Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár asszony, miniszterhelyettes asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sas Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport, „Mi lesz így a határon?” címmel. Öné a szó.

SAS ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A magyar-szerb határon a helyzet az elmúlt időszakban tarthatatlanná vált, rendkívül súlyos állapotok uralkodnak. Az illegális migrációhoz kapcsolódó szervezett bűnözői körök, konkrétan az embercsempészek erőszakos támadásai napi szinten irányulnak mind a határvédelmi objektumok, a kerítés ellen, mind pedig a határt védő magyar rendőrök ellen, ami most már tragikus mértéket ölt.

Tovább fokozza a helyzetet az a körülmény is, hogy határaink közvetlen közelében megjelentek azok a terrorszervezetekhez köthető személyek  mondjuk ki: terroristák , akiknek az egyik fő célja, hogy bejussanak részben az Európai Unióba, részben egy másik fő céljuk, hogy az illegális migrációból származó, éves szinten már a 10 milliárd eurót meghaladó bevételből részesüljenek, és ebből ne csak a szervezett bűnözői köröknek a működését finanszírozzák, hanem a különféle terrorszervezetek működését is tudják finanszírozni.

Ha azt nézzük, hogy milyen nemzetközi biztonsági környezetben is élünk ma, akkor láthatjuk, hogy Afganisztántól a Közel-Keleten át Szíria, Irak, most a Gázai övezet és ha a Száhel-övezetet nézzük Afrikában, akkor mind a terroristák, mind pedig az illegális migráció kibocsátó országai a problémák gócpontjai; jelzem, hogy ezeket nagyon nehéz lesz innen megoldani, a franciáknak például most törik bele a bicskájuk a Száhel-övezetbe, de reméljük, hogy egy megoldás irányába tudunk lépni.

A Jobbik hosszú ideje javasolja, és az elmúlt tíz év tapasztalatai, úgy gondolom, alátámasztják  és a következő időszak sem lesz jobb , hogy egy önálló határőrséggel védjük meg a magyar határokat. De még mielőtt ebbe belekezdenék, itt és most szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak és elismerésemet fejezzem ki azoknak a magyar rendőröknek és határvadászoknak, akik az elmúlt években az esküjükhöz hűen, az életük kockáztatásával védték a magyar határokat, védik most is, és védeni fogják a továbbiakban is. Az ő életük mindannyiunk számára egy nagyon fontos szempont, a magyar vér nemzeti kincsünk, nem hagyhatjuk, hogy fogyjon, különösen a határaink védelmében.

A jelenlegi helyzetben, meggyőződésem, néhány ponton változtatásokra van szükség. Jelen pillanatban, ha megnézzük a határvédelemben részt vevőknek a létszámát, és megnézzük az emberkereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői bandák létszámát, akkor azt látjuk, hogy sajnos nem vagyunk partiban. A magyar határvédelmünknek a létszámát mindenféleképpen növelni kell. Hogy tudjuk ezt elérni? A honvédelmi miniszter úr megmutatta: magasabb bérek, több jelentkező. A Lynx-programban láthattuk, hogy ha tisztességes, magasabb béreket fizetünk, akkor napok alatt fel lehet tölteni a létszámot  hozzáteszem, hogy egyébként ebben a kérdésben volt is átáramlás a határvédőktől a honvédség irányába.

Ugyanakkor amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy rengeteg embercsempészt fognak el a rendőreink, a határvadászaink a saját életük kockáztatásával, nehéz körülmények között, és igen, ismerem a körülményeket, a börtönviszonyokat, ismerem az európai uniós hozzáállást, de ennek ellenére azt kell mondjam, hogy nem tartom szerencsésnek, hogy ezeket az embereket szabadon bocsátjuk. Nagyon rossz üzenete van a rendőreink felé, és arról ne is beszéljünk, hogy bár csekély mértékben tapasztalható, de a bűncselekményektől való visszatartó erőt is jelentősen rombolja.

Rendkívül fontos kérdés, hogy időről időre megvizsgáljuk, és lássuk, hogy milyen jogi környezetben tudnak dolgozni a rendőreink. Ezt a rendőrségi törvény világosan szabályozza, és azért is kell erről beszélnünk, hiszen számtalan esetben történik ellenük támadás, 2022-ben 280 esetben történt támadás, most már szerintem szinte minden napra jut egy támadás, ami személy ellen irányul.

Lássuk azt, hogy hogy tudnak a rendőreink védekezni! A rendőrségi törvény és egyéb más jogszabályok is világosan és egyértelműen szabályozzák, hogy a rendőr a jogszerű intézkedése során milyen kényszerintézkedéseket alkalmazhat milyen mértékben. Itt azonban egy picit más a helyzet, hiszen ez egy határövezet, és a határ vonala ezeket az intézkedéseket jelentős mértékben behatárolja, emlékezzünk vissza, hogy a röszkei ostromnál ebből volt is némi diplomáciai bonyodalom, hogy, ugye, a vízágyúhasználatnál és a könnygáz használatánál a szerb fél azért kifejezte a nemtetszését. Ebből a szempontból nagyon szerencsés az a helyzet, hogy a szerb állammal rendkívül jó a kapcsolatunk; érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy valamilyen együttműködést tudjunk létrehozni a szerbekkel, hogy abban az esetben, hogyha a magyar rendőröket megtámadják, akkor a kényszerítő eszközök fokozatos alkalmazásával, de védekezni tudjanak, és ki is mondom, mire gondolok: hogyha a magyar rendőrökre rálőnek a határon, akkor vissza tudjanak lőni. Nem a tűzbe akarom küldeni őket, mert már ott vannak, hanem azt szeretném, hogyha biztonságosan el tudnák látni a szolgálatot.

És tudom, hogy vannak olyan politikusok, akik mást gondolnak erről a kérdésről, és álproblémának tartják. Mielőtt az államtitkár úr ezeket felsorolja, köszönettel, én nem tartozom ezek közé, én a magyar rendőröknek a biztonságáért aggódom. Azt gondolom, ez egy olyan nemzeti ügyünk, ahol azt kell keresni, hogy mi az, ami összeköt minket, és ez pedig az ország biztonsága és a nemzet megmaradása, nem pedig azt, ami szétválaszt minket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, képviselő úr, hogy idézzem önnek több pártelnökét is, először azt a pártelnökét, aki a migráció 2015-ös nagy megindulásakor volt a Jobbik elnöke, hogy ő hogyan beszélt a kerítésről, kvótákról és hasonló kérdésekről: „A kerítés az egy hatalmas bukás, azt gondolom, a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére.” Önök tehát már akkor támadták a kerítést, amikor még fel sem épült, Karácsony Gergely vagy Gyurcsány Ferenc a felépítés után mondták azt, hogy lebontanák, önök pedig azt mondták, hogy fölösleges is felépíteni.

Aztán mit mondott az ön akkori pártelnöke a kvótarendszerről? Vona Gábor azt mondta: „Kvótarendszer is fölmerült már, ugye, hogy kvóták alapján szétosztjuk a bevándorlókat, és amíg ez, mondjuk, pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni.” Tehát egy „oké”-val elintézték önök azt, hogy Európában az illegális bevándorlókat az országok között szétosztják.

Nézzük a Jobbik mostani elnökét, Gyöngyösi Mártont, az előző európai parlamenti választás előtt hogyan beszélt az illegális migráció kérdéséről! Azt mondta: „Segíteni kell a menekülteket, harcolni kell a populizmus ellen és együtt kell működni az EU-val.” Teljes mértékben, mint minden baloldali politikus, mint minden liberális politikus, ugyanazokat a mondatokat mondta. „Nincs más megoldás, mint menedékjogot adni a Szíriából érkező bevándorlóknak.”, és a kvótákra is igent mondott. Meg is fenyegette az európai választókat, hogy ha Orbán Viktor esetleg hatalomra kerülne, vagy Orbán Viktor pártjának, a Fidesznek a képviselői bejutnak az Európai Parlamentbe, akkor, szó szerint idézem: „Ha Orbán Viktor és szövetségesei diadalmaskodnak pár nap múlva az európai parlamenti választásokon, akkor drótakadályokkal szabdalt, egymás ellen ágáló közösségeknek az Európáját láthatjuk.” Ott tehát még ezelőtt négy évvel is a kerítés ellen beszéltek, a Jobbik nem támogatta, hogy a magyar határzár mintájára máshol kerítések épüljenek, és megszavazták a migránspaktumot is, és minden kvóta- és egyéb javaslatot is, néha azt mondták, hogy nem is tudták, hogy kvótajavaslat van benne, tisztelt képviselő úr.

Amikor tehát migrációpárti álláspontot lehetett mondani, akkor a Jobbik migrációpárti álláspontot mondott. Amikor öt évvel ezelőtt az európai parlamenti választások kampányában voltunk, akkor Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke azzal kampányolt, hogy ő minden migrációpárti intézkedésbe bele fog simulni Brüsszelben, és semminek nem fog ellentmondani, ami Brüsszelnek ne tetszene. És ezt így is tette, ezt az ígéretét kivételesen meg is tartotta, hiszen minden migrációpárti javaslatot megfogalmazott abban a Brüsszelben, ahol egy kávészünet hosszabb, mint amennyi idő alatt eldöntötték, hogy kvóták szerint szétosztják Európában az illegális migránsokat.

(9.40)

Mert amikor én voltam ott a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén ezelőtt körülbelül két héttel, négy felszólalás és 20 perc alatt  több ideje vagyunk itt, ebben az ülésteremben ma reggel, mint amennyi idő alatt a két vita összesen lezajlott , tehát négy tagállami felszólalással: kettő mellette, Németország és Franciaország; kettő ellene, Magyarország és Lengyelország, megállapították, hogy megvan a szükséges politikai egyetértés. Minekutána ketten ellene és ketten mellette beszéltek, így megvolt a minősített többség, mert azt mondták, az országok súlya számít, nem pedig a száma. Ezzel el is mondták, hogy Európában innentől kezdve, amit a nagyok akarnak, az úgy lesz, ami a kicsiknek nem tetszik, azt meg fogadják el, hogy úgy van. Magyarország sosem fogja elfogadni. Azért ezt egy európai kultúrának mondani, hogy ha ott van öt ország, amelyik ellenkezik, de nincs a nagyok között, akkor az ő véleményük nem számít, azon átlépünk mindenféle eljárási trükkökkel, eléggé elszomorító.

Tehát így, két héttel ezelőtt 20 perc, és a múlt héten pedig az Állandó Képviselők Bizottságában 13 perc alatt lezavarták ezt a vitát. Öt perccel a napirend megkezdése előtt osztották ki a dokumentumot arról, hogy mit kell akkor tenni Európában, ha hirtelen sok tízezer ember megjelenik pár nap, pár hét alatt, és ott vannak egy tagállamban.

És hogy, hogy nem, képviselő úr, micsoda véletlenek vannak a világban, amikor tudni lehetett, hogy szeptember-október fordulóján itt a Bel- és Igazságügyi Tanácsban és a többi döntéshozó testületben ez újra napirendre kerül, a migrációs paktum utolsó eleme, ez az úgynevezett krízisrendelet, pont az az előtti hetekben indultak el a migránsokat szállító hajók soha nem látott mértékben Lampedusára, pont akkor voltak ott az NGO-k ott Lampedusán, pont akkor ment el Ursula von der Leyen Lampedusára, hogy mutassa, mekkora probléma van. És miután mindenki számára megmutatták, hogy ez nagy probléma, és nagyobb is, hiszen volt, hogy két nap alatt 10-11 ezer ember érkezett, amire korábban nem volt példa, sokan jöttek oda, de ennyien még soha, és amikor minden politikust olyan helyzetbe hoztak, hogy ha elmennek Brüsszelbe, akkor úgy kell hazajönniük, hogy valamilyen megoldást kínálnak erre a helyzetre, ami egész Európában már hetek óta a hírek főcímében volt, akkor előhúzták a régi javaslatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): itt van a krízisrendelet, kvóták szerint osszuk szét őket. És meg is szavazták a nagy tagállamok. Ezért veszélyes a Jobbik politikája, mert ezeket a politikusokat támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai