Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Azt érzékeltem, hogy a képviselő asszony nem fogadja el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Kunhalmi Ágnes és Szabó Sándor, az MSZP képviselői, interpellációt nyújtottak be a belügyminiszterhez: „Mit tesz azért a kormány, hogy a pedagógusok életkörülményei javuljanak, és ne folytatódjon a tömeges pályaelhagyás?” címmel. Szabó Sándor képviselő urat illeti a szó.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar pedagógusok helyzete sajnos régóta már a hazai közoktatás egyik központi kérdése. Az alacsony fizetések, az anyagi megbecsülés hiánya az egyik döntő okát képezi a pályaelhagyásnak, a pedagógusok életkora növekedésének. Tudja ezt egyébként a kormány is, nem véletlen, hogy Orbán Viktor a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy amit vállaltunk, azt meg is kell csinálni. Azt vállaltuk, hogy ebben az évben, a következő évben meg az azt követő évben is 10 százalékos béremelés lesz a pedagógusoknak.

A bizottsági meghallgatáson a belügyminiszter úr már másképp vélekedett, ő azt mondta, hogy nem ígér semmit, de azt meg is tartja. Később pedig azt hangsúlyozta, hogy a pedagógusok annak is örüljenek, ha az idén egyáltalán nem lesz elvonás. Közben az infláció gyorsul, májusban már elérte a 10,7 százalékot, az élelmiszerárak emelkedése pedig a 18 százalékot is meghaladta.

Így a pedagógusbér-emelés semmissé vált, sőt további áremelkedés esetén a fizetésük reálértéke is csökken, hiába érvel úgy a kormány, hogy 2010-hez képest ezen a téren javulás következett be. Hiszen ha megnézzük azt az időszakot, abban az évben, a világválságot követően a költségvetés még a GDP 5,5 százalékát fordította az oktatásra, az idei irány szerint ez 3,6 százalék, jövőre pedig még ennél is kevesebb, ahogy a költségvetést látjuk, 3,5 százalék lesz a GDP-hez viszonyítva.

Abszolút összegben tehát a jövő évben a növekmény a 200 milliárd forintot sem éri el. Néhány adat is bizonyítja, hogy az elmúlt tizenkét évben az oktatás, csakúgy, ahogy az egészségügy, a szociális ellátás vagy éppen a nyugdíjfizetés, nem volt prioritás a Fidesz-kormány számára. E területeken a kiadások emelkedése jóval elmaradt a GDP növekedési üteme mögött. Negatív eredmény az oktatás területén, hogy egyértelműen látszik, jelenleg már 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, és üres álláshelyekkel a nagyvárosokban, sőt Budapesten is találkozhatunk.

Ebben a helyzetben rendkívül fontos lenne az egyszeri, radikális, 50 százalékos béremelés. Ennek elmaradásáért pedig a kormány ne Brüsszelt vagy éppen az ellenzéket tegye felelőssé, hanem kövessen el mindent azért, hogy Magyarország hozzájuthasson a Helyreállítási Alapból hazánknak járó forráshoz, amely lehetővé tenné a költségvetésben az átcsoportosítást, ami pedig biztosíthatná akár a pedagógusok béremelésének a fedezetét is. Erre a célra egyébként felhasználhatnánk a globális minimumadóból származó többletbevételt is.

(15.20)

Mindezek miatt kérdezem, államtitkár úr, mit tesz azért, hogy az oktatási kiadások GDP-n belüli aránya érzékelhetően növekedjen; mit tud ígérni jövőre a pedagógusoknak; mit tesznek azért, hogy az életkörülményeik javuljanak, ne folytatódjanak a tömeges pályaelhagyások, és ismét vonzó legyen a tanári, tanítói vagy óvodapedagógusi pálya; indokoltnak tartjae a pedagógusbérek felzárkóztatását a diplomásátlagbérek szintjére? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a DK, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a pedagógusbéreknek az emelése egy olyan kérdés, amellyel minden időszakban minden jóérzésű ember egyetért, minden parlamentben minden ellenzéki és kormánypárti képviselő, ha felszólal, azzal egyetértenek a többi képviselőtársai. Ugyanakkor az nagyon furcsa volt számomra, hogy ön példaként a saját kormányzásuk 2008-2009-es válságkezelési időszakát hozta föl, azt az időszakot, amikor önök elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért, és erre ön most mint pozitív válságkezelési időszakra hivatkozott vissza, hogy úgy kellene most is csinálni, mint akkor, mert azok voltak a szép arányok, azok voltak a jó arányok.

Mi nem szeretnénk úgy válságot kezelni, mint önök tették, mert önök nem csökkentették a válság negatív hatásait, hanem növelték, és nem önmaguk fizették meg ennek az árát, hanem önök arra használták az akkori hitelfelvételeket, hogy kitöltsék még a ciklusuk hátralevő másfél-két esztendejét, ezért hiteleket vettek fel, hogy hatalomban tudjanak maradni, az emberekkel viszont megfizettették a saját hatalomban maradásuknak az árát  ez többek között a pedagógusoknál is így volt, amikor a pedagógusok közül 15 ezer embert elbocsátottak. Ön azt mondta, hogy 10 ezer pedagógusra lenne most szükség, hát önök 15 ezret bocsátottak el, tisztelt képviselő úr, hát hogyha nem tették volna, talán most előrébb lennénk (Szabó Sándor közbeszól.), akik pedig még megmaradtak, azoktól pedig egyhavi bérét elvették, tisztelt képviselő úr.

Ön azt mondja, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetből ön azt olvasta ki, hogy „csak” 200 milliárd forinttal fog növekedni az oktatásra fordítható költségeknek vagy költségvetési tételeknek az összege. Hát, azt hiszem, hogy azoktól, akik csökkentették az oktatásra fordítható tételeket, hiszen bért vettek el a pedagógusoktól, azt hiányolni, hogy egy válságos időszakban csak ekkora mértékű a növekedés, hát, azt hiszem, hogy ez igencsak kétszínűség és hiteltelen. De valóban növekedés van, azért van növekedés, tisztelt képviselő úr, hiszen a jövő évben újra növelni fogjuk a pedagógusok bérét, ahogy idén is növeltük  erre ön is utalt , úgy a következő esztendőben is növelni fogjuk a pedagógusok bérét, hiszen mi egy nehéz világgazdasági időszakban nem elveszünk az emberektől, hanem igyekszünk nekik nagyobb létbiztonságot biztosítani. Az pedig kétségtelen, hogy a 7,1 százalékos GDP-növekedéssel valóban egy rekordmagas GDP-növekedés volt az előző esztendőkben.

De mit tesznek önök ott, ahol döntési vagy legalábbis részvételi lehetőségük van? Mit mond az önök pártelnökjelöltje, Ujhelyi István azokról a forrásokról, amelyekből Magyarország többek között pedagógusbéreket szeretne emelni? Mit tesz ennek érdekében? Azt segíti, hogy ezeket megkapjuk, a saját forrásunkat, vagy pedig akadályozza, hogy a saját forrásunkat megkapjuk? Nem túl bonyolult a választ kitalálni, de azért hadd olvassam fel önnek a saját pártelnökjelöltjét: a jogállamisági mechanizmus alkalmazása is fel fog gyorsulni, az Európai Parlament elfogadta azt a határozatát, amely megismétli az Európai Bizottsághoz intézett korábbi parlamenti felhívást, miszerint késedelem nélkül alkalmazni kell a jogállamisági mechanizmust. De nincs ezzel egyedül Brüsszelben Ujhelyi István, hiszen Dobrev Klára is azt mondta, hogy végre el kell fogadni azokat a szabályokat, amelyek az antidemokratikus kormányokat kizárják  kizárják!  az uniós források felhasználásából.

Önök ezért dolgoznak, hogy Magyarországot kizárják azon uniós források felhasználásából (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), amelyekből mi pedagógusbér-emelést szeretnénk itthon végrehajtani, tisztelt képviselő úr. Önök a pedagógusok ellen dolgoznak Brüsszelben. Itt ellenzékben vannak, egyre több önkormányzatban a múlt vasárnap is egyre inkább visszaszorultak, de Brüsszelben ott vannak (Szabó Rebeka közbeszól.), ott jobban hallgatnak az önök hangjára, és önök azért dolgoznak, hogy kizárják az uniós források felhasználásából Magyarországot (Szabó Rebeka közbeszól.), és kizárt legyen az, amit a kormány tervez, hogy uniós forrásból nem kicsi, hanem több száz milliárd forintos nagyságrendben pedagógusbéreket tudjunk emelni.

Ha önök tényleg aggódnak a pedagógusok béréért, önök tényleg tenni szeretnének azért, hogy többet keressenek a pedagógusok, legalább ne akadályozzák azt Brüsszelben, hogy a magyar kormány a fejlesztési forrásait pedagógusbér-fejlesztésre tudja fordítani, és ne csinálják azt a kétszínű magatartást, hogy itthon több pedagógusbért követelnek, Brüsszelben pedig akadályozzák azt, hogy a pedagógusbérek fedezete Magyarország számára (Az elnök csenget.) felhasználható legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen a miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. Öné a szó.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Államtitkár úr, ugye, remélem, nem gondolja komolyan, amit most itt utólag mondott (Rétvári Bence: De!), hogy mi akadályoznánk bármit is Brüsszelben. (Rétvári Bence: Felolvastam!) De, olvasni tetszett, de, gondolom, hogy ezt tényleg nem gondolja komolyan. (Rétvári Bence: Felolvastam!) Ez az egyik dolog. A másik dolog pedig, hogy tényszerű, hogy a baloldali kormányok 2010 előtt a GDP nagyobb részét költötték  és én ezt mondtam  oktatásra, mint a jelenlegi kormány ebben az évben költ vagy akár a jövő évben fog költeni.

Eléggé unalmas már, hogy ön most már 13 év kormányzás után még mindig visszafelé mutogat (Rétvári Bence: Te mondtad, hogy jó volt!), holott egyébként az önök felelőssége a kormányzás. Egyébként ez pontosan azt bizonyítja, hogy sem a pedagógusok, sem az egészségügyi dolgozók, sem a szociális dolgozók, sem a rendvédelmi dolgozók, és még sorolhatnám, kinek a helyzetét nem tudták megoldani 13 év alatt, és ezért mutogatnak folyamatosan visszafelé. Eléggé szánalmas ez.

Államtitkár Úr! Tegyék a dolgukat, kormányozzanak, önöké a felelősség, 13 év kormányzás áll önök mögött. Nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm. (Taps a DK, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)

Felszólalások:   52-59   60-65   66-71      Ülésnap adatai