Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Hosszú évek óta a kormány idén is tavasszal nyújtotta be a jövő évi költségvetést, amelynek az általános vitáján már túl vagyunk. Az előttünk fekvő, a 2023. évi központi költségvetést megalapozó törvényjavaslat összességében 79 jogszabályt módosít. Az indítvány legfontosabb célja a jogharmonizáció, annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtásuk zökkenőmentes legyen. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslatnak néhány kiemelt, általam, általunk fontosnak tartott pontját.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása kiegészíti a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozást azzal, hogy a helyi adókból származó bevételt legfeljebb 17 százalékának erejéig fordíthatja a megyei önkormányzat saját beruházásaira.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 2023. január 1-jétől törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett mértékeit, adótételeit.

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása a belső tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok összhangjának megteremtését szolgálja, ami az Eximbank Zrt. jövőbeni hitelezési lehetőségeit bővíti, illetve a gazdasági szereplők hitelhez jutását segíti.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása többek között az alábbit tartalmazza: a társaságidó-bevallásban teljesítendő új transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség kerül bevezetésre, amely az adóhatóság ellenőrzési, kockázatelemzési feladatait hivatott segíteni.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása alapján az állami vagyon körébe kerül az országgyűlési képviselőről, közfeladatai ellátása körében vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga.

(12.00)

A módosítás alapján a nem költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga is szabadon, térítésmentesen biztosítható az állam részére.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek az illetmény, illetve tiszteletdíj összegének maximumát módosítja, amely módosítás nem jelenti az illetmények, tiszteletdíjak automatikus emelését.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló CXCIV. törvény módosítása alapján a jövőben valamennyi, az államháztartás alrendszereiben megkötött pénzügyi lízingszerződést, illetve igénybe vett pénzügyi lízingszolgáltatást is adósságot keletkező ügyletnek minősíti a módosítás.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításának legfőbb eleme: a zárszámadási törvényjavaslat országgyűlési benyújtásának jelenlegi szeptember 30-ai határideje az országgyűlési választások évében  ideértve a 2022-es választási évet is  november 10-ére módosul. Illetve egyértelműsíti azt a szabályt is, ami szerint a helyi önkormányzat adatszolgáltatását csak abban az esetben lehet teljesítettnek tekinteni, ha azt az általa irányított valamennyi költségvetési szerv és az a társulás is teljesítette, amelynek a helyi önkormányzat a székhelye.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A tudományos kutatásról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása alapján a külföldi vállalkozás belföldi telephelye is kötelezetté válik az innovációs járulék fizetésére. A módosítással a jövőben azonossá válik egy magyar és a külföldi vállalkozások belföldi fióktelepének, telephelyének adózása.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása értelmében az egyre népszerűbbé váló új dohánygyártmány-kategóriákba tartozó hevített dohánytermékekre vonatkozóan új fogalmat vezet be a törvény. E fogalom már jelenti a dohányt és nikotint nem tartalmazó, jellemzően gyógynövény alapú, hevítés útján fogyasztható termékeket is. Az új, a hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra alkalmazott önálló adójogi kategória bevezetésével 2023. január 1-jével új termékek válnak zárjegy- és jövedékiadó-köteles termékekké, amely kategóriába az eddig az új dohánytermék-kategóriákba tartozó hevített dohánytermékek is átkerülnek.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításának egyik fontos eleme: a pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos enyhébb fokú szabálytalanságok ismételt elkövetése esetén is mérlegelheti az adóhatóság az üzletzárás jogkövetkezményének az alkalmazását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a csak példaként említett módosítások és intézkedések egyértelműen segítik majd a 2023. évi költségvetés szabályszerűségét és törvényességét. Éppen ezért fontosnak tartom, és kérem önöket, hogy a javaslatot tárgyalják meg, és támogató szavazataikkal segítsék. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)