánk képes lesz megtartani politikai, gazdasági önrendelkezését, és nem térnek vissza az egykori, sokat kárhoztatott idők.

A gazdasági folyamatokban, az értékteremtésben alapvető szerepet betöltő vállalkozókat, akiknek munkaerőként és országépítőként széles körű társadalmi-gazdasági befolyásoló erejük van, nagyra becsüljük és elismerjük. A Fidesz-frakció jó szívvel támogatja, hogy december 1. a magyar vállalkozók napja legyen.

Kérem az Országgyűlés tagjait, a frakciókat, hogy támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A következő vezérszónok a Jobbik-képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kezdjük azzal, ami összeköt bennünket: legyen ez a nap a vállalkozók napja! Én a magam részéről ezt támogatom, és osztom azt a tiszteletet is, ami itt retorikailag elhangzott a magyar vállalkozók, vállalkozások irányában.

Gondolkodtam, hogy milyen irányból közelítsem meg ezt a javaslatot, és nekem a Covid-lezárások időszaka ugrott be először, illetve az, hogy hogyan állt a mindenkori magyar kormány a vállalkozókhoz, vállalkozásokhoz. Emlékszem arra, amikor kényszerűségből a munkavállalók sajnos nyomorúságosan hosszú ideig otthon kellett maradjanak.

(13.00)

Szembejött velem a valóságból egy példa, Győr-Moson-Sopron megyében egy testvérpár esete, ahol az egyik testvér egy osztrák étteremben dolgozott, dolgozott volna, mert nem tudott akkor a lezárások miatt. Otthon volt, megkapta a fizetésének 80-90 százalékát, tehát az ottani munkáltató nagyon figyelt arra, hogy amikor a lezárások megszűnnek, neki újra legyen munkaereje, és mind a beszállítói, mind egyéb kisvállalkozók túléljék ezt az egészet, tehát igyekezett a hálózatot életben tartani. A testvérpár másik tagja pedig egy magyar munkavállaló; ugye, mi azt javasoltuk, hogy kapja meg itthon a kieső bérének a 80 százalékát, de végül nem kapott semmit. Akinek megígérték, hogy majd valamiféle munkabérpótlás lesz, ugye, a Kurzarbeit egy leszűkített mintájára, ő is a novemberi ígéretből talán február elején látott valamit. Tehát ilyesmi volt a magyar munkavállaló és egyébként a magyar kisvállalkozó irányába is a közelítés, mert a munkabérpótlás a magyar vállalkozónak legalább akkora segítséget jelentett volna, mint annak a munkavállalónak, aki otthon kell hogy ellássa a család menedzsmentjét és fenntartását.

Tehát összességében szépek voltak a szavak, én ezeket nem vitatom, de ha az utóbbi éveket végiggondoljuk, meglehetősen negatív és sötét üzenetek jutottak el a magyar kisvállalkozásokhoz. A folyamatábra végén pedig ez a kata beszántása képében csúcsosodott ki, ahol teljesen egyetértek azokkal az aggályokkal, hogy a fenntarthatóság irányába érdemes elvinni az adórendszert a vállalkozói fronton is, na de valaminek a teljes körű beszántása semmiképp nem jelenthette a megoldás felé vezető utat. Értem én, hogy aztán voltak egyéb, bár kevésbé kedvezményes formák, ahová kényszerből át lehetett evezni, de abban talán megállapodhatunk, hogy az üzenet nem volt pozitív előjelű. Tehát mindenképp megszorításjellegű volt a korábbiakhoz képest, és mindenképpen egy negatívabb kényszerbe hozta a magyar kisvállalkozót, mint előtte. Nagyon fontos beszélnünk arról, hogy Magyarországon nem az önök által agyontámogatott multicégek biztosítják a munkahelyek kétharmadát, hanem a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások. Az előterjesztő ezt külön ki is emelte, amiért én köszönettel tartozom, mert ez egy olyan fontos alapállás, amit egyébként nagyon szerettem volna, ha a mindenkori kormány magáénak vall Magyarországon.

Viszonylag régóta szereplek a közéletben életkoromhoz képest, tehát én a 2010 előtti korszakban az akkori országvezetéssel szemben tüntettem, és egyébként sajtótájékoztatót is tartottam annak okán, hogy álláspontom szerint túltámogatják a multicégeket, és egyedi kormánydöntésekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal horrorisztikus adófizetői pénzeket juttatnak a multicégekhez, pedig a magyaroknak, a kicsiknek kellene. Ez, ugye, 2010 előtt volt.

Az a helyzet, hogy egy 2021-es összesítés szerint a 2010 előtti, általam nem rajongott korszakhoz képest háromszor annyi vissza nem térítendő támogatást adott a Fidesz-KDNP a multicégeknek, mint az a korábbi kritizált korszak. Tehát felső plafon nélkül, álláspontom szerint teljesen felelőtlenül osztogatták az óriási pénzeket azoknak a multicégeknek, akik nem voltak erre rászorulva. Ha megvizsgáljuk a nyugati autógyártókat, az a tipikus, hogy ezek a cégek azért, mindent figyelembe véve, nem tizen-egynéhány százalék adót fizetnek, hanem van olyan cég, amelyik egy százalék alatti, ha minden terhelést és minden vállalást figyelembe veszünk.

És azt is látjuk, hogy korábban kritika érte önöket, amiért munkahelyenként 4,7 millió forintot biztosítottak egy multicég számára, mert megkaphatta volna ezt a magyar is, de azóta, mióta az akkumulátorgyárak elképesztő tempójú fejlesztése megkezdődött  és hangsúlyozom, hogy nem a motort, nem a szoftvert gyártják Magyarországon, tehát nem azt, ami egyébként a magyarok tudására, tehetségére, szorgalmára építhetne , azóta már olyan összesítéseket olvasunk, hogy 64 millió forintba is kerülhetett egy akkumulátorgyári munkahely a magyar állam számára. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, és ezt szerencsére az újságírók és a szakemberek megteszik helyettünk, akkor azt is láthatjuk, hogy egy ilyen akkumulátorgyárban az eddig meglévő tapasztalatok alapján egy munkavállalóra évente olyan 8-9 millió forint állami bevétel számolható. Ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen adózási hajlandósága van a cégnek, hol sikerül Magyarországnak ebbe a termelési láncba bekapcsolódnia, ha ezt összevetjük azzal a 64,3 millió forinttal, amelybe átlagosan került a magyar államnak itt egy munkahely, akkor azt látjuk, hogy igazából több évre kifizetik az adófizetők az önök döntésének köszönhetően ezeknek a cégeknek a bérköltségét és az ideérkezőknek a bérköltségét. Na, ez az a szint, amiről egy magyar kisvállalkozó nem is álmodhat.

Jó dolog a kedvezményes hitel, és szerintem ne vitassuk ennek a létjogosultságát, nincs ezzel baj, de ez az elképesztő túltámogatási szint a multik frontján irritáló, igazságtalan, továbbmegyek: Európában példátlan, és szerintem egy XIX. századi gazdaságpolitikai megközelítést tartalmaz. Tehát szerintem még mindig úgy gondolhatják az egymást követő Fidesz-kormányok, hogy az ilyen egyedi kormánydöntéssel biztosított vissza nem térítendő támogatásokkal ide lehet csábítani, csalogatni a működő tőkét, és majd attól függően jönnek ide, hogy munkahelyenként megkapják ezeket az összegeket. Persze, bezsebelik, hiszen gazdasági társaságokról van szó. Hozzáteszem, az én szemléletmódom szerint egészségesebb, ha a gazdasági társaság gazdasági társaságként működik, a támogatás mindig belenyúl azért a piacba, de ha már belenyúlunk, akkor tegyük ezt a kicsi javára, a hazai javára, az európai uniós szövevényes előírások fényében is. Azért más országok egészen ügyesen meg tudják ezt tenni, akár még a fogyasztóvédelmi előírásaikat is felhasználva erre.

Összességében tehát üdvözlöm azt, hogyha vállalkozók napja lesz, de még jobban üdvözölném, ha a támogatásokból legalább arányosan részesülhetnének a magyarok. A vissza nem térítendő támogatások egyedi kormánydöntéses rendszerét így, ebben a formában fel kellene függeszteni, átgondolni az egészet. És van egy olyan javaslatunk, ami a pártokon felül álló gondolkodás részeként a mindennapi igazságérzettel mindig találkozik: ez a magyarkvóta-javaslat, amely tipikusan az ázsiai migránsmunkásdömping közepében arról szól, hogy a magyar adófizetők pénzéből  mert abból adjuk, ugye, a támogatást  csak magyarok által betöltött munkahelyeket támogassunk. Tehát csak olyan cég részesülhessen ilyenben, amely vállalja, hogy legalább 90 százalékban EGT-n belüli, azaz tipikusan magyar munkavállalót alkalmazzon, hiszen azért a Benelux-államokból ritkán özönlenek ide nagy tömegekben munkavállalók.

Azt kell hogy mondjam, hogy ez egy nemzeti minimum része kellene hogy legyen. Az, hogy magyar adófizetők pénzéből ázsiai migránsmunkások itt-tartózkodását, lakhatását és munkába állását támogassuk, ez egészen elképesztő. Nem tudok elképzelni olyan nemzeti konzultációt, ahol ez 50,5 százalékot kapna. Tehát biztos vagyok benne, hogy a Fidesz-szavazók körében is elvérezne az, amit most éppen a kormány csinál. Beszéljünk a vállalkozókról, de vegyük őket sokkal-sokkal komolyabban!

Ugye, idei hír, hogy idén eddig mintegy tízezer cégfelszámolás történt, és olyan rekordszinten mennek sajnos tönkre, főleg a mikro- és kisvállalkozások körében magyarok, hogy az valami egészen elképesztő. Ez önmagában egy káros folyamat, de egy olyan korszak közepén vagyunk, és itt most a mesterséges intelligenciára szeretnék utalni, amikor a nemzetgazdaság, a világgazdaság sokkal gyorsabb tempóban fog átalakulni, mint valaha az emberi történelem folyamán. Ezt már kimondták néhányszor, és lehet, hogy a gőzgépek után is így volt, de az biztos, hogy most egy beláthatatlanul gyors tempójú változás elején, közepén, de inkább a hajnalán állunk. Ezenközben az Európai Unió mesterséges intelligencia stratégiáját majd jövőre tervezi elfogadni, és két-három évvel később lép hatályba, amikorra kicserélődik az egész piac, és lehet kezdeni a szabályozást elölről. Magyarország, ha komolyan gondolja, hogy ebben végre nem marad le, és végre mi is ott legyünk az éllovasok között, akkor most kezdi el a kisvállalkozóit támogatni, a munkavállalóit támogatni ingyenes átképzési programokkal.

És én köszönöm, hogy miniszterhelyettes úr is kiemelte ezt a 227 ezer munkakeresőt. Mi most nagyon hosszú vitákat tudnánk folytatni a 4,7 millió munkavállalóról; én azt mondom, hogy nem egymillió új munkahely lett, hanem reálisan nézve olyan 600-700 ezer, mert beleszámolták a diákmunkásokat is, akiket korábban nem, beleszámolták a közfoglalkoztatottakat, akiket korábban nem. A diákmunkások közül, ugye, még azok is megjelennek itt a 4,7 milliós sorban, akik havonta, mondjuk, kétszer néhány óra munkát vállalnak valamifajta zsebpénz-kiegészítésért; nyilván nem mérhetők ők ugyanazon statisztikában. Statisztikai soron igen, de a valóságban nem helyezhető ugyanarra a polcra, mint mondjuk, egy ápolószolgálat vállalása vagy egy pedagógusé, de azt megállapíthatjuk, hogy ha ezeket a torzító tényezőket le is vesszük, akkor is üdvözítő, hogy szerencsére növekedett a munkahelyek száma. Én egyébként hiszek abban, hogy ez egy jó megközelítés, hogy munkához kössük a támogatásoknak legalább egy jó nagy többségét vagy jó nagy részét.

De ha itt van nekünk 227 ezer munkakeresőnk, akkor nem értem, hogy a félmillió ázsiai migránsmunkásra miért van feltétel nélkül szükség. Most volt a zárszámadás vitája, képviselőtársam, nem voltak benne az ingyenes átképzési programok, hát nincs a költségvetésben sem! Nincsenek itt tízmilliárdok elkülönítve arra, hogy magyarokat, álláskeresőket képezzenek át a hiányterületekre. Hát, ez nincs itt az asztalon, nincs benne, nem történik a valóságban. Néhány ezer ember tekintetében megtörténik, nekünk itt 200 ezer ember tekintetében kéne az utakat keresni.

(13.10)

És ne legyünk inkorrektek egyébként önökkel sem! Én nem mondom azt, hogy mind a 227 ezer ember hadra fogható lenne, és azonnal olyan állást és tudást lehet a kezébe adni, hogy mondjuk, két év múlva hasznos, produktív, adófizető tagja legyen a munkaerőpiacnak. Nem, nem állítok ilyet. De azt mondom, ha a felét, harmadát tudnánk úgy motiválni és olyan módon segíteni, hogy részt vegyen és elfoglalja a produktív álláshelyek egy részét, akkor önöknek nem kellene a Fülöp-szigetekkel, a kazah régióval, és mondjuk, a Vietnámi Szocialista Köztársasággal együttműködési megállapodást kötni. Ugye, most azokat az országokat soroltam fel, amelyekkel együttműködési megállapodást kötött Magyarország a szervezett migránsmunkás-behozatal érdekében. (Nacsa Lőrinc: Kazahsztán!) Igen, Kazahsztánról is beszélhetünk nagyon sokat. Ugye, a nyolcas listában volt benne az az ország, amellyel önök 2021-ben megállapodást kötöttek, hogy gördülékenyebben jöhessen be onnan a munkaerő. Ez, ugye, azóta kibővült több országgal. A most visszavont szabályozás értelmében még a 2+1 éves ablakperiódus sincs, tehát jelen esetben ez nem érvényes, nincs ilyen korlátozás.

És a helyzet az, hogy a 227 ezer hazai munkavállaló átképzésére lenne szükség, nem pedig arra, hogy felpörgessék a munkaerő-behozatalt. Ha ezek megvalósulnak, akkor álláspontom szerint sokkal nyugodtabban aludhatnak a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások tulajdonosai, vezetői is. Ha pedig ez megtörténik, akkor nyilván mindannyian nagyon boldogan fogjuk a magyar vállalkozók napját ünnepelni. Addig én csak reménykedem benne, hogy végre elindulunk ezen az úton. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A következő hozzászólónk a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mennyivel boldogabbak lennénk, ha Z. Kárpát Dániel az első mondata után lezárta volna a vezérszónoki vitát  támogatja, egyetért, nagyon helyes. (Z. Kárpát Dániel: Ez szubjektív műfaj!)

Képviselő úr, van egy közös bennünk, és van egy nagy különbség. A közös bennünk, hogy mind a ketten tüntettünk a Gyurcsány-kormány ellen. A különbség pedig az, hogy én nem Gyurcsány Ferenccel egy listán jutottam a parlamentbe, mint ön. Tehát azért van különbség is, tisztelt képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ön, ugye, Gyurcsány Ferenccel egy listán jutott be a parlamentbe, és azzal a mandátummal szólalt most itt föl a parlamentben. Ez szerintem nagy különbség.

És ha belegondolunk abba, hogy 2006-ban Varju Lászlóék milyen csalással nyerték meg az országgyűlési választást, hogyan történt az: ha emlékszik arra, hogy eltagadták a költségvetési számokat, a vállalkozók támogatásait is, eltagadták a magyar emberek elől azt, hogy milyen megszorításokra készülnek, akkor visszaidézhetjük azt a 2006. június 10-ei sajtótájékoztatót, mindenki emlékszik rá, hogy nem kell félni, nem fog fájni. Mi történt 2006-ban a választás után egy hónappal? Augusztustól 30 százalékkal emelkedik a gáz, 14 százalékkal emelkedik a villany, 2 százalékkal több lesz az egészségügyi hozzájárulás, 4 százalékkal emelkedik az szja felső kulcsa, 4 százalékkal emelkedik a társasági adó, a középső áfakulcs pedig 5 százalékkal emelkedik. Tehát mi történt? Megnyerték a választást, és azonnal a magyar emberekre és a vállalkozásokra terhelték a felelőtlen kormányzásukat, hogy nem volt pénz a költségvetésben, hogy az államadósságot elképesztő mértékben megemelték. A pénzbőség és a fejlődés éveiben. Nem a válság éveiben, a pénzbőség éveiben. Ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim. Nem véletlenül mondta azt Z. Kárpát Dániel is, hogy tüntetni kellett a Gyurcsány-Varju-féle gazdaságpolitika ellen, hiszen a vállalkozásokat érintő megszorítások voltak folyamatosan.

Ezzel szemben, amiről Z. Kárpát képviselő úr már nem beszélt, ez a kormányzat a gazdaságpolitikájával is támogatja a kis- és középvállalkozásokat.

Képviselő úr azért nem találta az átképzési programokat a költségvetésben, a zárszámadásban, mert európai uniós forrásokból valósultak meg az átképzési programok. Ugye, nem szerepel a költségvetésben, ha európai uniós forrásokból tréningeket, képzéseket, átképzéseket tartanak a vállalkozások, cégek. Szerintem egyébként ez egy helyes irány.

A GINOP programokról is elfelejtett szólni a képviselő úr; a kis- és középvállalkozásokat érintő energiaár-plafonról is elfelejtett szólni a képviselő úr; a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programokról is elfelejtett szólni a képviselő úr; a különböző, például a Fejlesztési Bank által nyújtott konstrukciókról, amelyekben fejlődni tudnak; az iparipark-fejlesztésekről; az exportot segítő intézkedésekről. Napestig lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyek igenis a kis- és középvállalkozásokat célozzák Magyarországon, hiszen mi azt gondoljuk, hogy a magyar vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységét el kell ismerni. Erről szól Fónagy képviselőtársam, miniszterhelyettes úr javaslata. Erről kellett volna beszélnie a vezérszónoktársamnak is, hiszen arról szól a javaslat, hogy december első pénteki napját nyilvánítsa a magyar Országgyűlés a magyar vállalkozók napjává.

Mi azt gondoljuk, hogy a magyar vállalkozóknak a mindennapi funkciójukon túl nagyon fontos szerepük van a gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor, a minimálbérről szóló tárgyalásokkor, az adócsökkentésekről szóló döntések alkalmával. 2010 óta ez a kormány 80 alkalommal csökkentett adót, ennek nagyon jelentős része érintette, kedvezően érintette a kis- és középvállalkozásokat is.

És nagy szerepük van a kkv-képviselőknek, a kkv-szektornak a különböző gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor is. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium is úgy jár el, hogy kikéri a véleményét az érintett cégeknek, az érintett szektornak, kis- és középvállalkozásoknak, hiszen mi nagyon nagy értéknek tartjuk Magyarországon a széles kis- és középvállalkozói szektort. Mert ellentétben a szocialistákkal a mi felfogásunk szerint a kis- és középvállalkozások nem ellenségek, hanem a munkavállalók és a gazdaságpolitikai kormányzat partnerei, tudásukkal, tapasztalatukkal hozzájárulnak az egészséges, ellenálló magyar gazdaság létrehozásához.

A magyar vállalkozók napjának országos emléknappá nyilvánítását a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége javasolta, akiknél ennek a napnak a megünneplése, ahogyan hallottuk, már közel negyedszázada hagyomány. Ebből a hagyományból lesz most egy parlamenti határozat, ha jól értjük itt az előterjesztést.

A javaslatot egyébként támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is. Ennek megfelelően idén 24. alkalommal már országos emléknapként ünnepelhetik majd meg a magyar vállalkozók napját a vállalkozások.

Én azt gondolom, hogy köszönetet kell mondanunk a kis- és középvállalkozások vezetőinek, a kis- és középvállalkozásokban dolgozóknak a munkájukért, amit a magyar gazdaságért, a magyar emberekért és közös hazánkért, Magyarországért tesznek. Ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a határozati javaslatot. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Így az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztő Fónagy János képviselő urat, hogy kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy él a lehetőséggel. A képviselő úrnak 30 perces időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót és a lehetőséget, elnök asszony. Csak nagyon röviden szólnék. Először is, szeretném megköszönni a gyakorlatilag a parlamenti topográfia minden pontjáról elhangzott támogatásokat, amely magát az alapvető javaslatot támogatja. Azt, hogy az oldalaktól függően a téma kapcsán észrevételek, vélemények hangzanak el, a magam részéről természetesnek és a parlamenti demokrácia nyilvánvaló megnyilvánulásának tartom.

Engedjék meg, hogy egy pillanatra kiesve a szerepemből, azt azért elmondjam, mert elhangzottak konkrét számok vagy konkrét vélemények, amit képviselő úr mondott a támogatási arányokról: a 2020. február és 2023 februárja között odaítélt mintegy 3600 milliárd forint beruházásösztönző és munkahelyvédelmi és -teremtő támogatás 77 százalékát a kkv-k kapták és csak 23 százalékát a nagyvállalatok. Tehát az, hogy a nagyvállalatok kapták a többet, mondjuk, ebben a kritikus helyzetben, ahol kifejezetten a korábbi évtizedben megszerzett pozíciót kellett tartani, én úgy gondolom, hogy ez nem teljesen helytálló. Arról nem is beszélve, hogy a nagyvállalatok támogatásakor az oda beszállító kis- és közepes vállalkozásokat is támogatjuk.

Ezzel együtt ismételten megköszönöm a javaslatomat támogató hozzászólásokat. Nagyon remélem, hogy ez a vélemény a szavazások során is meg fog nyilvánulni. Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget.




Felszólalások:   1-32   33-46   47-58      Ülésnap adatai